Technika kategória bejegyzései

Ma még chat, holnap már telepátia

Mark Zuckerberg elhintette a Facebook nagy terveit.

A Facebook alapító és vezérigazgató reméli, hogy egy nap képesek leszünk megosztani a gondolatainkat egymással, a technológia segítségével.
„Képes leszel gondolni valamire és a barátaidnak egyből az eszébe fog jutni (haha), ha azt akarod.” –mondta. „ Ez lesz a legjobb elképzelhető kommunikációs technológia”.

A terveit amúgy egy nyilvános kérdezz-felelek-en osztotta meg a saját Facebook oldalán, egy felhasználó kérdésére válaszolva, aki azt kérdezte, hogy mik a Facebook hosszú távú tervei.

Az elmúlt évtizedben a cég megtöbbszörözte a platform kommunikációs lehetőségeit. Először csak egyszerű profilok voltak, aztán már lehetett üzenetet is írni, majd jött a fal, a lájkok, a csoportok és a news feed, vagyis a hírcsatorna.

Az elmúlt évben a cég eltávolodott a tömegeket érintő megosztásoktól, és inkább a személyes üzenetek küldő funkcióra fókuszált. Létre hozták a Facebook Messenger-t, ami egy külön applikáció lett az interneten és a telefonokon. Még egy üzenetküldő alkalmazást, amely az egyik legelterjedtebb a telefonokon, a Whatsapp-ot is megvették 22 milliárd dollárért.

Miután tavaly felvásárolták az Oculus VR-t (a virtuális valóság technológiában legjobban élen járó cég), már utaltak arra, hogy mit is terveznek az új technológiával. Azt akarják, hogy a felhasználók úgy érezzék, mint ha a barátaikkal egy térben lennének, ugyanazt lássák, és érezzék, egy időben.

A telepátia innen már a következő lépcsőfok a személyes kapcsolatok terén. És ez nem is olyan elvetélt ötlet, hiszen a tudósok már felfedezték a módját, hogy a számítógéppel lefordítsanak bizonyos agyhullámokat, amelyekkel akár utasításokat tudnak adni egy programnak.

A Washingtoni Egyetem kutatói például olyan üzenetküldő rendszeren dolgoznak, amelyen egy ember az agyával jelet tud küldeni egy másiknak az interneten keresztül. A múltban már egy, a kutatásban résztvevő önkéntesnek sikerült így megmozdítania egy másik önkéntes ujját a billentyűzeten. Mindketten egy speciális, elektródákkal ellátott sisakot viseltek.


A kép illusztráció

Habár ezek a kutatások főképp mozgás-parancsokra korlátozódtak, Zuckerbergnek nagyobb ambíciói vannak. Az a célja, hogy az ember-ember vagy az ember-számítógép kommunikáció csak az interneten keresztül, mindenféle kézzelfogható eszköz segítsége nélkül folyjon.

„Van pár fontos irány az emberi kommunikációban, amit remélünk, hogy tudunk majd fejleszteni. Az életünk úgy fejlődik, ahogy a kommunikációs eszközeink is egyre jobbak lesznek.” – tette hozzá a Facebook alapító.

civilhetes.net

 

 

Rettegj! Miért durvák a lézeres sebességmérők?

A hazánkban leginkább elterjedt lézeres sebességmérők elől nem igazán lehet meglógni, hiszen már 2 km-ről tudja a gép, ha gyorsan megyünk, s 1 km-en belül leolvassa a rendszámot, míg folyamatosan fényképez.

Nem új, de nagyon hatásos!

Persze rettegni sem kell, illetve az sem feltétlenül igaz, hogy a rendőrség azért alkalmazza ezeket a traffipaxokat, hogy ha lehet, rendesen kibabráljon az autósokkal. A cél hosszú távon a biztonságos közlekedés szabályainak betartatása, s aki nem hajlandó megérteni, hogy van sebességhatár, az fizet. Nem olyan bonyolult ez, bár rengeteg lehet rajta háborogni.

A lézeres rendszerrel üzemelő traffipaxok nagyjából 2000 méteres távolságból bemérik az autó sebességét (több autóét külön-külön is egyszerre), majd amint lehet, éles és jól kivehető fényképet készítenek a jármű rendszámtáblájáról, hogy olvashatóvá, így bizonyíthatóvá váljon a szabálysértés ténye.
Hiába hivatkozunk arra, hogy mire rendes kép készült a rendszámunkról, már a megengedett sebességhatáron belül voltunk, a fényképezés már akkor megkezdődik, amikor igazolja a rendszer, hogy a szemből érkező jármű átlépte a limitet, s egészen addig tart, amíg el nem készülnek azok a felvételek, melyeken tehát jól látszik a rendszám.

Egy valamivel azonban nem tud mit kezdeni a lézeres traffipax sem, ez pedig a száguldozó motoros. Ha egy motor akár 300 km/órás sebességgel is közelít az autópályán a mérőműszer felé, a szerkezet csupán a sebességét tudja lemérni, de azonosítani már képtelen az járművet, mivel annak csak hátul van rendszámtáblája.
A rendőrség meg nem erősített források szerint egy ideje már tárgyalja annak kérdését, hogy vajon nem volna-e tanácsos a motorosokat arra kötelezni, hogy a járművek elejére is tegyék ki azonosító jelzésüket. Ha egyszer valóban meglépik a hatóságok a rendszám-dolgot, akkor vége az "ingyenes" motoros száguldozásnak.

Aki szeretne gyorsan menni kiváló sport eszközével, szinte bármikor bérelhet egy pályát magának, s futtathatja gépet, ahogy csak akarja, de a közút nem erre való. A lézeres traffipax ellenben arra, hogy a szabálysértőket sikeresen lekapcsolja.

 

(Címlap: Fotó: Szabó Gábor – Origo)

civilhetes.net

A Philae ébredésére vár az ESA

A Philae landolóegység még novemberben hajtotta végre sikeresen történelmi küldetését, mely során a Rosetta űrszondáról leválva sikeresen leszállt egy üstökösre.

A szonda energiája azonban csakhamar lemerült – most pedig a tudósok azt várják, hogy kisüssön végre a nap a felszínen.

A szonda pontos helyét sajnos az elmúlt hónapokban a Rosetta által készített nagyfelbontású képekkel sem sikerült meghatározni. Az Európai Űrügynökség (ESA) csillagászai állításuk szerint nagyjából tudják, hol sikerült végül megkapaszkodnia a Pilae-nek, miután landolás után kétszer is visszapattant a felszínről. A leszállás egy sötét völgyben vagy gödörben sikerült, melyet Abydosnak kereszteltek, így aztán a Philae nem jut elég napfényhez ahhoz, hogy napelemei segítségével feltölthesse magát és jelentkezhessen – legalábbis egyelőre.

A kutatók az utolsó rádióüzenetek alapján egy 350*30 méteres részre szűkítették le a landolási helyet, ennél többet azonban azóta sem tudtak megállapítani, pedig a Rosetta által készített képeket pixelről pixelre fésülték át a robot után kutatva. "Igazából sok Philae-t találtunk, és éppen ez a probléma" – mondta el Stephan Ulmec, a leszállóegységért felelős csapat vezetője.

Szikla vagy szonda?

Ulmec elmondása szerint a szondát nagyon nehéz megkülönböztetni a természetes képződményektől, az üstökös pedig még ha ez a fekete-fehér felvételekről nem is válik nyilvánvalóvá, hatalmas. Ulmec elmondása szerint felmerült az is, hogy katonai szakértőket vonnak be, de aztán arra jutottak, hogy egy szondát keresni egy üstökös felszínén és álcázott tankok után kutatni földi felvételeken túlságosan eltérő feladatoknak számítanak.

Ha a robotnak sikerül végre elegendő energiát gyűjtenie ahhoz, hogy beindítsa – egyébként magyar szakemberek által tervezett – energiaforrását, és stabil kapcsolatot hozzon létre a földi irányítókkal. Jelenleg nincs is más terv arra, hogyan lépjenek vele kapcsolatba, a szakemberek szerint azonban a várakozás meghozza majd gyümölcsét.

 

civilhetes.net