Címke: törvénymódosítás

A legfrissebb törvénymódosítási javaslat szerint nem lenne büntethető az az orvos, aki utólag fogadja el a hálapénzt

Legalábbis többek között ez olvasható az igazságügyi tárca honlapján a minap megjelent törvénymódosítási javaslatban.

A hálapénz-elfogadás jogosságának, vagy jogosulatlanságának kérdése már évek óta égető témája az egészségügynek, s az évről évre változó jogszabályok furcsaságai is ezt látszanak igazolni.

A javaslat alapján csak az az orvos lesz büntethető (azonban akár háromévi szabadságvesztéssel is), aki előre megállapodik páciensével a hálapénzt illetően. Ez ugyanis a vesztegetés egy formája, melyet a törvény alapjaiban büntet.
Ellenben olyan esetekben, amikor az orvos a beavatkozás után kap paraszolvenciát betegétől, már nem beszélhetünk törvénysértésről a javaslatnak megfelelően.

Olyan kérdések ellentmondásaira nem tér ki a weboldalon olvasható szöveg, hogy egész pontosan mi volna az a pont, mely a „beavatkozás utáninak” volna minősíthető, hiszen a varratszedés alapjaiban lehet kihatással a beavatkozás eredményességére, egész pontosan: akkor derül ki, hogy vélhetően és előreláthatólag sikeres volt-e a műtét.
Így tehát felmerülhet: büntethető egy orvos, ha a műtét után, de a varratszedés előtt fogadja el a hálapénzt, avagy sem?

A javaslat arra is kitér, hogy törvényt szeg az olyan orvos, aki a várólistán előbbre sorolja betegét, amiképpen az a szakember is, aki olyan szolgáltatásra beszéli rá páciensét, melyre a betegnek valójában jól megállapíthatóan nem volna szüksége. A kötelezettségszegésért teát három év börtön járna.

A módosítási tervezetben foglaltak alapján az is büntethető volna, aki tud a visszaélésekről, de a tudomására jutott információkról nem tesz jelentést. Ez akár a paraszolvencia konkrét elfogadásának szemtanúira is vonatkozna, tehát intézetvezetőket, orvosokat, ápolókat, szakdolgozókat, de akár betegeket is érintene.

2002-ben elfogadták a javaslatot, mely alapján a hálapénz elfogadásának minden formája büntetendő. Ezt 2003-ban módosították, s az utólagos paraszolvencia-elfogadás onnantól újra nem ütközött törvénybe. 2013-tól lényegében rehabilitálták a 2002-es állapotokat. Két év elteltével most ezt gondolja újra a kormány. Mi ez, ha nem huzavona?

 

(A kép illusztráció!)

civilhetes.net

Április elsejétől bevezetésre kerül a reintegrációs őrizet

Egy 2014-es törvénymódosítási javaslat értelmében tavaly év végén megszavazta a parlament a reintegrációs őrizet bevezetését, melyet novemberben írt alá a köztársasági elnök.

A büntetéstípus lényege, hogy az enyhébb, de szabadságvesztéssel járó törvénysértések elkövetőit egy bizonyos idő után a házi őrizethez hasonló megfigyelésre visszaintegrálják a társadalomba. A rabok dolgozhatnak, sportolhatnak, mozgásuk viszonylag szabad, ám minden léptüket megfigyelik a hatóságok.

A kormány szerint jelentős lépés lehet a reintegrációs őrizet a társadalomba való újra-beilleszkedés szempontjából, hiszen a megfigyelt, aki büntetésének egy részét már letöltötte a kijelölt fegyintézetben, megfigyelés alatt, de határozott szabadságban dolgozhat azon, hogy tökéletesen visszafogadja őt az adott közösség, illetve ő maga is tudatosan építheti újra a botlásából kifolyólag lerombolt, róla kialakult képet. Mindehhez lehetőség van a saját otthonában töltenie a kiszabott büntetést, míg eljárhat élni a némileg azért szabályzott, de mindenképpen a nap 24 órájában megfigyelt életét.

Nem szabad mindeközben elfelejtenünk, hogy a magyar börtönök jelenleg 140%-os kapacitással működnek, tehát a zsúfoltság megdöbbentő méretűnek nevezhető. A törvénymódosítás okai között így nyilvánvalóan a zsúfoltság felszámolására tett kísérletet is megtaláljuk.

Reintegrációs őrizetbe csak olyan rabokat helyezhet a bíróság, akik egy évnél rövidebb szabadságvesztésükből már legalább 3 hónapot, egy évnél hosszabb büntetésükből pedig minimum 6 hónapot letöltöttek az adott fegyintézetben.
A lehetőség olyan „megbotlottak” előtt áll nyitva, akik ittasan okoztak közúti balesetet, csaláson, vagy garázdaságon kapták őket, esetleg első ízben követtek el lopást.

A törvény kimondja azt is, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőin kívül azok sem kérvényeztetik büntetésük reintegrációs őrizetre módosítását, akiket 5 évél hosszabb időre ítélt el a bíróság. Arra ugyanis igyekeznek odafigyelni, hogy az enyhítés ne szolgálhasson alapjául egy esetleges újabb elkövetésnek.

(Fotó: hshw.hu)

civilhetes.net