Címke: Quaestor

Kísérteties módon eltűnt egy 2011-es feljelentés, mely a Questor ellen irányult

Érdekes, hogy több, jelentős anyagi hátrányt okozó bűncselekménnyel kapcsolatban 2011-ben az MFB már beadta lényegében ugyanazt a feljelentést, amit nemrégiben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is.

A különbség, hogy a mostani ügyön erősen rajta van a Nemzeti Nyomozó Iroda, míg a 2011-es feljelentés már akkor feledésbe merült.

A feljelentés alapja a hűtlen kezelés vádja. Ezúttal is. Tehát ennek gyanújában nyomoznak a rendőrök. Kérdés azonban, hogy 2011-ben miért nem tették ugyanezt? Pedig akkor a Questor friss vezetősége teljes körű átvilágítást hajtott végre a cégen belül, s az eredmények vizsgálatával Navracsics Tibor, akkori igazságügyi miniszter a KEHI-t bízta meg, hivatalból.
A KEHI az ellenőrzés után azonnal feljelentést tett hűtlen kezelés és tartozások fedezetének elvonása miatt. Összesen hat büntetőeljárás indult, s 47 milliárd forint sorsát firtatta volna a nyomozás.

De nem firtatta. Hat ügyből kettőt a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya máris megszüntetett, mondán hivatalos jelentésében, hogy „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény”, kiegészítve azzal a finom gesztussal, hogy „az eljárás folytatásától sem várható eredmény”.
A KEHI panasszal élt a döntés kapcsán és Legfőbb ügyészséghez fordult, kérvényezve a nyomozás folytatását. Sajnos az ügyészség elutasította a kérvényt, ugyanarra hivatkozva részletesebben, mint a rendőrség.

Na jó, de négy ügyben még mindig folytatódott a munka. Sőt! Elviekben még ma is folyamatban vannak az ügyek. Ezért aztán a rendőrség a nyomozati szakasz védelmére hivatkozva nem árul el részleteket és fejleményeket, szóval semmit az ég adta világon.

Azt csak találgatni lehet, hogy melyik mihez kötődik, vagy kötődött. Valószínűleg a rövid időn belül megszüntetett két nyomozás egyike (ha nyomoztak volna) a győri ETO stadionhoz kapcsolódott. Az MFB ugyanis támogatta a Questor győri stadion-projektjét, azonban az időközben bedőlt pénzintézet a hitelezés összegének egy részét lecsipkedte, s azzal tömte be a lyukakat, melyek a kötvényesek korábbi ki nem fizetéseikor keletkeztek.

A rendőrség most újra nyomoz. De vajon 2011-ben miért nem tette ugyanezt? Kilógna a lóláb némileg, ha a sajtóvisszhangra hivatkoznának. Ezért inkább nem hivatkoznak semmire, hiszen az említett ügyeken elviekben a mai napig dolgoznak.

 

(Fotó: vaol.hu)

civilhetes.net

Nem sokat jelent, hogy közmunkást nevezett ki Tarsoly a Quaestor élére

Az ügy jelenlegi állása szerint lényegében semmivel sem könnyítette a helyzetét Tarsoly Csaba, amikor büntetett előéletű közmunkást nevezett ki a Quaestor élére. Már csak azért sem, mert az emberölési kísérlet miatt egykor elítélt Orgován Béla jogi értelemben nem lehetett volna vezetője semmilyen cégnek.

Tarsoly Csaba biztosan remek ötletnek gondolta, hogy vezérigazgatóvá teszi Orgován Bélát, hiszen így majd megúszhatja az összes szankciót, ami társai mellett őrá is várakozik. A tervet azonban olyannyira elkapkodott kivitelezés követte, melynek során nem tűnt fel a nem is annyira dörzsölt Tarsolynak, hogy egy emberölési kísérlet miatt büntetésre ítélt személy még jó ideig nem tölthet be többek között semmilyen fajta cégvezetői posztot.
Így mindennek hatására csak még súlyosabb helyzetbe került a milliárdos csaló.

Mindettől függetlenül Orgován sem ússza meg, hogy belefolyt a Quaestor-ügybe.
A közelmúltban még közmunkásként alkalmazásban lévő férfi néhány héttel ezelőtt valószínűleg nem sejtette, hogy neve az újságok címlapjáról köszön majd vissza nem sokára, ahogyan talán azt sem, hogy most valóban felelősségre vonják, hiszen március 16. és március 26. között kétség kívül ő volt a cég vezérigazgatója.
A törvény az törvény…

Az ügy jelenlegi állásához az is hozzátartozik, hogy kiderült, nagy valószínűséggel közel sem igaz, amit Tarsoly az Orbánnak írt levelében állított, miszerint a Quaestor 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik. Úgy tűnik, hogy a jelenleg 210 milliárd forintra tehető ügyfélkövetés jelentős része egyáltalán nem lesz kifizethető a Quaestor vagyonából.

Kedd óta mindenki komoly veszélyben van, aki bármilyen felelős beosztást vállalt a cég életének tárgyalt időszakában, hiszen a kormány törvénymódosítása értelmében a brókerbotrányban érintett cégek vezetői, felügyelőbizottsági tagjai, de még a könyvvizsgálók is egytől egyig a vagyonukkal felelnek, ha károkozás történik.

Az persze kérdés, hogy amennyiben a titkárnőkön kívül mindenkinek elkobozzák a magánvagyonát, sikerül-e összeszedni a hiányzó milliárdokat.

 

(Fotó: szeka.blog.hu)

civilhetes.net

Nagyságrendileg sem lehet beazonosítani, hogy hazánkban hány céget döntenek be tulajdonosaik szándékosan

Az egyik legnehezebben bizonyítható bűntény a köznyelven is cégbedöntés néven ismert megoldás, melynek során az elvárásokhoz képest nem jól működő, de már adósságokkal terhelt cégeket egész egyszerűen becsődöltetik tulajdonosaik, így megúszhatnak szinte minden anyagi felelősségre vonást.

A törvény elvileg bünteti a tevékenységet, gyakorlatilag azonban képtelen felülvizsgálni az egyes ügyeket.

A legutóbbi kiváló példa a Questor volt. És természetesen ott is strómanokra kenték az egészet, ahogyan az lenni szokott.
Mindemellett tarsoly arra is odafigyelt, hogy mielőtt robbanna a bomba, megfelelően bebiztosítsa magát a felelősséggel szemben, hiszen egy büntetett előéletű közmunkásra íratta a céget, aki nyilván belement a játékba néhány tízezer forintért.
Ezúttal kiderült a turpisság, de annak ténye, hogy az ügy már folyamatban van, azon jelenségekhez hasonló, melyek során olyanokat szokás mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Semmi értelme ennek a mondásnak, de remekül idevág.
Az Questoréhoz hasonló ügyletek hatalmas számban zajlanak le nap min nap a nyilvánosságtól természetesen távoli dimenziókban, legfeljebb valamivel kisebb pénzekről van szó.

Kifejezetten olyanok segítségével lehet megoldani a nyereség nélküli cégek eladását, (melyekre azonban már százmilliós tételekben is felvehettek beforgatásra sohasem került kölcsönöket), akik direkt arra szakosodnak, hogy megveszik azokat. Ilyen céggyűjtő volt Erdélyi József is, aki ellen a szankció nem volt más, minthogy 2012-ben eltiltotta őt a cégbíróság mindennemű gazdasági társaság vezetésétől.
Az egykor élt híres, a Nyugatosokra nagy hatást gyakorolt író nevét hordozó Erdélyi egyébként a mai napig tagja több olyan cég tulajdonosi körének is, melyek ellen csődeljárás zajlik. Hát, így megy ez…

A magyar törvénykezés kiskapuinak professzionális cselezőjátékosai évről évre milliárdokkal károsítják az államot és a bankokat, s egyelőre úgy tűnik, hogy közel s távol nincs megoldás.
A bíróságok belefulladnak a több tízezer oldalnyi céges irathalmazokba, míg a trükkösködők fáradhatatlanul újabb és újabb cégeket döntenek be.

 

civilhetes.net