Címke: per

Bepereli a rendőrséget a 2013-ban a Blaha Lujza tér aszfaltján meghalt férfi családja

A 29 éves fiatalember 2013 novemberében zuhant ki a Rákóczi útra egy szálloda ötödik emeletéről, mindmáig tisztázatlan körülmények között.

A férfi családja most úgy döntött, hogy bepereli a rendőrséget, mert szerintük a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem tartotta be a haláleset ügyében a tisztességes eljárás követelményeit.

A 29 éves férfi esete igen összetett és úgy tűnik, hogy nem csekély mértékben szövevényes is, hiszen halálának körülményeivel kapcsolatban használható szemtanúval nem szolgálhatnak a hatóságok, ugyanakkor a férfi szervezetében a boncolás során MDMA-t találtak. Erről azonban nem tájékoztatták a családot, akik így ezen a szálon el sem indulhattak, s nem kérvényezhették további vizsgálatok elvégzését.

Időközben arra is fény derült, hogy a férfi válását követően összeomlott és a Feldmár Intézet segítségét kérte traumájának kezelésével kapcsolatban, s a terápiát meg is kezdte, majd 2013 nyarán  sikeresen befejezte az intézmény szerint. Nem sokkal később ugyanitt kapott állást, a Feldmár Intézet stratégiai igazgatójának nevezték ki.
Török Szabolcs, halála idején épp Feldmár András, jelenleg Kanadában élő pszichológus, pszichoterapeuta, matematikus, valamint közös kollégájuk, a szintén pszichológus Büky Dorottya társaságában volt az említett szállodában. A rendőrségi kihallgatáskor mindketten azt állították tanúvallomásukban, hogy Szabolcs születésnapját ünnepelték a szállodában, amikor is a fiatalember elnézést kért, s á elment zuhanyozni, majd amikor már hosszú ideje tartózkodott a fürdőszobában, Feldmárnak és Bükynek gyanús lett a dolog. Ekkor lettek figyelmesek a szálloda alatti embersokaságra, s innen már ismerjük a történetet.

Többen azt állítják, hogy Feldmár András különféle tudatmódosító szerek használatát is engedélyezi terápiái, s az ő nevével fémjelzett kezelések során, így marihuánát és extasy-t is, ez utóbbi pedig nem más, mint az MDMA. A 29 éves korában elhunyt férfi ismerősei, barátai és szülei állítása szerint sohasem szívlelte a drogokat, de még fogyasztóikat is megvetette. A dolog összességében több mint különös.

A szülők most az említett okok mellett azért is beperelték a rendőrséget, mert alapvetően azt sem hiszik el most már, hogy Török Szabolcs öngyilkos lett.

 

(Fotó: Üveges Zsolt)

civilhetes.net

Vizoviczki László emberei ma is aktívak lehetnek

Minden jel arra utal, hogy a Vizoviczki László és társai elleni pernek ebben az évben még közel sem lesz vége.

Ugyanakkor az ügyben bár megszűnt a nyomozás a „Vizó” néven elhíresült Vizoviczkit segítő rendőrök ellen, akik ellenben szintén nem ússzák meg ilyen könnyen az éjszakai élet császárának tett egykori szolgálataik következményeit.

Ma már a budapesti szórakozóhelyek tulajdonosai és dolgozói által használt szleng szerves része a Vizó-katona is. Ez nem vicc. Bár lenne inkább az…
A Vizó-katonák ugyanúgy razziázgatnak a mai napig is, ha eléggé bátrak, mint tették azt Vizoviczki László hatalmának idején. Persze az is lehet, hogy nincs mitől tartaniuk, hiszem kéz kezet mos alapon még az is kiderülhet, hogy nincs minek kiderülnie. Egyszerű közrendőrökről van szó, akik azonban ügyesen valamiképpen rendre akkor járták a Hajógyári-szigetet és a környékén található szórakozóhelyeket, amikor még Vizó volt a császár. Egy kis keresetkiegészítésért cserébe bármikor beugrottak zaklatni a konkurenciát, de arra is kaphatóak voltak, hogy történjék bármi is a Vizoviczki tulajdonában lévő helyeken, ők biztosították a központot afelől, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Az ügyben egyébként négy főrendőr is érintett, akik tudtak mindenről, s lényegében hallgatásukért kaptak nem is olyan kevés pénzt, legalábbis erről szól a vád.

Azon közrendőrök száma egyébként meglepően nagy, akik rajta voltak az elsőrendű vádlottnál talált korrupciós listán. Közel száz rendőr lehetett érintett, ellenben bizonyíték hiányában, illetőleg az idő közbeni elévülés miatt ellenük megszüntette a nyomozást a Központi Főügyészség.
Vizoviczkit 2012 májusában fogták el korrupció megalapozott gyanújával, s az akkor valószínűleg nyakig a sötét ügyletekben lavírozó rendőrök mind a mai napig működhetnek még az éjszakai életben, csak éppen már nem Vizó katonáiként. Nem rossz üzlet ugyanis a rendőri korrupció, hiszen mindig van rá igény.

A nyomozás jelenlegi állása szerint 2005 és 2012 között Vizoviczki 320 millió forintnál is többet fizetett a korrupt főrendőröknek, akik aztán a gyanú szerint leosztották a pénzek apró töredékeit a védelmet biztosító járőröknek.

 

(Fotó: magyarhirlap.hu)

civilhetes.net

Kezdetét vette Hiszékeny Dezső pere

Hogy pontosan ki az a B. István, a per első tárgyalási napján nem derült ki.

Mindössze annyit tudni róla, hogy ő a koronatanú Hiszékeny vesztegetési perében, s a bíró szerint egykori MSZP-s politikus, a jelek szerint pedig mindemellett, vagy ehelyett valamiféle titkosszolgálati ügynök.
Megkezdődött az év eddigi legkülönösebb bírósági ügye.

Hiszékeny Dezső, volt angyalföldi polgármester azzal kezdte mondandóját a bíróság előtt, hogy szerinte politikai koncepciós per zajlik ellene, melynek lényege, hogy a Fidesz utólag is le akarja járatni jelenlegi és egykori ellenfeleit.
A bíróság visszautasította a vádlott kijelentését, majd megkezdődött a tárgyalás.

A szóban forgó vesztegetés a vád szerint még 2013-ban történt, amikor Hiszékeny, mint Angyalföld polgármestere egy Visegrádi utcai ingatlant 5 millió forint közvetítői pénz fejében biztosított volna bérlésre egy érdeklődőnek. Az információ akkor került a hatóságokhoz, amikor az ügy koronatanújaként ismert B. István is érdeklődött az ingatlannal kapcsolatban, s informátorokon keresztül hozzá is az a hír jutott el, melynek értelmében a már ismertetett feltételek mellett lehet hozzájutni az egykor vendéglátóegységként üzemelő helyiséghez.
B. István hamarosan feljelentést tett a Központi nyomozó Főügyészségen.

Az írásos feljelentés szerint a Hiszékennyel való beszélgetése során az akkori polgármester bal kezének ujjaival jelezte, hogy 5 millió forintot fog kérni a bérleti jogok biztosításáért, vagy inkább  a „közvetítésért.” A bírósági tárgyalás egyik legkülönösebb pontja az volt, amikor a „mutogatás” kapcsán Hiszékeny kezét nyújtotta a bíró felé, s jelezte, hogy egy régi baleset miatt kisujját képtelen kinyújtani, így legfeljebb 4 milliót mutathatott volna, nagy erőlködések árán maximum 4 és felet…

Hiszékeny védője, Kádár András hangsúlyozta, hogy nem kaptak elegendő nyomozati iratot az ügyben, pedig alapvető joguk van ahhoz, hogy az iratokat ismerjék.
A bíró helyben hagyta az ügyvéd panaszát.

Hiszékeny ügyének fontos eleme egy véletlen lehallgatás, melynek eredeti célpontja zűrös múltú testvére volt, de Hiszékeny Dezsőről is készültek felvételek, s a vád szerint azok buktatták le az egykori polgármestert.

A tárgyalás folytatódik. Kíváncsian várjuk a további részleteket.

 

(Fotó: Vajda József / Népszava)

civilhetes.net

Rengeteg hazánkban az orvosi műhibaper

Egy a hét elején szervezett betegbiztosítási szakmai konferencia többek között arra hívta fel a szakma figyelmét, hogy olyan mennyiségű műhibaper indul évente Magyarországon, hogy azok számát még megbecsülni is problematikus.

Azt főleg nehéz nyomon követni, hogy hány per végződik kártérítési kötelezettséggel az adott egészségügyi intézmény kárára.

A műhibaperek számának rendkívüli nagysága sok esetben az orvosok túlterheltségével és az ebből következő, esetleges figyelmetlenségével volna magyarázható, de a perek egy jelentős része igen meglepő okokból kerül megindításra.

A leghíresebb műhibaper jelenleg Geréb Ágnes ügye, akit a bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés megállapítását követően ítélt két év fokházra, illetve tíz évi szakmai eltiltásra.
Geréb Ágnes nagy port kavart ügye az otthonszülés témaköre végett különösen nagy figyelmet kapott, azonban jelegében nem tér el a sajnos átlagosnak nevezhető műhibaperektől, míg a büntetés súlyosságának tekintetében igen.

Olyan abszurdumokért, mint például az az ügy, mely szerint egy orvos a saját maga által, patkányokon tesztelt szérumot betegein is kipróbálta, három év letöltendő börtönbüntetést ítélt meg az érintett bíróság, azonban ez egy igen kivételes eset, hiszen a műhibák többsége rendszerint pénzbüntetést von maga után.
De az az orvos, aki traumatológusként illegálisan működtetett fogorvosi praxist, majd munkája során egy betegénél túladagolta az érzéstelenítőt, aki a helyszínen meghalt, 450 ezer forintos pénzbírságot kapott a másodfokú bíróság döntésének értelmében.

A gyakorlat tehát azt mutatja, hogy Magyarországon a műhibaperek jelentős részében pénzbírsággal, ritkábban ideiglenes eltiltással, s csak nagyon kevés esetben büntetik szabadságvesztéssel a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést.

Ennek az is oka lehet, hogy a jogi gyakorlatban olyan terminusok is megjelentek az utóbbi években, mint a diagnosztikus tévedés, illetve az a magyarázat, mely szerint az orvos az adott esetben „mindenben a szakma szabályai szerint járt el.

A perek során szinte sohasem derül ki teljes biztossággal, hogy valójában ki és egész pontosan hol hibázott.

 

(Címlap: orvosper.hu)

civilhetes.net

A Buda-Cash ügyben akár több tízezer perre is számíthatnak a felelősök

Mind a Buda-Cash Brókercég, mind a DRB Bank jelentős pozícióban lévő vezetői számára eljöhetnek a legrosszabb idők a közeljövőben.

Ha az érintettek nagy része pert indít, a néhány héttel ezelőtt még súlyos tíz-, vagy akár százmilliókat birtokló egyének elveszíthetik magánvagyonukat képező utolsó ingóságaikat is.

Nem csupán büntetőeljárásról lehet szó immáron, hanem egyénileg indítványozott kártérítési perek végtelennek tűnő halmazáról is. A DRB bankcsoportot képviselő ügyvédet, Magyar Gábort mind ezidáig kétszáznál is több károsult kereste fel, s a szám gyorsan és jelentős mértékben növekszik az idő előrehaladtával.
Ha bebizonyosodik, hogy a brókercég vezetői bűncselekményt követtek el, illetve oly módon bántak a rájuk bízott pénzzel, hogy azzal kapcsolatban felelőtlenséget állapíthat meg a bíróság, saját vagyonukkal is felelniük kell hibáikért. Minderre a tavaly életbe lépett Új Polgári Törvénykönyv szolgáltat lehetőséget.

A Buda-Cash felszámolását már hivatalosan is elrendelték a múlt hét közepén, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a cég vagyonából mekkora mértékben valósítható meg a kártérítések kifizetése. A probléma abból fakad, hogy több ezer befektetőről és ügyfélről van szó, akik közül csak azokat a károsultakat tudja kártalanítani a Befektetővédelmi Alap, akiknek a Buda-Cashnél tárolt pénze nem haladja meg a 6 millió forintot. Mindenki más az ügy eddigi állása szerint elveszítette a pénzét, így azt peres úton kell visszanyernie az érintettektől.

Azok számára, akik DRB bankfiókban tároltak pénzt, valamivel „egyszerűbb” dolguk lehet, hiszen az említett Befektetővédelmi Alapból 30 még millió forintig kártérítésre lehetnek jogosultak a jelenlegi információk szerint.

Az is problémát jelent, hogy a Buda-Cash pénzéből először a ki nem fizetett munkabéreket és a felszámolói díjat kell rendezni, s csak ezután következhetnek a banki károsultak.

Mindebből érthető módon következik, hogy jelenleg az ügyben károsultak a vezetőket igyekeznek perelni, mert így még talán lehet némi esélyük a kártérítésre.

 

(Fotó: napi.hu)

civilhetes.net