Címke: Nemzetgazdasági Minisztérium

Mégis jöhet némi könnyítés a vasárnapi zárva tartással kapcsoltban?

Vagy inkább legyünk jóhiszeműek és beszéljünk vasárnapi nyitva tartásról? Egyelőre azért csak óvatosan.

Lázár János köti az ebet a karóhoz, ellenben a Nemzetgazdasági Minisztérium néhány héten belül enyhíthet a szigorú szabályzáson.

Az alap elgondolás szerint, mely egyelőre nem tudni pontosan, hogy kihez, vagy kikhez köthető, módosulhatna azon termékek listája, melyek árusításához szakirányú végzettségre van szükség.

Jelenleg ugyanis azon boltok, estében melyek minden tekintetben megfelelnek a vasárnapra specializált előírásoknak, nagyon komoly a szabályozás a boltban dolgozó személyzetre vonatkozólag. Csak a bolt tulajdonosa, vagy annak családtagja tarthatja nyitva az üzletet, azonban ez is csak akkor működhet, ha rendelkezik szakirányú végzettséggel a megjelenő termékek árusításával kapcsolatban.

Könnyítés lehetne, ha mondjuk az olyan boltok nyitva maradhatnának, melyekben nem árulnak más élelmiszert zöldségen és gyümölcsön kívül, ugyanis ezen termékek árusításához nem kell speciális végzettség, ellenben a zöldségeseknek is zárva kell tartaniuk. Ha módosulna a törvény, mely előírja, hogy mely termékek értékesítéséhez kell külön szakirányú végzettség, s enyhülésre volna kilátás, akkor jóval több családi vállalkozás tarthatna nyitva vasárnaponként.

Lázár János ugyanakkor egy sajtótájékoztatón a napokban közölte, hogy „a kormány nem azzal foglalkozik jelenleg, hogy miképpen tudna ebből a kérdésből visszavonulni”. Érdekes tehát a kérdés, hogy van-e kormányzati szándék az igazságos enyhítésre, vagy megint csak kacsa az egész és talán még szigorúbb rendeletek következnek?

Jelenleg a boltzár kapcsán hatalmas a lakossági egyet nem értés, mely abszolút korrelál a kereskedők vélekedésével. Hiszen az önmagában rendben van, hogy adjunk teret a kiskereskedőknek és a családi vállalkozásoknak, ellenben ellehetetlenül vasárnaponként valamennyi olyan családi vállalkozás, melyben nincs elegendő szakképesített hozzátartozó.

Jó lenne már elfelejteni ezt az állandóan a saját farkába maró kígyót.

 

(Címlap: Forrás: mno.hu)

civilhetes.net

Nem csak Magyarország, Szlovákia is hazacsábítaná a kivándorló fiatalokat

Megírtuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a Gyere haza, Fiatal! Program keretein belül szeretné egy természetesen kidolgozatlan elgondolás keretein belül hazaédesgetni a Nyugaton érvényesülést kereső fiatal szakembereket.

Most Szlovákia is bejelentette hasonló tervezetét, ha lehet, még patetikusabb címen: Hazatérés.

A probléma természetesen ugyanaz Szlovák szomszédainknál is, mint idehaza. A fiatalok nem holmi kalandvágyból, vagy fiatalos lendülettől hajtva választják a nyugati életet, hanem egész egyszerűen az emberhez méltó munkakörülmények reményében, melynek legelső frontja természetesen az összehasonlíthatatlanul magasabb fizetés a hazaihoz képest.

Juraj Draxler, szlovák oktatásügyi miniszter jelentette be a tervezetet, melynek értelmében két részletben összesen 10 ezer Eurót kapna minden fiatal diplomás, aki visszatér külföldről Szlovákiába, hogy a hazai állami szektorban kamatoztassa tudását. Egyetlen kikötést határozott meg a kormány: a hazatérő fiatal ne rendelkezzen szlovák vállalkozással,

Az a baj, hogy egy mérnök, vagy egy orvos (és itt most sorolhatnánk még jó néhány oldalon keresztül az érintett szakmákat) annyival többet keres egy-egy nyugati országban, hogy a 10 ezer Eurós lehetőség nem igazán fogja megmozgatni a többségüket. Legfeljebb azokat, akik nem a szakmájukban dolgoznak külföldön, de őket is csak abban az esetben, ha aktuális munkájukat hajlandóak otthagyni Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, Németországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban.

Szlovákia annyiban tovább megy nálunk, hogy a külföldön vezető beosztásban dolgozó, legalább 10 éve szakmájukban foglalkoztatott szakembereket is szeretné hazacsábítani a fiatalok mellett. Számukra lehetséges volna átnyújtani a fejenkénti, egyszeri 50 ezer Eurós támogatást is, bár kérdés, hogy utána mi lesz.

Az a fő gond, hogy a közép-kelet-európai országok vezetői hiába találnak ki olyan egyszeri, vagy kétszeri pályázati támogatásokat, melyek első hallásra hihetetlenül nagy összegeknek tűnhetnek, hiszen ezek a pénzek csupán annak mondanak sokat, akik még hazai aggyal gondolkodnak. 50 ezer Euró Forintba átszámolva körülbelül 15 millió forintnak felel meg. Egy német cégnél, vezető beosztásban lévő mérnök azonban nem ritkán akár 2-3 millió forintot is kereshet havonta. Megéri egyszeri, félévi plusz fizetésért hazajönni, s a továbbiakban havonta körülbelül 200 ezer forintot keresni 2-3 millió helyett?

Mindez sajnos nem éppen a hazaszeretet kérdésköre. Ha elismernék a szakemberek munkáját mifelénk is, akkor sokkal többen terveznének életet ott, ahol születtek, s ott, ahol anyanyelvükön szólnak hozzájuk.

 

(Fotó: OKK)

civilhetes.net

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is kacsa, hogy az Erste Bank csődközelben volna

A hét elején az Erste Bank debreceni fiókját százával rohanták meg az ügyfelek, akik egy állítólagos híresztelésből arról értesültek, hogy a bank csőd közelében van.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerdán cáfolta a híreszteléseket.

Bár minden jel arra utal, hogy a bankcsoport pénzügyi helyzete tökéletesen stabil, egy kósza hír felröppenése elég volt ahhoz, hogy lényegében megtámadják a debreceni ügyfelek a nevezett bankfiókot, hogy gyorsan kivegyék a bankszámlákon tárolt pénzüket.

Az utóbbi időszak botrányai miatt a magyar lakosság hihetetlenül érzékeny lett a témakörben, mely  tökéletesen érthető jelenség.
Mindenki félti a bankokban tárolt, többnyire nehezen összegyűjtött pénzét, mely többnyire egy új élet megkezdésének alapjaként szolgálna, nagyon sok esetben a család fiataljainak támogatása gyanánt.
Valahogy így áll a helyzet az átlag magyar ember kis összegű, bankban tárolt javaival kapcsolatban. Nem olasz sportkocsira gyűjtenek, hanem életre.

Egyet lehet érteni Orbán Gábor azon mondatával, melyben arról beszélt, hogy az efféle álhírek terjesztése nem csupán felelőtlenség, de végeredményben bűncselekmény.
Ha végiggondoljuk, ahhoz hasonlatos az efféle álhír-terjesztés, mint amikor valaki pánikot kelt a tömegközlekedésen. Biztos lehet benne, hogy a következő lehetséges állomáson rendőrök várják majd.

Az internet személytelensége azonban ezt az eshetőséget is kizárja. Sanyi11, vagy erőspista47 álneveken bárki, bármit írhat. Például pánikkeltésre alkalmas sületlenségeket is. Így történt ez most is.

Az államtitkár elmondta, hogy a hír „megalkotásának” az szolgálhatott alapjául, hogy az állam 15%-os részesedést vásárolt az Erste Banktól, s ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a Bank hazai fiókjai gyengén szerepelnek.

Orbán Gábor kijelentette, hogy épp ellenkezőleg, azért „vásárolta be” magát az állam az Erstébe, mert az jelenleg az egyik legerősebb bankcsoport, mely hazánkban is komoly érdekeltséggel működik.

 

(Fotó: blogs.ft.com)

civilhetes.net