Címke: gazdaság

A „mamahotelek” Európa-szerte jelentős elterjedése hosszú távon a gazdaságra is veszélyes lehet

Hajlamosak vagyunk időnként viccelődni azon, ha egy-egy ismerősünk még 25 éves kora felett bőven is otthon lakik a szülőknél. Mama kicsi fia.

Na igen, de elképzelhető, hogy a jelenség terjedésének akár jelentősen mérhető, negatív hozadéka is lehet kontinensünk gazdaságára. Magyarországon is egyre többen élnek „mamahotelekben”.

A Tárki legfrissebb felmérése szerint a hazánkban élő 18 és 34 év közötti fiatalok (vagy nem is annyira fiatalok) közel kétharmada a szülői házban él, a legtöbb esetben szinte ugyanúgy és ugyanolyan kondíciók mellett, mint akár serdülőkorában.
2008 és 2012 között tíz százalékkal nőtt az említett életkorban még mindig otthon élők száma.

Mindennek okai természetesen igen összetettek, bár világviszonylatban is azt lehet mondani, hogy a  magyar fiatalok az átlagosnál mindig is később hagyták el a „fészket”. Közrejátszik mindebben az egyre hosszabbra tolódó, a felsőoktatási tanulmányokkal eltöltött idő, de az is, hogy a tárgyalt korosztály képviselői rendre jobb egzisztenciális lehetőségekre várnak, s ez a várakozás akár évtizedesre is nyúlhat a munkába állástól számítva.

A probléma nem csupán azon a ponton keresendő mindezzel kapcsolatban, hogy a családalapítás időpontja jócskán kitolódik (mely egyébként önmagában rejti annak veszélyét is, hogy a leendő generációk szülei már akkor a nyugdíjkorhatárnál fognak járni, amikor ők még csak éppen hogy ballagnak a gimnáziumból), de a kényelem sokszor járhat akár az életbe vetett közönnyel is.
Egy spanyol, a gazdaság jelenlegi állapotát vizsgáló felmérés tanúsága szerint jelenleg 2 millió olyan ember él a mediterrán országban, aki 15 és 29 év közötti, s tanulással, munkával egyáltalán nem foglalkozik, s szülei lakásában él.

Egy szélsőségesen közönyre hajlamos generáció kinevelődésének veszélye, s annak különös ténye, hogy az emberek egész egyszerűen nem vásárolnak, vagy építenek új ingatlanokat azonban már jóval tovább mutat az egyéni furcsaságokon.

A „mamahotelek” működése egy egészen abszurd társadalmi képet rajzolhat ki a jövőben, melynek az is természetes eleme lehet, hogy egy közel 1 millió forintot kereső, sikeres 30-as még anyukájával mosatja a ruháit, s talán be sem száll a rezsiköltségekbe.

 

(A kép forrása: ona.idnes.cz)

civilhetes.net

Népszerű a magyar bárányhús az európai piacon

Az egyébként is nagy népszerűségnek örvendő magyar bárányhús a húsvéti szezonnak köszönhetően most rekordárakat döntöget. A termelőknek a külföldi kereskedők kilónként akár 1000 Ft feletti összeget is kifizetnek a hetekben.

Mivel most a húsvét kimondottan korai időszakra esik, ezért Európa-szerte alacsony a vágnivaló bárányok száma, ezét többek között a magyar termelők is nagyon jól járnak áprilisban. Mindemellett a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a bárányszezon nagy valószínűséggel nem csupán korán indul, de meglehetősen ki is tolódik.

A külföldi piacra szállított bárányok átlagos súlya 18 és 24 kg közé esik, s az ilyen súlyban lévő bárányokért akár 1100 Ft-os kilónkénti árat is szívesen megfizetnek a kereskedők, hiszen egyrészt kiváló minőségű húsról van szó, másfelől az uniós országok többségében még nem indult meg a vágóidőszak, az állatok ugyanis túl fiatalok.

Magyarország termelői évente 600 ezer bárányt értékesítenek exportra, s ennek a számnak közel az egyharmada a húsvéti ünnepekre esik. Érdekesség, hogy rajtunk, a spanyolokon és franciákon kívül senki más nem szállít Nyugat-Európába bárányhúst.
A déli országok másképpen vannak berendezkedve, hiszen – amint azt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség vezetője elmondta – a déliek kifejezetten fel vannak készülve az ünnepekre az idényszerű báránykereslethez igazodva.

A legtöbb húst Olaszországba szálltjuk, de Ausztria, Németország és Svájc is a jelentős felvásárlók körét gazdagítják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó minőségű magyar bárányt elsősorban a magasabb színvonalon élő országok állampolgárai keresik, hiszen a hús igen drága.
Az átlag magyar fogyasztó ennek megfelelően nem igen részesülhet ezekből a javakból, hiszen a piaci ára a bárányhúsnak legjobb esetben is 2500 Ft, de a 4000 Ft körüli árfekvés jóval jellemzőbb, főleg Húsvétkor.

Az Európai Unió egyébként 80%-ban önellátó a bárányhúsra nézve, így csupán 20%-ban szorul a kevésbé jó minőségű új-zélandi, ausztrál és uruguayi bárányra.

 

(Fotó: grillezz.hu)

civilhetes.net

A Mol valójában szélsőségesen alulteljesít

A Mol 2014-es nettó bevétele alig érte el az 5 milliárdot, ami számokban leírva nem hangzik rosszul, de valójában rekordokat döntögetően alacsony, ha statisztikai szempontból vizsgáljuk az elmúlt évek teljesítményéhez képest a tavalyit.

Ha összevetjük a számokat annak tényével, hogy a kétezres évek elején még 100-300 milliárdos nettó bevétellel gazdálkodhatott a százalékos arányban legnagyobb állami tulajdonrésszel rendelkező, hazai vállalat (24, 6%-ban az államé az olajtársaság), de még 2013-ban is 22 milliárd forint nyereséget könyvelt el, a tavalyi számok már siralmasnak minősíthetőek.

Ellenben az úgynevezett újbeszerzési árakkal való kalkuláció közel sem mutatja az érme ezen oldalát, hiszen az EBIDTA perspektívájából 510 milliárdos bevételről kell beszélnünk. Ez csupán 1%-kal marad el a 2013-as adatoktól. Márpedig ez a szám nevezhető az irányadónak a vállaltok nemzetközi megítélését tekintve, így hivatalosan nincs ok az aggodalomra. Nem hivatalosan már annál inkább.

Az üzemi veszteség már az első negyedévben 70 milliárd forint volt (ez nettó érték), s a számok az év végére csak tovább nőttek. Ellenben az EBIDTA 13 milliárddal jobb adatokat mutat a 2013-as számoknál.

Röviden azt lehet mondani, hogy a korábbi évekhez képest az üzemi eredmények és a nettó bevételi összegek meglepő töredékszerűségének ténye nem mutatkozik jelentősnek a nemzetközi számadatok tekintetében, így az igen bonyolult és csupán gazdasági szakemberek számára értelmezhető adathalmaz lényegében felfejthetetlennek bizonyul az átlagember számára.

Míg a nettó bevételek hihetetlenül alacsonyak, addig az EBIDTA számok változatlanul magasan állnak, s az érintett felelősök nem követnek el hibát, vagy nem vádolhatóak elhallgatással, ha rendre jó eredményekről adnak értesítést.

Hernádi Zsolt úgy értékelte az elmúlt évet, hogy bízik benne, 2015-ben hasonlóan jó eredményekkel zárhat majd a Mol. Hatékony feldolgozásról és ebből következő termelésnövekedésről beszélt, de arról már nem esett szó, hogy mindezen munkafolyamatok mennyi bevétellel jártak a valós számadatokat figyelembe véve.

A Mol növelni igyekszik a kitermelést, új programot hirdet ennek érdekében, de az említett problémáról egyetlen szó sem hangzik el valamilyen oknál fogva.

 

civilhetes.net