Címke: fidesz

Tényleg olyan feleslegesek a bölcsészek?

A Fidesz az utóbbi években állandó célpontjának kiáltotta ki a bölcsészettudománnyal foglalkozó rétegeket, elsősorban az egyelőre diákstátuszban lévő fiatalokat.

A fixa idea: a bölcsészek eleinte romkocsmákban ábrándoznak, majd mennek gürizni a gyorsétterembe.

Egészen biztos, hogy így van ez?

Természetesen abból indul ki a kormány, hogy bölcsészekből túlképzés van. Ezt arra alapozzák, hogy a tanári, illetve kutatói állások igen szűkösek és ilyen formán a releváns munkalehetőségek száma véges. Húsz végzett diákból, csak egy megy posztgraduális képzésre, míg a tanárok közül is csak aránylag kevesen helyezkednek el a közoktatásban. Van azonban egy aprócska érdekessége a bölcsészeti képzésnek, amivel a Fidesz nem számol, hiszen ha jóhiszeműen nézzük, jogászokhoz szokott, ha kicsit reálisabban, akkor csak nem érdekli.

A bölcsészképzés megtanít egyfajta kritikai látásmódra, arra, hogy semmit ne vegyen az ember készpénznek, s minden lehetséges szituációban törekedjen a kreatív megoldásokra, s merjen újat elgondolni, ahelyett hogy minden esetben meglévő doktrinákat követne.

Mindezt a tudást lényegében bármilyen szakterületen remekül lehet kamatoztatni, amiképpen ez a valóságban sokszor meg is történik. A feltörekvő startup cégek jelentős része, melyek rájöttek minderre, nem kávéfőzésre veszik fel a bölcsészeket, hanem kreatív, kommunikációs feladatkörök ellátására, s nagyon sok esetben örömmel bízzák rájuk a brand építést is, már az alapoktól.

A bölcsész tudja, hogy mi hangzik olcsó, izzadságszagú reklámfogásnak, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy miképpen lehet eredeti módon, professzionális retorikával, ízlsesen kommunikálni kifelé. Ezt egy informatikus, egy közgazdász, vagy egy mérnök, legyen akármilyen jó a szakmájában, csak akkor képes átlátni, ha kilép a világából, ami nem biztos, hogy szerencsés. Sokkal jobb megoldás összefogni a bölcsészekkel, s rájuk bízni a lehető legtöbb olyan munkafázist, mely a humán érzékekhez kapcsolódik.

Ma egy ügyes bölcsész nem keseredik el, ha ne veszik fel doktori képzésre, vagy nem kap tanári állást egy neves gimnáziumban. Ha tudja kamatoztatni mindazt, amit megtanult, rövid időn belül egy komoly cég csapatában találhatja magát.

 

(A kép forrása: atv.hu)

civilhetes.net

Hétfőn tovább szigorították a vasárnapi zárva tartást. Meddig lehet még elmenni?

A Fidesz és a KDNP úgy döntött, hogy mindennemű társadalmi és szakmai tiltakozás ellenére sem enyhítenek a boltok vasárnapi zárva tartásának törvényén, inkább szigorítják azt.

Hétfőn elfogadták és beiktatták a két legújabb szigorító módosítást.

Érdekes válasz volt mindez arra a kétségbeesett módosítási kérvényezésre, melyet a Balatoni Szövetség, illetve néhány nappal ezelőtt Velence is igyekezett eljuttatni a kormányhoz, a lehető legtapintatosabb és legóvatosabb módon. Semmi sajtófröcsögtetés, semmi tiltakozás. Pusztán levelek azzal kapcsolatosan, hogy lőttek a turisztikának, ha csak néhány bolt lehet nyitva a frekventált turisztikai központokban.

A válasz erre az, hogy mostantól már a világörökségi övezetekben sem lehetnek nyitva olyan kis boltok, amelyek pultjai mögött nem a tulajdonosok, vagy családtagjaik közül a szakirányú képzettséggel rendelkezők állnak. Cserébe egy kedves engedmény: a hét többi napján már 4:30-kor kinyithatnak! Hurrá!

Jól látszik, hogy a kormány közel sem a családok, vagy a dolgozók érdekében találta ki a vasárnapi zárva tartás intézményrendszerét. Hiszen tegyük fel a kérdést: kinek jó mindez, ebben a formában? Azt még értjük, hogy szeretnék, ha a multik legalább vasárnap teret engednének a kisboltosoknak. Ám kié a tér valójában, ha még ők sem lehetnek nyitva?

Szabó Csaba, Hollókő fideszes polgármestere is arról beszélt, hogy sajnálja a parlament döntését, hiszen Hollókő turizmusán is érvágást hajtanak végre mindezzel. Ruzsics Ferenc, Keszthely szintén fideszes polgármestere is keresi a megoldást, bár ő inkább nem akart rosszat mondani a döntéshozókra.

A törvénymódosítást megint csak pillanatok alatt iktatták be. A kormánypártok képviselői közül Orbán Viktor és Lázár János nem szavaztak, míg Bencsik János volt az egyetlen, aki tartózkodott. Egyhangúlag elfogadva.

Mindjárt jön a halálbüntetés kérdése, amint lemegy a migránsokkal kapcsolatos hisztériakeltés. Lehet, hogy két kávé között azt is ugyanígy elfogadják majd.

 

(Fotó: origo.hu)

civilhetes.net

Fideszes politikusok sem értenek egyet a leendő Múzeumi negyed tervezetével kapcsolatban

Újabban már a kormányon belül akadnak olyanok, akik nem látják jó ötletnek, hogy a Múzeumi negyed legjobb helye a Városliget volna.

Nem régiben L. Simon László nyilatkozott a Magyar Narancsnak azzal kapcsolatban, hogy szerinte nem jó elgondolás a helyszínválasztás.
A probléma az, hogy már határozat született az ügyben…

A Liget-projekt miniszteri biztosa a hétfői múzeumnegyed-vitában arról beszélt, hogy semmi különös nincs abban, hogy a Fideszen belül bizonyos dolgokban nem értenek egyet a politikusok.
Baán László azt is elmondta, hogy a politikusok sokkal többet tudnak egy-egy tervezetről, mint amit elmondhatnak, ugyanakkor úgy érzi, azért állami tisztségviselők, hogy az információkat ne kürtöljék szét a világban.

L. Simon László véleménye, mely szerint a Budai várban sokkal jobb helyen volna a majdani Múzeumi negyed, csupán magánvélekedés, amit bármikor szívesen és teljességgel vállal.
Ezek szerint a jó politikus alap ismérve a skizofrénia…

L. Simon „magánvéleménye” szerint a Néprajzi- a Fotó és az Építészeti Múzeum a városon belül több frekventált ponton is kiválóan elhelyezhető volna, nincs túl sok értelme egy helyre centralizálni a leglátogatottabb múzeumokat.
Ellenben politikusi énje úgy tűnik, teljes mellszélességgel támogatja a most már úgyis hatályos döntést, miszerint a városliget lesz a Múzeumi negyed helyszíne és punktum.

Egyébként Zoboki Gábor, a MÜPÁ-t megálmodó építész szerint is a Budai Várban volna a legjobb helye a Múzeumi negyednek, s erről egy szakmailag teljesen megalapozott ellentervet is készített.

György Péter esztéta szerint alkalmatlan a Budai Vár belső szerkezete a tervezetek megvalósítására, míg Barkóczi István művészettörténész többek között a Vár kihasználatlanságával indokolta, hogy mégiscsak ott volna a legszerencsésebb helyen a negyed.

Akárhogy is, az egészen biztos, hogy kedd estére meglesz az eredmény a pályázattal kapcsolatban. Onnantól kezdve aztán különösebb vitának sajnos, vagy nem sajnos, már nem lesz helye. Akinek nem tetszik az eredmény, tiltakozhat, aki örül majd, támogathatja a projektet. Magyarország, 2015…

 

(Kép forrása: nol.hu)

civilhetes.net

Kezdetét vette Hiszékeny Dezső pere

Hogy pontosan ki az a B. István, a per első tárgyalási napján nem derült ki.

Mindössze annyit tudni róla, hogy ő a koronatanú Hiszékeny vesztegetési perében, s a bíró szerint egykori MSZP-s politikus, a jelek szerint pedig mindemellett, vagy ehelyett valamiféle titkosszolgálati ügynök.
Megkezdődött az év eddigi legkülönösebb bírósági ügye.

Hiszékeny Dezső, volt angyalföldi polgármester azzal kezdte mondandóját a bíróság előtt, hogy szerinte politikai koncepciós per zajlik ellene, melynek lényege, hogy a Fidesz utólag is le akarja járatni jelenlegi és egykori ellenfeleit.
A bíróság visszautasította a vádlott kijelentését, majd megkezdődött a tárgyalás.

A szóban forgó vesztegetés a vád szerint még 2013-ban történt, amikor Hiszékeny, mint Angyalföld polgármestere egy Visegrádi utcai ingatlant 5 millió forint közvetítői pénz fejében biztosított volna bérlésre egy érdeklődőnek. Az információ akkor került a hatóságokhoz, amikor az ügy koronatanújaként ismert B. István is érdeklődött az ingatlannal kapcsolatban, s informátorokon keresztül hozzá is az a hír jutott el, melynek értelmében a már ismertetett feltételek mellett lehet hozzájutni az egykor vendéglátóegységként üzemelő helyiséghez.
B. István hamarosan feljelentést tett a Központi nyomozó Főügyészségen.

Az írásos feljelentés szerint a Hiszékennyel való beszélgetése során az akkori polgármester bal kezének ujjaival jelezte, hogy 5 millió forintot fog kérni a bérleti jogok biztosításáért, vagy inkább  a „közvetítésért.” A bírósági tárgyalás egyik legkülönösebb pontja az volt, amikor a „mutogatás” kapcsán Hiszékeny kezét nyújtotta a bíró felé, s jelezte, hogy egy régi baleset miatt kisujját képtelen kinyújtani, így legfeljebb 4 milliót mutathatott volna, nagy erőlködések árán maximum 4 és felet…

Hiszékeny védője, Kádár András hangsúlyozta, hogy nem kaptak elegendő nyomozati iratot az ügyben, pedig alapvető joguk van ahhoz, hogy az iratokat ismerjék.
A bíró helyben hagyta az ügyvéd panaszát.

Hiszékeny ügyének fontos eleme egy véletlen lehallgatás, melynek eredeti célpontja zűrös múltú testvére volt, de Hiszékeny Dezsőről is készültek felvételek, s a vád szerint azok buktatták le az egykori polgármestert.

A tárgyalás folytatódik. Kíváncsian várjuk a további részleteket.

 

(Fotó: Vajda József / Népszava)

civilhetes.net

A fideszes Boldog István másodjára megy szembe pártjával a kistelepülési polgármesterek fizetésemelése érdekében

Boldog István tarthatatlannak ítéli a tavaly ősz óta törvénybe iktatott döntést, melynek értelmében egy kistelepülési polgármester fizetése nem haladja meg a 150 ezer forintot, ami oda vezetett, hogy az alkalmazottak magasabb bérekért dolgoznak, mint a településvezetők.

Ha egy polgármester társadalmi megbízatásban tölti be a posztot, 75 ezer forint a havi tiszteletdíja.

Kétpó egykori polgármestere szerint vicc, amit a kistelepülési polgármesterekkel művelnek, hiszen olyan bérfeszültséget okoz a díjazásuk csökkentése, hogy nem csupán a titkárnők, de bizonyos esetekben (társadalmi megbízatás) még a közmunkások is többet kapnak havonta egy olyan polgármesternél, aki 500 főnél kisebb lélekszámú települést vezet.

A bér tavaly szeptemberig nettó 224 ezer forint volt, ez csökkent a törvénymódosítás értelmében 150 ezerre. Az új rendszerrel egyébként kizárólag a kistelepülések vezetői jártak rosszul, hiszen az 1000 főnél többet számláló falvakban is 300 ezer forintot kap a polgármester.

Míg korábban a köztisztviselői alapilletmény (38 ezer forint) hétszerese-kilencszerese járt a polgármestereknek, addig tavaly ősz óta a helyettes államtitkári juttatás szolgál a számítás alapjául, melynek 20%-a jár egy falusi polgármesternek. Ez a 750 ezer forintos alapot tekintve 150 forint.
Az összeg egész egyszerűen szánalmas, ha belegondolunk, hogy egy polgármester havi munkájának díjazásáról van szó.

A legnagyobb probléma az, hogy a városi polgármesterek mellett olyan apparátus dolgozik, mely többnyire tehermentesíti a városvezetőt (egy megyei jogú város vezetője nettó 750 ezer forintot kap havonta), míg egy kistelepülési polgármesternek minden munkafázisban részt kell vállalnia, hiszen összesen egy-két ember dolgozik mellette.
Tehát előfordulhat, hogy napi 8 órában a hivatal bürokráciai ügyeit kénytelen intézni, míg városi társai azzal foglalkozhatnak, ami egy közösség által megválasztott polgármester feladata.

 

(Fotó: m1)

civilhetes.net

Könnyen lehet, hogy a kistelepüléseken támogatás nélkül maradnak a rászorulók

Az olyan elmaradott megyékben, mint Szabolcs, úgy tűnik, hogy megpecsételi a kormány a szegények sorsát azzal döntéssel, melynek értelmében az eddigi 100 milliárd forint helyett csupán 30 milliárdot kaphatnak majd az önkormányzatok a szociális „segélyek” kifizetésére.

Így lényegében megszűnhet a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, a ma már nem így nevezett önkormányzati segély, de még az óvodáztatási támogatás is.

Míg a nagyobb városokban, így például Debrecenben a továbbiakban is megmaradnak az időseket és a rászorulókat támogató, állami alapú kertek, azok mértéke és jellege nem csökken, addig a kisebb települések önkormányzatai elé lényegében megoldhatatlan feladatot állít a kormány, hiszen a Hajdú-Bihar- és Szabolcs-megyei vidékeken a legnagyobb probléma mindmáig a szegénység kérdése.

Magyarország elmaradott területein nincsenek munkahelyek, így akik tehetik, elköltöznek máshová. Azonban az ottmaradottak számára az egyetlen esélyt a túlélésre az önkormányzati támogatások csekély összege jelenteti.

Míg eddig elkülönített összeget kaptak a kisvárosok, a községek és a falvak a szociális juttatások kifizetésére, addig a döntés hatályba lépésétől kezdve működésükre fordítandó pénzükből kell valahogyan kitermelniük majd a segélyeket. Mindez egy kisváros számára éves szinten körülbelül 30 millió forint kiadást jelent.

Szerencsésebb helyzetben vannak azok az önkormányzatok, melyek számolhatnak a településen működő vállalatok és cégek iparűzési adójából befolyó összegekkel. Azonban a veszélyben lévő vidékek egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy alig, vagy egyáltalán nincsenek olyan vállalkozások, melyek területükön kívánnának telephelyet fenntartani.

A Fidesz makacsul érvel a „munka nélkül megszerezhető jövedelmek” ellen. Ellenben a települések megszorítása minden tekintetben csak súlyosbíthatja azt a helyzetet, amit elviekben a döntés igyekezhetne megoldani (ha van egyáltalán ilyen törekvés).
A kormány leendő döntésével elengedi az igazán rászorulók kezét, s akár anarchisztikus állapotok kialakulására is számítani lehet majd a legszegényebb vidékeken.

 

(A kép illusztráció! – Forrás: sajogalgoc.hu)

civilhetes.net

A Déli pályaudvar helyére tervezik az új budapesti kórházat?

Még február 5-én jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy tényleg szükség van egy új fővárosi kórház megépítésére, s a tervek előkésítése már folyamatban van.

Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy egész pontosan hová is szeretné felhúzni a kormány a nevezett kórházépület-komplexumot. A legfrissebb értesülések szerint elképzelhető, hogy a jó egynéhány variáció közül talán a Déli pályaudvar „helyét” választották, mint a célnak leginkább megfelelő területet.

A minden valószínűség szerint több tízmilliárd forintos beruházás megvalósításához természetesen a kormánypárton belüli egyetértésen kívül szükség van még néhány alapvető momentumra. A remélhető szakmai konszenzust követően is meg kell állapodni abban, hogy hová is épüljön majd a kórház, mely a tervek szerint tehát egy kiemelkedően összetett egészségügyi komplexum lesz.

A sajtó rengeteg állítólagos tervezett helyszínről beszámolt, így a Nyugati pályaudvar környezetéről, Csepel északi részéről, de a kevésbé vad elgondolások szerint mégiscsak a Déli Pályaudvar helye volna a leglogikusabb terület az építkezés megkezdésére. Célszerűnek közel sem nevezhető a kivitelezés gondolata, de láttunk már megvalósulni olyan megoldásokat, melyek a célszerűség elvét kevéssé vették figyelembe.

Bizonyos sajtóértesülésekből tehát arra következtethetünk, hogy a kormány talán tényleg azon gondolkodik, hogy a Déli pályaudvarra tervezze a beruházást. Erre olyan jelek is utalhatnak, minthogy a pályaudvar tervezett, bár ideiglenesnek szánt bezárása nemsokára megtörténik. Innen pedig már csak egy lépés, hogy véglegesítsék a döntést, például konstrukciós indokokra hivatkozva.

Az még problematikusabb kérdés, hogy ilyen esetben a vonatközlekedéssel mit lehetne kezdeni? Ugyanis a Kelenföldi pályaudvar minden tekintetben alkalmatlan arra, hogy tehermentesítse a Déli pályaudvart, hiszen mind infrastrukturálisan, mind fejlettségét tekintve alkalmatlan a feladatra. Persze egy hatalmas tőkeinjekció ezen a problémán is segíthet…
A további információkat a kórház építésének ügyében kíváncsian várjuk.

 

civilhetes.net

Nyolcról kilenc osztályosra emelné a kormány az általános iskolai tanulóéveket

Rogán Antal, a FIDESZ frakcióvezetője egy, a Magyar Nemzet február 4-i számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy a kormány a jövőben az általános iskolai képzés eddigi nyolc éves szakaszát kilencre szeretné bővíteni.

A tervezet egyébként nem teljesen új elgondolás hiszen 2011-ben már szóba került az általános iskolai oktatás ilyetén jellegű megreformálása. Négy évvel ezelőtt Pokorni Zoltán javasolta, hogy időszerű és szerencsés megoldás volna, ha a magyar általános iskolai rendszerben a Németországban már hosszú ideje működő modell alapján egy évvel megnövelnénk az alapfokú oktatási intézményekben kötelezően eltöltendő időt, kialakítva a modern német almodellhez hasonlóan egy négy éves alsó tagozatos, illetve egy erre épülő, öt éves felső tagozatos tanrendszert.

Az interjúban mindazonáltal igen kevés szó esik az említett reformtervezetről, hiszen elsősorban arról a statisztikai eredmények alapján állított jelenségről beszél Rogán (a cikk ide kapcsolódó részében), mely a FIDESZ szerint a szülők négyosztályos középfokú oktatáshoz fűződő pozitív viszonyulásához kapcsolódik. A magyarázat szerint a kormány célja, hogy a magyar családok többségének igényeihez igazítsa az oktatási időt, így segítve őket a továbbtanulásban, s egyáltalán nem céljuk, hogy az alternatív iskolák működését korlátozzák.

Bizonyos, hogy a gondolat nem tetszhet mindenkinek, hiszen egy ilyen megoldás legalább annyi veszélyt tartogat magában, mint amennyi pozitív hozadékkal bírhat a megvalósítása. Ha a FIDESZ valóban úgy dönt, hogy megteszi ezt a közel sem vitathatatlan lépést, minden bizonnyal számolnia kell a jelentős ellenállással, hiszen az oktatással kapcsolatos változtatások óhatatlanul előhozzák a nézőpont-összeegyeztethetetlenség problematikáját, ami német modell ide, vagy oda, nagy valószínűséggel nem éppen csendes vitákat eredményez majd. A kérdés, hogy akar-e Magyarország egy nagy valószínűséggel a bolognai-rendszerhez hasonló paradigmaváltást a közoktatásban.

 

civilhetes.net