Címke: felsőoktatás

Ebben az évben is jelentősen több nő jelentkezett a felsőoktatásba

A Felvi.hu gyorsjelentése alapján idén is jóval több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint férfi.

Ez a tendencia már hosszú évek óta tartja magát. A felvételizők átlag életkora 2015-ben 23,6 év, ami ellenben kitolódást mutat a korábbi évekhez képest.

Érdekes, hogy a nők elsősorban a felsőoktatási szakképzéseken dominálnak, ahol számuk a 65%-ot is meghaladja, míg a leginkább kiegyenlített arány az alapképzésekre való jelentkezések területén mutatkozott.

Az adatok arról árulkodnak, hogy a felvételi eljárásban részt vevő 10 616 fiatal 55%-a nő, így a 45%-os jelenléttel ismét alul maradtak a férfiak.
Ugyanakkor az is kiderül, hogy a külföldről hazánkba jelentkező hallgatójelöltek többsége Szlovákiából, Szerbiából, Romániából, valamint Ukrajnából származik, ami röviden annyit jelent, hogy a határon túli magyar fiatalság igencsak előnyben részesíti a Magyarországon nyújtott képzési lehetőségeket. Ez nem véletlen, hiszen a kisebbségben élők nagy részének nincs, vagy alig van lehetősége magasabb szinten anyanyelvén tanulni, tisztelet a kivételt képező országoknak természetesen (így például Romániában komoly magyar nyelvű szakokra jelentkezhetnek a diákok).

Egészen érdekes adat, hogy a legfiatalabb korosztály, akik azonban a leginkább érintettek volnának a felvételizés területén, tehát a 18-19 éves értettségizők száma csupán 30% volt, ami egészen megdöbbentő.
Szintén különös adat mutatja, hogy mely területre jelentkeztek az átlagosan legidősebbek. A mesterképzésekre készülők átlag életkora idén 28 év. Ha belegondolunk, hogy eredetileg egy 18-19 éves korában az alapképzést megkezdő hallgató 21-22 éves korára elviekben megszerzi alapszakos oklevelét, akkor elgondolkodtató ez a 28 éves átlag életkor.
Több tekintetben is, hiszen vannak, akik sokáig húzzák az alapszakot, sokan eleve később kezdik a felsőoktatási pályafutást, ellenben nem kevés, már diplomával rendelkező dolgozó dönt úgy, hogy elvégez egy mesterszakot is.
Így a szórás igen nagy, valószínűleg emiatt áll meg a statisztikai mérés a 28-as számnál. Tehát nem reális azt gondolnunk, hogy a majdnem harmincas korosztály jár ma hazánkban mesterképzésre.

A legújabb felmérésből azonban az is kiderült, hogy a felsőoktatási szakképzések valóban egyre népszerűbbek a fiatalok körében.

 

(Címlap: a kép illusztráció! – Forrás: szon.hu)

civilhetes.net

Egyre rosszabb helyzetben a magyar felsőoktatás

A legnagyobb baj a jelentős forrásmegvonás és bizonyos népszerű szakok megszüntetése mellett az, hogy az intézmények kormányberkekből kinevezett kancellárjai ma már komoly befolyást gyakorolnak az egyetemek működésére, így a mindenkorinak nevezett „egyetemi autonómia kifejezés” egyre kevésbé jelent bármit is.

Míg 2010-ben még évi 200 milliárd forinttal támogatta az állam a felsőoktatási intézmények működését, addig mára ez a szám 145 milliárdra csökkent, s a kormány retorikája szerint még ez is nagyrészt feleslegesen kidobott pénz. A cél jól láthatóan az, hogy bizonyos képzési formák megítélésével kapcsolatban a magyar köztudatban elültessék a bogarat: nincs rájuk szükség, de ennél érdemes is tovább menni, nem hogy szükségtelenek bizonyos képzések, de kifejezetten károsak is az állam működésére nézve, hiszen csak túlképzett munkanélkülieket termelnek.

Emlékezzünk vissza, hogyan kezdődött mindez a bölcsészek szerepének megkérdőjelezésével, s azóta is a kis kóla-nagy kóla, sült krumpli tengelyen viccelődnek politikusaink, ha bölcsészekről van szó.

Ma már az is kiderült, hogy nem csak a bölcsészekre, de például nemzetközi kapcsolatok szakértőire és társadalomtudósokra sincs szükség, de pszichológusból is túl sok van.

Az igazság az mindemellett, hogy 1-1,5%-os állami támogatottsággal tudna megfelelően működni a magyar felsőoktatás, s a hazánkban jelentősnek minősülő 200 milliárdos éves finanszírozás is csupán 0,8 %-ot jelentett.

A kormány üzenete mintha szép lassan abba menne át, hogy a magyar egyetemisták kegyben részesülnek annak ügyében, hogy tanulhatnak, hiszen egyébként semmi értelme annak, amit csinálnak, bár az állam oly megengedő, hogy azért mégiscsak lehetővé teszi számukra, hogy mielőtt szembesülnének a nagybetűs élettel (kisbetűs kisszerűség), hadd lébecoljanak egy kicsit abban a szánalmas, értelmiségi mi-tudatban.

Mindez nem csak a bölcsészek és a társadalomtudományokat hallgatók számára kínos, de a mérnökök, akik a már említett retorika szerint elvileg becsült tagjai társadalmunknak, az első adandó alkalommal veszik a nyúlcipőt és irány nyugat a hatszoros kezdőfizetésért és a megbecsült munkakörülményekért. Az orvosok helyzetéről már tényleg nem is érdemes beszélni. Egy autóüzemben többet keresnek a betanított munkások, mint egy végzett szakorvos Magyarországon. Igaz is, miért nem ment eleve melósnak egy gyárba. Most előrébb tartana, ha nem tanulásra fordítja azt a 10 évet, hanem inkább családalapításra. Lenne ott már négy kerék, meg minden…

 

civilhetes.net

Valóban megszűnhetnek a kommunikáció szakok?

A legújabb sajtóértesülések szerint 2016-tól számos olyan szak megszűnhet a felsőoktatásban, mely jelenleg komoly népszerűségnek örvend a hallhatók és a jövő egyetemistáinak, főiskolásainak körében.

Ezek közül az egyik a kommunikáció, mely az új államtitkári tervezet szerint kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz ezután felvehető.

A stratégia neve: „Fokozatváltás a felsőoktatásban.” Egyik leglényegesebb, tervezett intézkedése volna, hogy a jelenleg működő képzések 15%-át megszüntetnék, fizetőssé tennék, vagy beolvasztanák egyéb képzésekbe, A felsorolt megoldások aránya a 15%-on beül egyelőre ismeretlen. Sokan azt rebesgetik, hogy a kormány a Magyarországon elérhető képzések egészének 15%-át megszüntetné, hiszen – amint az Oktatásügyi Minisztérium vélekedik – bizonyos szakok hatalmas túlképzést generálnak a munkaerőpiacon, ami sem az anyagi támogatásokat illetően, sem a nemzetgazdaság tekintetében nem fenntartható.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola azt nyilatkozta, hogy mindent megtesznek népszerű szakjaik megmentéséért.
Persze nyilvánvaló, hogy az egyes intézmények is csupán a rendeletben meghatározott keretszámok és szabályok figyelembe vételével hozhatnak döntéseket.

Úgy tűnik, hogy a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen igyekszik összpontosítani a hazai médiaszakemberek képzését, ami akárhogy is nézzük, igen komoly mértékű arányeltolódást eredményezhet a képzések jellegére nézve. Hiszen senki sem gondolhatja komolyan, hogy az NKE képes lehet lefedni mindazon képzések sajátossága nyújtotta előnyöket, melyekkel mindez idáig az ország különféle egyetemeinek szakjai szolgálták a tanulni vágyókat. Röviden: a kommunikáció és médiatudomány szakok a rendelet élesítését követően tökéletesen egysíkúvá válhatnak.
Ez nem azt jelenti, hogy az NKE tanszékeinek oktatói ne volnának releváns szakemberek, azonban egész biztos, hogy minél belterjesebb a képezés, annál szűkebb látókörű „szakembereket” termelhet majd az adott szak.

A felsőoktatásért felelős államtitkárság mostanáig nem reagált a témakört illető fontos kérdésekre, szerintük még tart az egyeztetés a szakok racionalizálásáról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem cáfolja, hogy a jövőben csak ott lehetne újságírást tanulni.

 

civilhetes.net