Címke: Európai Unió

Betiltja az Unió a mentolos cigarettát

Legalábbis részben ez derül ki abból a bejelentésből, mely egy új, uniós direktívával kapcsolatban hangzott el a minap.

Hazánk átmeneti menetességet kért az előírás alól, s ezt meg is kapta, így nálunk még 5 éve van hátra a mentolos ciginek.

Az Európai Unió előírása már jövőre életbe lép, a módosításra és a gyártás megszüntetésére mindössze egy évük van a dohánygyáraknak. Azt azonban tudni kell, hogy a tiltó szabályzat nem vonatkozik majd azon dohánytermékekre, melyek otthon készíthetőek el, tehát a vágott dohánytípusokra, illetve az ízesített szivarkákra sem.

A törvénytervezet, melyet a magyar parlament a napokban vett át Brüsszeltől, tovább szűkíti a dohányforgalmazással kapcsolatos lehetőségeket, de a reklámozás feltételeit is. Nem lehet például olyan formán hirdetni egy cigarettát, melynek szövege arra volna hivatott felhívni a figyelmet, hogy az adott termék a többihez képest kevésbé káros, ennek megfelelően a cigarettákban található, a dobozon eddig feltüntetett káros anyag mennyiségi információkat is el kell tüntetni a csomagolásról, ugyanis az előírás szerint azok arra kívánnak rámutatni, hogy némely cigaretták kevésbé károsak.

A törvény előírja, hogy a hazánkban jelenleg a csomagolások 40%-át elfedő figyelmeztetések méretét 65%-ra kell emelni, illetve új elrettentő képek kidolgozására is szükség lesz.
A hazai dohánygyártók mihamarabb tudni szeretnék, hogy melyek lesznek a végleges, majd bevezetésre kerülő törvények és betartandó előírások, hogy a lehető leggyorsabban el tudjanak készülni, s módosítani tudják a gyártósorok munkametódusát.
Az iparágban érdekelt cégek szerint a hátralevő idő már most kevésnek bizonyul, hiszen ha 2016 elejétől olyan dolgokat szeretnének bevezetni, melyek részleteiről most még alig tudni valamit, az minimum kapkodáshoz fog vezetni, de sokan egész biztosan képtelenek lesznek az ilyen tempójú átállásra.

A törvény tiltani fogja az interneten történő dohánykereskedelmet is, ez azonban nem befolyásolja, vagy módosítja a hazánkban működő folyamatokat, hiszen Magyarországon már jó ideje tilos az online dohányárusítás.

 

civilhetes.net

Bevezethető volna az Unió bármely tagországában a halálbüntetés?

Az utóbbi hetekben folyamatosan arról cikkeznek az európai lapok, még a legnagyobbak is, hogy mi a helyzet a halálbüntetés orbáni gondolataival, s miképpen lehetséges, hogy az Európai Unió egyik tagállamában tényleg szóba jött a kérdés, mármint a büntetésforma visszaállítása.

Létezik egy olyan párhuzamos dimenzió, amelyben a 21. századi Európában újra életbe léphet a halálbüntetés intézménye, vagy tényleg csak politikai fogásról van szó?

Minden jel arra utal, hogy a Fidesznek valójában csak egy nagyszerű politikai tőkekovácsolásra volt szüksége, ezért húzta elő a halálbüntetés-kártyát. Eljátszották a KDNP-vel az értékkülönbség meccset (azért nyilván jó előre ledumálták, hogy mi a helyzet), szereztek néhány ezer, ha nem több Jobbik-szavazót, most pedig igyekeznek feltakarítani maguk után, ezért a teljesen érthetetlen Nemzeti Konzultáció egy olyan kérdésben, melynek kapcsán senki sem veszi figyelembe valójában a válaszokat, hiszen nem lehet. Kicsit olyan ez, mint a szavazás 1949 és 1989 között…

A kérdésünk az, hogy valóban foglalkoztatja-e az európai embert (ha van ilyen ebben a szent értelemben) a halálbüntetés gondolata, vagy örül neki, hogy végleg eltörölték és hallani sem akar róla többé?

Az utóbbi években ugyanis egyre több olyan bűncselekmény történik a kontinensen, melynek megfelelő arányú büntetésére egész egyszerűen nincs felkészülve a modern Európa. Ott van például a diákokat tucatjait lemészárló norvég ámokfutó, de egyre több a terrorcselekmény is, míg a büntetés minden esetben legfeljebb tényleges életfogytiglan lehet. Nem biztos, hogy a legtoleránsabb ember zsebében ezúttal sem nyílik ki az a bizonyos bicska, s talán az igazán liberális országok polgárai is latba vetették már annak gondolatát, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetőit súlyosabban kellene büntetni valamiképpen.

A halálbüntetés ugyanakkor nem megoldás, s ezt Nyugatabbra pontosan tudják. Az Európai normákkal egész egyszerűen nem lehet összeegyeztetni a szemet szemért, fogat fogért elvet. Ellenben valami nagyon fortyog odabent, s bár megoldási javaslatok egyelőre nincsenek a komplexebb büntetésformákra, az igény egyre nagyobb lesz valami többre. Gondoljunk csak bele: most indulunk kollektíve az Iszlám Állam ellen.

 

(Címlap: a kép illusztráció!)

civilhetes.net

Az Unió azonnali intézkedéseket sürget a Földközi-tengeri menekülthullám ügyében

Egy tíz pontból álló tervet dolgozott ki azonnali hatállyal az Európai Unió a további halálesetek megfékezésére.

A Líbia és Olaszország közötti Földközi-tengeri szakaszon folyamatosan menekülő migránsok ügye nem tűr halasztást. Naponta indulnak újabb hajók a viszonylagos jó időjárási körülményeknek köszönhetően, s teljes életveszélyben van mindenki, aki az embercsempészek hajóira száll.

A vasárnapi hajószerencsétlenséggel kapcsolatban hétfőn kiderült, hogy nem 700-an, hanem 900-nál is többen utaztak azon a lélekvesztőn, melynek eddig összesen 28 túlélőjét sikerült kimenteni a tengerből. Hétfőn egy újabb hajó került veszélybe a líbiai partoktól 48 kilométerre, s a helyszínre siető máltai és olasz csapatok gyorsaságuk ellenére is húsznál több halottról számoltak be.


Fotó: theguardian.com

A Líbiai háború okozta hihetetlen, sosem látott menekülthullámmal egész egyszerűen muszáj valamit kezdenie az Uniónak, hiszen hatalmas tömegek vesztik életüket, míg igyekeznek minden áron eljutni Európába. Jogi lépéseket is fontolgatnak a menekültügyi szakemberek, hiszen például a szíriai menekültek sikeresen partot érve 90%-os biztossággal megkapják az uniós vízumot, ennek ellenére mégis az embercsempészekkel való életveszélyes üzletre kényszerülnek.
Egy lélekvesztőre nagyjából 1,5-2 millió forintba kerül a „jegy”. Ebből az összegből első osztályon, repülőgépen is bőven utazhatna bárki, aki Líbiából kívánna eljutni Olaszországba, feltéve, ha még otthonába megkapná a vízumot.    

Az Uniós tíz pont elemei közé tartozik az is, hogy meg kell semmisíteni a csempészek hajóit, s meg kell erősíteni a tenger ellenőrzését az érintett szakaszokon.
2014 őszén ért véget az olaszok által működtetett Mare Nostrum misszió, melynek lényege igen komoly kapacitással a tenger csempészútvonalainak folyamatos ellenőrzése, illetve az esedékes mentések biztosítása volt. A missziót felváltó Triton projekt csupán határőrizetet biztosít, s ami a legnagyobb baj: nem terjed ki a líbiai partokra, ahol a legtöbb baleset történik.

 

(Címlap: safety4sea.com)

civilhetes.net

Április 1-től szabad a tej az Unióban!

2015. április 1-jével jár le annak a kvótarendszernek az érvényessége, melyet a tejtermelés szabályozására hozott létre az Európai Unió harmincegy évvel ezelőtt.

Szerdától tehát a tagállamok kapacitásán és technikai felkészültségén kívül semmi sem szabhatja határát a termelésnek.

Hazánkban különösen jól jön a szabadság, hiszen a magyar tejtermelők feladata elsősorban az lesz, hogy visszaszerezzék a magyar termelők számára a hazai piacot, hiszen azt az utóbbi, közel két évtizedben a külföldi tej uralta, elsősorban a szlovák és a lengyel.

Magyarországon nagy mennyiségben és kiváló minőségben elérhető tejről kell beszélnünk, így a nyersanyag tekintetében nem lehet probléma. Az ágazat technikai felkészültsége azonban jócskán hagy még kívánni valót maga után.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szakma jelenleg nagyságrendileg 40-50 milliárd forintos állami támogatást igényel ahhoz, hogy az igazán komoly termelés megindulhasson.

Harcz Zoltán arról is beszélt, hogy jelentős mértékben nem érint bennünket a kvótahatár megszüntetése például az exportra nézve, hiszen eddig is a maximumra szabott kereteken belül jártunk bőségesen, így valóban a tekintetben származik majd előnyünk a változásból, hogy végre megtelíthetjük a magyar piacot kiváló minőségű magyar tejjel.

Brüsszel úgy véli, hogy a többletteremésből származó, minden bizonnyal hatalmas mennyiségű tejet Unión kívüli országok piacán kiváló ütemben, nagy sikerrel adhatják tovább a tagországok. Ugyanis például Németország, vagy Ausztria szinte biztosan hatalmas mennyiséggel fog előrukkolni, amit nyilvánvalóan szeretne majd folyamatában értékesíteni.

Hazánkból leginkább Horvátországba és Olaszországba jut nagy mennyiségben nyers tej, amit aztán ott dolgoznak fel, s az adott országban, vagy további szállítás után másutt értékesítik. Az ilyen megoldásokat április 1-jétől alapvetően fogják átgondolni a termelők és az iparágban érdekelt kereskedők, hiszen itthon sokkal jobban megéri kész termékké alakítani a tejet, mintsem olcsón, bár nagy mennyiségben továbbadni rajta.

 

(Fotó: peakshop.hu)

civilhetes.net

Megindult az európai vizsgálat a reklámadó kapcsán

Az Európai Bizottság egy március 12-i, csütörtöki közleményében bejelentette, hogy mélyreható vizsgálatot indítottak a Magyarországon tavaly bevezetett reklámadó ügyében.

Az uniós támogatások a reklámadó hatályos szabályzása közötti összhangot fogják vizsgálni.

Az Európai Unió azt szeretné kideríteni, hogy a reklámadó nem jelenthet-e aránytalanul nagy előnyt bizonyos vállalatok számára, köszönhetően annak, hogy az adókulcs 0% és 50% között van, így a mozgás és az eltérés óriási különbségeket szülhet.
A testület a vizsgálat idejére felszólította a kormányt, hogy inaktiválja a progresszív adókulcsot, hiszen addig, ameddig nem bizonyosodik be, hogy működése nem rúgja fel a versenyszabályokat,  nem engedhetik működni.
A vizsgálat a bizottság szerint nem jelenti azt, hogy a reklámadó magyarországi variánsa feltétlenül jogszabályba ütközne, azonban a teljes és mélyreható kivizsgálás ebben az ügyben elkerülhetetlen.

Jelen pillanatban két eljárás is folyik hazánkkal szemben az Európai Bizottság irányából, melyek egyike versenyjogi, míg a másik adójogi vonatkozású. Lázár János ennek kapcsán említette, hogy a kormány a reklámadó módosítását tervezi márciust követően.
Talán ráéreztek a dolog súlyára a kormányon belül is, hiszen egy esetleges szankció elkerülése igencsak közös érdekű célnak mondható, hiszen bizonyos uniós források megvonása láncreakciót indíthatna el.
Lázár arról is beszélt, hogy a bizottság döntése határozza meg a módosítás mértékét, amit azonban legkésőbb április végéig szeretnének elfogadni, majd eszközölni.

A bizottság elsősorban azzal indokolja a vizsgálatot, hogy határozott véleményük szerint az egyenlő versenyfeltételeket az Unión belül a médiapiacon is meg kell teremteni, illetve tiszteletben kell tartania annak elemeit valamennyi tagországnak.

A lényeg tehát, hogy egyetlen országban sem nyílhat lehetőség arra, hogy bizonyos cégek a médiában a többieknél nagyobb előnyre tehessenek szert az adókulcsok szabta „egyéni” határoknak köszönhetően.

 

(Fotó: parameter.sk)

civilhetes.net

Európa egyik legégetőbb problémája – A bevándorlás

Egyre nagyobb problémát jelent, elsősorban Nyugat-Európa számára az egyre nagyobb hullámban érkező migránsok sorosának kezelése.

Az Unió politikája alapvetően megengedő, azonban a tagországok közül egyre többen döntenek a különféle szabályzó intézkedések meghozatala mellett, melyek segítségével terveik szerint talán képesek lehetnek kezelni a jelenséget.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a helyzet alapja emberjogi kérdéseket is bőséggel felvet, ugyanakkor az adott országok szociális érzékenysége is határos. Az illegális bevándorlók az esetek túlnyomó részében törvénytelen formában kényszerülnek munkát vállalni, legalábbis azok mindenképpen, akik munkát szeretnének, de állampolgárságuk végett ezt nem dolgozhatnak teljes joggal, legalábbis hosszú távon nem, addig, amíg nem kapnak letelepedési engedélyt. A menekültstátusz pedig természetesen nem jelent megoldást.

A szabad munkaerő vándorlás lehetősége csupán az Európai Unió tagországainak állampolgárai számára biztosított. A menekülteket befogadó államok igyekeznek segíteni a nehéz sorsú újonnan érkezetteken, de ennek a segítségnyújtásnak is vannak határai.

Az utóbbi időben Bécs és Berlin is egyre radikálisabb intézkedésekkel igyekszik megfékezni a határtalan bevándorlást, hiszen számolniuk kell azzal is, hogy a befogadottak nehezen integrálódnak, sokan közülük szakképzetlenek, illetve az adott ország nyelvét sem beszélik, mindazonáltal szükségük van azokra a szociális juttatásokra, melyek nélkül képtelen volnának akár csak minimálisan is fenntartani magukat. Ebből következik, hogy a legjobb gazdasági helyzetben lévő országok is kénytelenek idővel számszerűen megállapítani, hogy mennyi embernek képesek biztosítani a hosszabb-rövidebb ideig tartó „letelepedést”, vagy legalább a lehetőséget a maradásra.

Európa-szerte egyre nagyobb társadalmi nyomással kell számolniuk a témakörben érdekelt politikusoknak, hiszen az állampolgárok jelentős része – bár egyet ért abban, hogy fontos a segítségnyújtás – mihamarabbi korlátozó lépéseket sürget. Hivatkoznak közbiztonságra, a szociális juttatások elosztásának aggályos jellegére és a közös teherviselésre is. Ez utóbbi kapcsán a diskurzus elsősorban arra igyekszik rávilágítani, hogy az Unió vezető státuszú tagországai közül nem mindegyik gondolkodik érzékenyen a témakört illetően, így a közösen kialakított Európai Uniós bevándorlási politika gyakorlatba ültetése koránt sem működik egyenlő erőbefektetéssel.

 

civilhetes.net

Putyinnal tárgyal két hét múlva Orbán Viktor

A február 5-én, a Hír Tv-nek adott televízióinterjúban a szerdán megkezdődött háromnapos frakcióülés tervezett vitatárgyai mellett arról is beszélt a miniszterelnök, hogy két hét múlva esedékes Putyin látogatása, mely eseményhez Orbán igen nagy reményeket fűz.

Az utóbbi hónapok eseményeinek tükrében azonban óhatatlanul önmagán túli jelentőséget is magában hordoz Putyin fogadása, hiszen Nyugat-Európa egyértelmű ellenszenvvel viseltetik Oroszországgal kapcsolatban, s amennyiben a két vezető sikeresen megállapodik, nehezen mossa le magáról Magyarország az oroszbarát bélyeget. Mindez persze fordítva is igaz lehet, orosz szemszögből, ha nem születik megállapodás. Kifizethető gáz nélkül viszont nehéz fűteni…

Az orosz elnök látogatásának célja, hogy a két ország között létrejöhessen egy új és minden tekintetben rugalmasnak remélt gázszerződés, mely egyfelől a továbbiakban is biztosíthatja a két ország közötti harmonikus, gazdasági kapcsolatot, másrészt bizonyítaná az egyéb irányú, pozitív viszonyulást is Oroszország és Magyarország között.
Orbán Viktor határozottan jelezte, hogy a rezsicsökkentés csak abban esetben tartható fent hosszú távon, ha sikerül megegyezni az oroszokkal, hiszen csak tőlük kaphatunk reális áron akkora mennyiségű földgázt, mely hazánk gázkészleteinek törzsét képezheti.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy mind Németországgal, s így az Európai Unióval, mind Oroszországgal, tehát a Kelettel is jó kapcsolatot szeretne ápolni (Angela Merkel épphogy hazautazott Budapestről).
A történelem tanulságait végiggondolva azonban felmerül a kérdés, hogy mindez vajon mennyiben lehetséges? A két, alapvetően ellentétben álló nagyhatalom, melyek közül természetesen mindkettő elvárja Magyarország (minimum) lojalitását, hogyan viszonyul valójában országunkhoz? Számítunk egyáltalán? A Kárpát-medencében mindig is Nyugat és Kelet csatározásainak kereszttűzben voltunk, s úgy fest, hogy ezen a téren a 21. századra sem sokat változtak a dolgok. Sikerül-e megoldást találni, s létezik-e, hogy a közmondással ellentétben mégiscsak lehetséges megülni azt a bizonyos két lovat?

 

civilhetes.net