Címke: Emberi Erőforrások Minisztériuma

60 milliárdos injekció a kórházaknak

Gyors határozatában arról döntött a kormány, hogy 60 milliárd forintot csoportosít át a kórházak megfelelő működésének érdekében az egészségügyi intézmények köztartozásainak csökkentésére.

Jelen pillanatban a legfontosabb feladat, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Állami Egészségügyi Ellátó központ megtalálja a megoldást, mielőtt katasztrófához vezetnének az utóbbi hét eseményei.

A kórházak konszolidációjának végrehajtásáról az egészségügyért felelős szakminiszternek október végéig el kell készítenie beszámolóját, azonban szóba sem jöhet, hogy addig ne történjen semmiféle komolyabb lépés, hiszen a kórházak működéséért felelős beszállítók csak akkor végzik a továbbiakban megszokott munkájukat, ha a kórházak kifizetik a járandóságukat.
Az utóbbi napokban még tovább nőt a kamatoknak köszönhetően a kollektív adósság mértéke, s jelen pillanatban egyik állami egészségügyi intézmény sem képes megfelelően fizetni például a közüzemi szolgáltatási díjakat.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint az Orvostechnikai Szövetség nemrégiben egy levélben kereste fel Orbán Viktort, kérve a miniszterelnöktől, hogy mihamarabb hajtsa végre az ígért, 60 milliárdos kórházi konszolidációt, különben összeomlik a magyar egészségügyi rendszer.

A levélben többek között az is szerepel, hogy a szakszövetségek számításai szerint mára bőven meghaladta az adósság a 60 milliárdot, s számításaik szerint mostanra 90 milliárdos tartozásról célszerű beszélni, akármennyire is súlyosan hangzik a helyzet.

Az egészségügyi államtitkár egy sajtóinterjúban arról beszélt hétfőn, hogy nagyon meg kell fontolni minden olyan adóforint sorosát, melyet az egészségügy megsegítésére különítenek el, hiszen még az is problémát jelent, hogy az egészségügybe egyáltalán pénzt juttasson az állam, nemhogy rendezze adósságait.
Zombor Gábor felhívta figyelmet: a most megteremtett 60 milliárd forint nem az Egészségbiztosítási Alapból származik, hanem külső forrásokból. Hozzátette azt is, hogy reméli, ez az utolsó ilyen konszolidációs összeg, amit elő kell teremteni.

 

(A kép illusztráció – Forrás: ning.com)

civilhetes.net

Az állam három és félszeresére emelné az ingyenesen étkező óvodások számát – Kérdés, hogy miből

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyáltalán nem ért egyet azzal a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos új tervezettel, mely szerint „a kormány” 335 ezer bölcsődés és óvodás étkeztetésének költségeit állná, mely szám három és félszerese a jelenleginek.

Valószínűleg túl nagy fába vágná ezúttal is fejszéjét az államvezetés, ha valóban beiktatná a törvényt, hiszen ezzel nem azt érné el, hogy minden rászoruló kisgyerek étkeztetési problémája egycsapásra megoldásra kerülne, hanem csupán oly mértékben bővítené a jogosultak számát, mely valójában nem eredményezne mást, minthogy olyan családok gyermekei is ingyen étkezhetnének, amelyek egyébként különösebb gond nélkül ki tudnák fizetni az óvodai étkezési költségek díját.
Mindez pedig milliárd forintos nagyságrendű panem volna némi circensessel.

Az Önkormányzatok Szövetségének értetlensége mellett heveny félelmük is jogos, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kérdés kapcsán arról említést sem tett, hogy az önkormányzatoknak majd miből lesz keretük a súlyos többletköltségek abszolválására.
Ugyanis az nem kérdéses, hogy az ingyenes óvodai étkeztetés díjai az önkormányzatokra hárulnak majd.
Azt még nem lehet tudni, hogy a kormány mekkora plusz támogatást nyújtana az ügyben, csak az bizonyos, hogy az önkormányzatok kizárólag súlyos átcsoportosítások árán volnának képesek önállóan kitermelni a három és félszeres költségtöbbletet.

Annak gondolata, hogy minden gyermek ingyen étkezhessen hazánkban, aki rászorul, mindenképpen figyelemre méltó és üdvözlendő. Ellenben a jelenlegi tervezet úgy fest, újabb példája annak, hogy a kormány megfontolatlanul, kapkodva és szakértők, valamint érintettek bevonása nélkül igyekszik döntéseket hozni.
Ugyanis azt a pénzt, amit a jogosultak körének kibővítésére áldoz a vezetés, költhetné valódi szociális problémamegoldásra is. A lehetőségek tárháza (sajnos) végtelen, hiszen rengeteg család él ma Magyarországon nyomorban, vagy a nyomor szélén, s azért, hogy velük találkozzunk, egyre kevésbé kell ellátogatnunk az elmaradottabb megyékbe…

 

(Fotó: tankonyvtar.hu)

civilhetes.net

100 millió forinttal kevesebb támogatás a folyóiratoknak

Idén – az indoklás alapján a szerencsejáték adóból be nem folyt, de várt összegek hiánya miatt – 100 millió forinttal kevesebb támogatást oszthat szét az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiuma.

Többek között olyan lapok nem kaptak támogatást, mint a vasi Szemle, a Pannonhalmi Szemle, a Létünk, vagy a Bárka.

A pályázatban résztvevő, illetve a pályázati részvételi díjakat is befizető 203 művészeti és tudományos lap közül csupán 137 folyóirat részesülhetett az NKA éves támogatásából egy januári döntés értelmében. Azt nem lehet tudni, hogy miért pont ezt a keretösszeget szabták kisebbre, ahogyan azt sem, hogy az ötös lottó nyereményeiből és a szelvényvásárlásokból befizetett szerencsejáték adónak mi köze van a művészeti, kulturális, társadalomismereti és tudományos folyóiratok megjelenéséhez.
Pedig az a helyzet, hogy a NKA pénzének jelentős része az éves szinten befolyó szerencsejáték adóból származik. Furcsán hangzik, de így van: Magyarországon a kultúra támogatása szerencse kérdése…

Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt állítják, hogy felmerült problémát igyekeznek orvosolni, ellenben még nem lehet tudni, hogy számíthatnak-e segítségre a nyilvánvalóan bajba jutott lapok, hiszen egyelőre nincs meg a lehetséges segítségnyújtás anyagi forrása.

Kollár Árpád, a FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) és az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiumának elnöke bizakodóan beszélt arról, hogy a kialakult helyzet megvitatását nyilvános fórumbeszélgetés keretében tervezik, s biztos benne, hogy közösen meg fogják találni a megoldást.

Azokat a lapokat érinti a támogatási keretből való kiesés, amelyek az utóbbi években 1-2 millió forintos támogatással számoltak az NKA felől (tehát a kisebb költségvetésűeket) Az ő működésük egyik alapja az NKA-tól elnyerhető pályázati összeg, mellyel hosszú ideje joggal számoltak. Jelenleg még a kultikus Bárka irodalmi folyóirat vezetősége is lehetséges megoldások után kapkod.

Úgy tűnik, a lapok hosszú távú túlélésének feltétele valóban a teljes körű digitalizálódás. Egyelőre azonban az internetes folyóiratok szakmai presztizse jóval alul marad a nyomtatásban is megjelenő lapokénál.

 

civilhetes.net