Címke: ELTE

Hétfőn hallgatói fórumot szerveznek az ELTE-sek a Társadalomtudományi kar megszüntetésének kormánytervezete kapcsán

Mint ahogyan arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a kormány egy tervezete szerint szeretné megszüntetni a társadalomtudományi karok egy részét, illetve országos szinten csökkenteni a hallgatók létszámát. Az ELTE-t is bőségesen érintené a leendő döntés, ezért hétfőn este hallgatói fórum lesz a TáTK-n.

Ahogyan az Abcúg című lap megírta, a pénteki esti hírre, mely alapján a kormány valóban azt fontolgatja, hogy megszűntet néhány számára nem fontos, vagy éppen problémát jelentő képzést, igen komoly mértékben felháborodott az érintett, vagy szolidaritást vállaló egyetemisták nagy része. Ezért a hírt követő első munkanap végére máris fórumot szerveztek, ahol a lehetőségekről, a jövőről és a múlt tanulságairól lesz szó.

Érdekes kérdés, hogy a kormány vajon számolt-e annak lehetőségével, hogy a diákok 2012-höz hasonlóan nem veszik majd kifejezetten jó néven, ha kapnak egy olyan felsőoktatási szakjegyzéket, mint amilyet április 17-én, azaz most pénteken. Mert lehet ugyan arra hivatkozni, hogy a Hallgatói Hálózat egy ismeretlen forrásokból táplálkozó, alapvetően politikai indíttatású szervezet berkeiből indul, ha valamiért indul, de ezzel még nem válik megválaszolttá annak kérdése, hogy miért kell épp a társadalom működésének diszciplínáival foglalkozó képzésformát szükségtelennek nyilvánítani. Miért pont az szúrja a szemét a vezetésnek?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések is minden bizonnyal felmerülnek hétfő este az ELTE-n, arra azonban egyelőre nehéz volna megmondani a választ, hogy mire jutnak majd a hallgatók. Hiszen tagadhatatlanul a levegőben van egy újabb demonstráció, mert például a Raoul Wallenberg megszüntetésének hivatalos döntése is a napokban született meg.

A diákok az erkölcsi és a tanulás szabadságával kapcsolatos aggályok mellett már pénteken arról beszéltek, hogy a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tanulmányok képzések megszüntetése az egész kar anyagi csődjét jelenthetné, mivel az ezen szakokon tanuló, önköltséges képzésen részt vevő diákok tandíjából fedezi a működését a nevezett intézményi szektor nem kevesebb mint 60%-ban. A kormány nyilvánvalóan nem kívánná kompenzálni a bevételkiesést, hiszen nem is tudná miből.

Kíváncsian várjuk a fórum eredményeit, s a témakör minden további fejleményét.

 

(Fotó: Fazekas István)

civilhetes.net

A bölcsészettudományok munkaerő-piaci hasznáról tartottak országos konferenciát az ELTE-n

A bölcsészek helyzete mindig is problematikus volt a munkalehetőségeket tekintve, hiszen aki nem lesz tanár, vagy kutató, az előtt viszontagságos, rögös út áll.

Ma, a 21. századba így van ez még inkább. Vagy mégsem? A kérdéskör kapcsán tartott kétnapos konferenciát az ELTE a múlt hét végén.

Vajon a rossz marketing, vagy az értetlenül mutogató társadalom rosszmájúságának retorikája hozza-e létre azt a képet, hogy mára az egyetemeken végzett bölcsészek alig tudnak elhelyezkedni, s nagy részük kénytelen elhagyni a pályát? A kétnapos konferencia előadásainak jelentős hányada arra igyekezett rámutatni, hogy a mának igen is szüksége van a bölcsészekre, akik gyakran sikerrel helyezkednek el a munkaerőpiac különféle szektoraiban, kamatoztatva munkájuk során szaktudásokat, csak éppen kevés szó esik minderről a hétköznapokban.

Úgy tűnik, egyszerűbb az unalomig hajtogatott viccel traktálni a bölcsészhallgatókat, melyben arra derül fény, hogy mit kérdez a végzett bölcsész a bölcsészhallgatótól, ugyanis a következőt: „Mehet nagyobb krumplival és kólával?”

A politikai élet retorikája is nagyjából ebben merül ki, hiszen nem túl régen illette hazánk egyik legnevesebb, élő történelmi személyisége a bölcsészeket romkocsmákban álmodozó léhűtőknek.
A konferencia mindennek dacára igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy felhasználható-e ma a munkaerőpiacon a bölcsészek tudása. Még annak ellenére is, hogy az előadók között akadt matematikus professzor és gazdaságtudománnyal foglalkozó egyetemi tanár is.

Az informatika, illetve a média megannyi lehetőséget kínál a bölcsészek számára, de egyre nagyobb hangsúlyt kap annak ténye is, hogy a bölcsészettudomány eredményei remekül alkalmazhatóak a gyakorlati életben is, így például a különféle rekonstrukciós munkálatokból adódó fejlesztésekben, de még a matematikaoktatásban is.
A hazánkat finom eszközökkel népszerűsítő hungarológia, de a történettudomány is legalább annyira fontosak lehetnek az irodalomtörténet és a filozófia mellett, mint azon képzettségeket biztosító tudományok, melyek klasszikusan a sikerszakmákhoz vezetik a fiatalokat.

A Dialógus Konferencia a szervezők reményei szerint sikerrel indítványozta a köd és a hamis illúziók eloszlatását a bölcsészek körül. Ha lesz folytatása, azzal igazolódhat megszervezésének valódi haszna.

 

(Fotó: anyanyelv-pedagogia.hu)

civilhetes.net