Címke: Budapest

Ma délután demonstrálnak a szociális dolgozók

Péntek délután gyülekeznek a szociális szférában dolgozók Budapesten, a Kodály köröndnél, összefogva a szolidaritást vállaló szakszervezetekkel.

Tüntetésük üzenete:

felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány játszik velük, hiszen júliusra ígértek az ágazatban béremelést, amit először lefújtak Orbánék, majd mégis beharangoztak egy a szükségesnél alacsonyabb összeget.

A szociális szféra jelen pillanatban nem csupán a szakdolgozók fizetéseinek érdemleges megemelésén fáradozik, hanem az összes, a területen dolgozó alkalmazott bérét oly formán szabályoztatná a kormánnyal, hogy az rövid időn belül elérje az egészségügyben dolgozók átlagos béreit.

Felháborodásuk alapja, hogy nem régiben bejelentette a vezetés, jelentős mértékben emelik majd a szociális dolgozók béreit, azonban nem sokkal később lefújták a júliusra tervezett módosítást. Ha ez nem lett volna elég, a felháborodás hírére Balogh Zoltánt előre tolták és bejelentették vele, hogy mégiscsak lesz béremelés. Ellenben az eredetileg kitűzött cél alapján meghatározott 92 ezer dolgozó helyett csupán 64 ezren léphetnek át egy magasabb fizetési kvótába.

A probléma biztosan kihatással lesz majd az egész szociális szférára, hiszen csak egyetlen példát kiemelve: a dietetikusok a területen nem kapnak béremelést, azonban az egészségügybe „átigazolva” 40 ezer forinttal több pénz várja őket havonta. Egy családos szakember számára nem biztos, hogy sokáig lesz elgondolkodtató annak kérdése, hogy menjen-e, vagy ne menjen…

A demonstrációban részt vesz a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Szociális Dolgozók Munkatanácsa, és az Autonóm Területi Szakszervezet is. A szervezők ugyanakkor várnak mindenkit, aki valamilyen formában szolidaritást vállal a nehéz helyzetben lévő szociális dolgozókkal (első sorban az egészségügyi dolgozókat).

A tüntetés végén a demonstrálók vezetői egy petíciót kívánnak átnyújtani Orbán Viktornak a miniszterelnök képviselőjén keresztül, remélve, hogy valódi változás következhet a szociális területen dolgozók életében. Mostani béreik olyan alacsonyak ugyanis, hogy sok esetben 50%-kal kevesebb fizetést kapnak hónap végén, mint egy szintén nem éppen túlfizetett egészségügyi alkalmazott.

 

(Fotó: Szalmás Péter)

civilhetes.net

Európai átlagban Budapesten lehet a legolcsóbban iszogatni

Egy a The Telegraph-ban publikált cikk szerint messze Budapesten a legolcsóbbak a szeszes italok a szórakozóhelyeken, ezért választják olyan sokan a 35 év alatti nyugat-európai fiatalok „kikapcsolódásuk” helyszíneként.

Mindez persze nagyon jót tesz a főváros vendéglátóiparának, hiszen az árak terén még Prágánál is kedvezőbbek vagyunk.

Bár egy magyar fiatal számára nem éppen megvalósítható, hogy akár heti 1-2 alkalommal is benézzen a Király utca kiváló klubjaiba, pubjaiba, vagy élő zenés szórakozóhelyeire, a nyugat-európai diákok hétvégente előszeretettel átröppenek Budapestre, hogy ne kongjanak azok a fantasztikus bulizóhelyek. És nem is konganak. Éppen hogy be sem lehet férni, akár egy szimpla szerda estén sem.

Persze annak ténye, hogy a mi pénztárcánkhoz mérve drága estékbe bonyolódhat még a legszemfülesebb, legóvatosabb ember is a budapesti éjszakát járva, ez nem jelent semmit annak tekintetében, hogy amiképpen a Post Offfice utazási iroda felmérése is igazolja: nagyon kedvező alkoholárakkal bír a magyar főváros.

Nálunk átlagosan egy üveg sör 380 Ft, egy pohár bor 400 Ft, míg a koktélok általában 1650 Ft környékén járnak. Prágában ezen számok másfélszeresével kell szembenéznie a vidám német, holland, vagy éppen finn fiatalnak, aki azonban jóval több pénzzel indul útnak egy-egy estére, mint azt mi akárcsak tudni is szeretnénk.

De Prága is olcsó helynek minősül, ha a szesz-turizmusról beszélünk, mivel a Post Office által áttekintett, tízféle alkoholos italért (ha mindegyikből kérünk egyet-egyet) 18 ezer forintot kell kifizetnünk, ám Párizsban már 21 ezret, Barcelonában 23 ezret, Dublinban pedig 24 ezret.

A tanulság ebből talán nem csak az, hogy Dublin nem nekünk való, hanem az is, hogy hazánkban egyre inkább növekszik a fővárosban nyaraló, 35 év alatti külföldiek száma, ami komoly lehetőséggel kecsegtet a kocsmatulajdonosoknak. És bizony egyre több a hangulatos pub, egyre nagyobb tömegek özönlenek a romkocsmákba, s fájó szívvel, vagy örömmel (ki-ki a maga elgondolásai alapján), de tegyük hozzá, hogy egyre kevesebb a magyar szó.

Mi elvagyunk a poros kis lebujokban is, ha arra telik. Egy óvatosan mellbevágó Tom Waits dal csak akad még számunkra a zenegépben egy ötvenesért…

 

(Fotó: koos.hu)

civilhetes.net

Egy igazán tiszta tüntetésről

Különféle politikai propagandától mentes, csendes tüntetés volt vasárnap Budapesten. A fogyatékkal élők vonultak fel, demonstrálva, hogy itt vannak és élni szeretnének, mindenféle sallang és körmönfont szándék nélkül.

Azonban csendjük megrendítőbb volt mindennél.

A Clark Ádám téren már a tüntetés előtti órákban több százan gyülekeztek, ki kerekesszékkel, ki vakvezető kutyával, ki fehér bottal, ki csak úgy, mint bárki más járókelő az utcán. A menet élén Kiss Csaba vezette a demonstrálókat, a csendes felvonulás e megrendítő mozgalmának elindítója és fő szervezője.

A demonstráció gondolata a korábbi Critical Mass mintájára született meg, s céljaik, szándékaik kapcsolatát a névadásban is kifejezték: RehabCritical Mass. Üzenetük pedig nem más, minthogy felhívják a figyelmet arra, hogy itt vannak és bizony sokan vannak.

Jelenleg hazánkban mintegy 12 ezer családban élnek sérült emberek, s ami igazán elszomorító az adatokat böngészve, hogy e családok mintegy 72%-a a létminimum alatt tengődik. A fogyatékkal élők ugyan kapnak egy minimális állami támogatást, elsősorban fogyatékosságuk jellegétől és annak mértékétől függően, ugyanakkor ez a pénz nem elég a tisztességes körülmények megteremtésére. Azzal pedig nem igen számol a mindenkori kormány, hogy nem egyéni problémáról van szó a fogyatékosság kapcsán, hanem családokra kiható jelenségről, mely nagyban befolyásolja a munkavállalás, illetve az ezzel is kapcsolatos időbeosztás lehetőségeit.

Surányi Judit, a mozgalom egyik szervezője csak példákat ragadott ki egy fogyatékkal élő ember hétköznapi problémái közül, így például arról is beszélt, hogy egy mozgássérült ember alig tud betérni valahová a fővárosban akárcsak kényelmesen meginni egy kávét és beszélgetni, mert szinte sehol sincsen megoldva az akadálymentesítés a kávézókban és a szórakozóhelyeken, Egy sérült ember azonban ugyanúgy szeretne társassági sőt, társadalmi életet élni, mint bárki más. Ne higgyük, hogy ők mások lennének!

Az első RehabCritical Mass 2014 októberében volt, akkor 3000-nél mis többen vettek részt a rendezvényen. Most vasárnap azonban valami miatt csak 1500 körül volt a tüntetők száma. Ennek okai igazán elgondolkodtatóak lehetnek…

 

(Címlap: Forrás: index.hu)

civilhetes.net

Tavasz van és városfelújítás: mindenki nyeregre pattan Budapesten

Akár hogy is, de két oka biztosan van annak, hogy a budapestiek közül az elmúlt héten az átlagosnál jóval többen használták a Mol Bubi kerékpárjait.

Egyrészt gyönyörű látványosságával megérkezett a tavasz, másrészt Budapest tömegközlekedésének legjelentősebb szakaszai lényegében használhatatlanná lettek a nagyszabású felújítási hullám okán.

Hétfőn, kedden és szerdán a megszokottnál kétszázzal több ember bérelt kerékpárt a fővárosban, ami igen jelentős emelkedésnek számít. A szolgáltatónak mindazonáltal egyébként sem lehet oka panaszra. Az igen népszerűnek mondható Mol BuBit tavaly szeptemberi átadása óta 330 ezer alkalommal használták.

A BuBinak komoly előnyére válik az is, hogy manapság Európa-szerte igen nagy népszerűségnek örvend a városi kerékpározás, s hazánkban is egyre nagyobb rajongótábora van a többek szerint már-már életformának minősülő bringázásnak.
A Mol BuBi időben jött és hálózata alapos kiépítésre került: a biciklikre könnyű jegyet váltani, illetve sok helyen találni olyan pontot a városban, ahol felpattanhatunk egy BuBira, illetve gyorsan lehelyezhetjük azt, amellyel érkeztünk.

Igaz, a megkérdezettek közül sokan úgy vélik, hogy a kerékpárok túl nehezek, alig lehet velük haladni, s használatuk a robusztus kialakításnak köszönhetően kifejezetten megerőltető, a számadatok valahogy mégis azt mutatják, hogy a BuBi egyre népszerűbb.

A felmérések arra engednek következtetni, hogy a Mol Bubi rendszeres felhasználóinak 50%-a a tömegközlekedés alternatívájaként használja a rendszert, hiszen sokszor gyorsabban és kényelmesebben eljuthat a kerékpárokkal A-ból B-be, mint a zsúfolt buszokkal, vagy villamossal.

A Mol BuBinak manapság jelentősen kedvez és kedvezni is fog a tömegközlekedési hálózatában ideiglenesen megbénult főváros, hiszen azok, akik eddig csupán kacérkodtak a rendszeres biciklibérlés gondolatával, most sokan tényleg két kerékre váltanak.

Budapest közlekedési képére és az útkarbantartásra is egyre jelentősebb hatást látszik gyakorolni a kerékpárosok térhódítása. Bízunk benne, hogy ez a tendencia nem fog alábbhagyni a jövőben sem.


Nem Budapest, hanem Esztergom, de közösségi bicaj ez is 🙂

 

(Fotó: bkk.hu)

civilhetes.net