Címke: állam

Egyre rosszabb helyzetben a magyar felsőoktatás

A legnagyobb baj a jelentős forrásmegvonás és bizonyos népszerű szakok megszüntetése mellett az, hogy az intézmények kormányberkekből kinevezett kancellárjai ma már komoly befolyást gyakorolnak az egyetemek működésére, így a mindenkorinak nevezett „egyetemi autonómia kifejezés” egyre kevésbé jelent bármit is.

Míg 2010-ben még évi 200 milliárd forinttal támogatta az állam a felsőoktatási intézmények működését, addig mára ez a szám 145 milliárdra csökkent, s a kormány retorikája szerint még ez is nagyrészt feleslegesen kidobott pénz. A cél jól láthatóan az, hogy bizonyos képzési formák megítélésével kapcsolatban a magyar köztudatban elültessék a bogarat: nincs rájuk szükség, de ennél érdemes is tovább menni, nem hogy szükségtelenek bizonyos képzések, de kifejezetten károsak is az állam működésére nézve, hiszen csak túlképzett munkanélkülieket termelnek.

Emlékezzünk vissza, hogyan kezdődött mindez a bölcsészek szerepének megkérdőjelezésével, s azóta is a kis kóla-nagy kóla, sült krumpli tengelyen viccelődnek politikusaink, ha bölcsészekről van szó.

Ma már az is kiderült, hogy nem csak a bölcsészekre, de például nemzetközi kapcsolatok szakértőire és társadalomtudósokra sincs szükség, de pszichológusból is túl sok van.

Az igazság az mindemellett, hogy 1-1,5%-os állami támogatottsággal tudna megfelelően működni a magyar felsőoktatás, s a hazánkban jelentősnek minősülő 200 milliárdos éves finanszírozás is csupán 0,8 %-ot jelentett.

A kormány üzenete mintha szép lassan abba menne át, hogy a magyar egyetemisták kegyben részesülnek annak ügyében, hogy tanulhatnak, hiszen egyébként semmi értelme annak, amit csinálnak, bár az állam oly megengedő, hogy azért mégiscsak lehetővé teszi számukra, hogy mielőtt szembesülnének a nagybetűs élettel (kisbetűs kisszerűség), hadd lébecoljanak egy kicsit abban a szánalmas, értelmiségi mi-tudatban.

Mindez nem csak a bölcsészek és a társadalomtudományokat hallgatók számára kínos, de a mérnökök, akik a már említett retorika szerint elvileg becsült tagjai társadalmunknak, az első adandó alkalommal veszik a nyúlcipőt és irány nyugat a hatszoros kezdőfizetésért és a megbecsült munkakörülményekért. Az orvosok helyzetéről már tényleg nem is érdemes beszélni. Egy autóüzemben többet keresnek a betanított munkások, mint egy végzett szakorvos Magyarországon. Igaz is, miért nem ment eleve melósnak egy gyárba. Most előrébb tartana, ha nem tanulásra fordítja azt a 10 évet, hanem inkább családalapításra. Lenne ott már négy kerék, meg minden…

 

civilhetes.net

Az állam három és félszeresére emelné az ingyenesen étkező óvodások számát – Kérdés, hogy miből

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyáltalán nem ért egyet azzal a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos új tervezettel, mely szerint „a kormány” 335 ezer bölcsődés és óvodás étkeztetésének költségeit állná, mely szám három és félszerese a jelenleginek.

Valószínűleg túl nagy fába vágná ezúttal is fejszéjét az államvezetés, ha valóban beiktatná a törvényt, hiszen ezzel nem azt érné el, hogy minden rászoruló kisgyerek étkeztetési problémája egycsapásra megoldásra kerülne, hanem csupán oly mértékben bővítené a jogosultak számát, mely valójában nem eredményezne mást, minthogy olyan családok gyermekei is ingyen étkezhetnének, amelyek egyébként különösebb gond nélkül ki tudnák fizetni az óvodai étkezési költségek díját.
Mindez pedig milliárd forintos nagyságrendű panem volna némi circensessel.

Az Önkormányzatok Szövetségének értetlensége mellett heveny félelmük is jogos, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kérdés kapcsán arról említést sem tett, hogy az önkormányzatoknak majd miből lesz keretük a súlyos többletköltségek abszolválására.
Ugyanis az nem kérdéses, hogy az ingyenes óvodai étkeztetés díjai az önkormányzatokra hárulnak majd.
Azt még nem lehet tudni, hogy a kormány mekkora plusz támogatást nyújtana az ügyben, csak az bizonyos, hogy az önkormányzatok kizárólag súlyos átcsoportosítások árán volnának képesek önállóan kitermelni a három és félszeres költségtöbbletet.

Annak gondolata, hogy minden gyermek ingyen étkezhessen hazánkban, aki rászorul, mindenképpen figyelemre méltó és üdvözlendő. Ellenben a jelenlegi tervezet úgy fest, újabb példája annak, hogy a kormány megfontolatlanul, kapkodva és szakértők, valamint érintettek bevonása nélkül igyekszik döntéseket hozni.
Ugyanis azt a pénzt, amit a jogosultak körének kibővítésére áldoz a vezetés, költhetné valódi szociális problémamegoldásra is. A lehetőségek tárháza (sajnos) végtelen, hiszen rengeteg család él ma Magyarországon nyomorban, vagy a nyomor szélén, s azért, hogy velük találkozzunk, egyre kevésbé kell ellátogatnunk az elmaradottabb megyékbe…

 

(Fotó: tankonyvtar.hu)

civilhetes.net

Balatoni szúnyogirtás: az állam egyelőre nem kereste fel az érintett önkormányzatokat

Áprilisban kell megkezdeni a szúnyogirtást, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a Balaton-parti  települések önkormányzatainak honnan lesz pénze megoldani a munkálatokat, hiszen még a tavalyi szúnyogállomány-ritkítást sem fizette ki az állam az ígéretek ellenére.

A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs hétfőn nyilatkozta az MTI-nek, hogy évente 80 millió forintot költenek a Balaton-környéki önkormányzatok együttesen a szúnyogirtásra, s bár a teljes összeg alapvetően elegendő volna, főként hogy jelentős része állami támogatásból származik, tavaly óta alaposan megváltozott a rendszer a gyakorlati megoldásokat illetően.

2014 nyarán a katasztrófavédelem is bekapcsolódott a szúnyogirtásba, s az addig szokványos tavaszi és kora nyári irtás mellett egy nyár végi metódusra is szükség volt a szúnyogok fokozott elszaporodása ( és valószínűleg a nem megfelelő minőségű irtás) miatt.
Erre azonban már nem volt pénze a Balatoni Szövetségnek, ezért nem tudta kifizetni a munkálatokat végző vállalkozókat.
Az állami támogatás ezen, elmaradt részére a mai napig vár a BSZ, s még inkább azon vállalkozók csoportja, akik a feladatot tavaly végrehajtották.

Balassa Balázs bevallotta, hogy – bár tudnia kellene a részletekről – fogalma sincs, idén ki, vagy mely csoport fogja majd koordinálni a balatoni szúnyogirtást, amit legkésőbb heteken belül el kell kezdeni, különben áldatlan állapotok fogadják majd a Balatonhoz érkező nyaralókat.

A gyakorlat anyagi megvalósítása egyébként igen egyszerű, ha a papírformát követjük: az irtás felét az állam fizeti, míg a másik felét az érintett települések önkormányzatai. A balatoni városok és falvak a lakosság számának megfelelően, arányosan vesznek részt a fennmaradó költségek kifizetésében.
Idén is mindenki elkülönítette a szokásos összeget, de a szúnyogirtás lebonyolításával kapcsolatos  anyagiak terén is tanácstalanok a vízpartiak, nem csupán a megvalósításra nézve.        

A szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a tavalyi fejetlenség egyik kirívó, de rendre ismétlődő jelensége az volt, hogy a katasztrófavédelem gyakran nem a megszokott, hajnali órákban végezte a permetezést, s a „meglocsolt” lakók és a nyaralók közül sokan panaszt tettek az önkormányzatoknál.

 

(A kép ullusztráció – veol.hu)

civilhetes.net