Kultúra kategória bejegyzései

Világok arca – Magyar arborétumok

Tény, hogy Magyarországon nem állunk rosszul arborétumaink számát tekintve, arról nem is beszélve, hogy jelentős részük valóban nem csupán arról szól, hogy mi a különbség négyféle fenyőtípus között.

Az arborétum, ha szép, egy párhuzamos dimenzió. Egy olyan világ, amely a jelenvalóság romantikus tagadását végzi.

Mind közül talán a leghíresebb a Fővárosi Növénykert, mely 1886 óta tartja nyitva kapuit a Fővárosi Állatkert növénytani szekciójaként. Itt 11 hektáron 2000-nél is több növényfajjal találkozhatunk
Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a Fővárosi Növénykert valóban reprezentatív módon mutatja be, hogy valójában milyen is egy klasszikus botanikus kert, vagy arborétum. Sziklaszirtjei között sétálgatva lényegében letűnt korok hangulatai között lavírozhatunk testeben és lélekben egyaránt, s a Ligeterdőnél, vagy a Nagy-tó partján számot vethetünk egyfelől azzal kapcsolatban, hogy miért is rohanunk olyan nagyon a hétköznapokban, másfelől arról is, hogy valójában mennyire lenyűgöző Földünk páratlan növényvilága.

A Budai Arborétum a Gellért-hegy tövében szintén egy mikrovilágokba kalauzolja a növénytan és a nyugalom szerelmeseit. Az 1975 óta természetvédelmi területnek minősülő arborétum 1400 növényfélével várja a Corvinus Egyetem hallgatóink kívül mindazokat, akik elhatározták, hogy bizony ideje felfedezni Budapest rejtett gyönyörűségeit is.

Persze az országban még számtalan helyen nyílik lehetőségünk szebbnél szebb arborétumok látogatására. Ilyen a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, illetve a Szarvasi, vagy az egészen eldugott helyen felfedezhető, ismertebb társainál semmivel sem szerényebb Kámoni Arborétum Szombathelyen.

Ha valaki úgy dönt, hogy ellátogat hazánk valamennyi kápráztató csodabirodalmába, bizony szembesülnie kell vele, hogy nem lesz elég egy nyár. Arról nem is beszélve, hogy tavasszal és ősszel valamennyi arborétum egészen más arcát mutatja, mikor frissen virágba borulva, mikor a sárga ezernyi árnyalatában pompázva.
Érdemes kilépni a megszokott környezetből egy-egy tartalmas délutánra, s belefeledkezni mindabba, mely talán a természet igazi esszenciáját jelenti, földrészeket átívelő pompájában.

civilhetes.net

Ahová mindenképpen érdemes ellátogatni júniusban és júliusban

Az idei nyár is tele van zenével, kiállítással, családi programokkal, rendhagyó eseményekkel, rengeteg olyan programmal, melyekre vétek lenne nem elmenni.

Hogy miért?
Mert megérdemeljük!

Mindjárt itt van a Budapesti Nyári Fesztivál, mely június 12-én vette kezdetét, s egészen augusztus 30-ig tart, tehát körbeöleli az egész nyarat, s olyan programokkal vár minden kultúrára éhes látogatót, mint a Nemzeti Filharmonikusok koncertje, a Szegedi Kortárs Balett világszínvonalú bemutatója, vagy éppen Edward Maya rendhagyó szimfonikus előadása.
Ugyanakkor rengeteg színházi programra is számíthatunk, így például a rendezvény szolgál helyszínéül a szezonnyitó Színházi Szemlének.

Bánk manapság a Bánkitó Fesztivál látogatóitól a leghangosabb, s az ország egyik legnyitottabb fesztiváljára ezrek látogatnak el évről évre, hiszen érdemes. De Bánkon már júniusban megindul az élet, hiszen június 26-án kezdődik a kétnapos Louis Armstrong Jazzfesztivál, mely idén már sorban a 11-dik. Fellép többek között a Benkó Dixieland Band; Wycliffe Gordon; a világhírű jazz hegedűs, Scottt Hamilton, és az idén a Zeneakadémia 50 éves Jazz tanszakát ünneplő Kőszegi Allstars Jazz Band, más nagy nevek mellett Szakcsi Lakatos Bélával és Kőszegi Imrével.

Persze nem csak zenéről és színházról szólnak a hazai programok. Azok sem maradnak izgalmas és felüdítő rendezvények nélkül, akiket inkább a történelem, érdekelne lovagokkal, végvári vitézekkel és rengeteg látványos, interaktív programmal.
Ugyanazon a hétvégén, tehát július 10-től 12-ig tart mind a csobánci Gyulaffy napok, mind pedig a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Előbbi a török korba kalauzolja el a történelem ezen korszakának szerelmeseit, míg az Európa-szerte népszerű és elismert Palotajátékok Károly Róbert királytalálkozójának állít emléket közel 1000 kosztümös fellépővel, rengeteg páncélos gyalogossal és lovassal (köztük Kassai Lajos világhírű lovasjásszal), fegyverbemutatókkal, csatákkal, olasz zászlóforgatók látványos műsorával és a Visegrádi Királyi Dobosok szakadatlanul lüktető ritmusaival. Esténként a finom boroké és remek koncerteké a főszerep. Visegrád idén is átalakul tehát egy hétvégére július elején!

A lehetőségek tárháza tehát nagyon gazdag. Ember legyen talpán, aki teljes biztossággal képes kiválasztani a legjobb nyári programokat.

 

(Fotó: orientpress.hu)

civilhetes.net

Múzeumok, amelyekben nem ciki a gyerekzsivaj sem

Családos emberként sokszor rá kell döbbenjünk arra a tényre, hogy sajnos nem éppen egyszerű feladat olyan múzeumot találni, ahol nem néznek ránk rossz szemmel, ha megjelenünk két ovissal, akik bizony nem éppen rejtik véka alá cseppet sem csendes véleményüket, ha látnak valami izgalmasat.

Szerencsére azonban egyre több a családbarát  és kiállítás Magyarországon is.

Nézzük a legrégebbiek egyikét, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, vagy ismertebb nevén a Skanzent! Millió-egy program várja a kicsiket és a nagyokat, s akik egy aktív hétvégi délutánon szeretnék megismertetni a gyerekekkel a magyar népművészet kincseit, azok számára telitalálat a Skanzen.

Persze manapság azért a látványosságé a főszerep, akárhogy is vesszük. A Természettudományi Múzeum idénykiállításai közül pedig éppen ilyen a nemrég megnyitott A korallzátonyok csodálatos élővilága, amely szülőknek és gyerekeknek is izgalmas lehet, mert a gyerekek szeretik a tengert, míg a szülők végre megtudhatják, hogy miért is érdekes számunkra a korallok élete.

A Planetárium sohasem tartozott a bigott és csendért fegyelmező múzeumok közé, s ez hála az égnek mit sem változott az évek során. A világűr csodái ámulatba ejtik a kicsiket, s rengeteget tanulhatnak a múzeumban látható és hallható információból. Ne csodálkozunk, ha a gyerek majd egy hónapig úrhajós és csillagász akar lenni!

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szintén izgalmas tárlattal várja a családokat idén nyáron is, némileg a profiljától elütő tematikában: azŐstengerek kiállítás inkább a nagyobb iskolásoknak lesz érdekes, ők azonban egy interaktív tudáspróba során tesztelhetik a tárlatvezetés végeztével, hogy mi mindent sikerült megjegyezniük, s mi az, amit már eleve jól tudtak, méltó módon egy belevaló 12 éveshez!

Többen is úgy vagyunk, hogy az interakció jelentősebb elemei közé az sem baj, ha egy kis nassolás is bekeveredik. A Budapesti Csokoládé Múzeum állandó és időszakos kiállításai nem csak nyáron, de az év egészében nyitva tartanak, bár egy kellemes nyári délutánon igazán jó időtöltés lehet némi gasztro-kulturalitás ürügyén végigkóstolni a legkiválóbb finomságokat.

Van tehát választék, s a fentebb felsoroltak csupán ízelítőként szerepelnek e helyütt, bemutatva a lehetőségek tárházának krémjét, a jéghegy csúcsát, a tortán a meggyet. Menjünk múzeumba! Sőt! Járjunk múzeumba nyáron is, együtt a gyerekekkel!

 

(Fotó: Újra gyerekzsivaj a Régésztárban / gocsejimuzeum.hu)

civilhetes.net

Az idei lesz a nyolcadik Ördögkatlan Fesztivál

Ha egy igazán minőségi, mindenféle sallangtól és financiális trükközéstől mentes fesztivált keres az ember, ráadásul olyat, ahová az egész családdal ellátogathat teljes nyugalommal, akár négy napra is, akkor az Ördögkatlan lesz az. Idén ráadásul már nyolcadik éve!

Nincs tíz esztendeje, hogy a Kapolcsi Művészetek Völgyének szervezői közül néhányan úgy döntöttek, hogy talán érdemes volna az egyébként kiváló Művészetek Völgye mellett létrehozni egy még kisebb, még inkább emberközeli és még kevésbé kötött tematikájú fesztivált, melynek keretein belül a képzőművészet remekül megfér a rockzenével, amiképpen az irodalom a sporttal.
Ebből az ötletből született Bérczes Lászlóék odaadó munkájának eredményeképpen a Katlan.

Mára összesen hat helyszínen várják hihetetlenül sokrétű programokkal az érdeklődő katlanozni vágyókat, akik választhatnak a nagyharsányi, kisharsányi, beremendi, palkonyai és szársomlyói helyszínek közül, s mehetnek koncertre, különféle workshopokra, számtalan gyerekprogramra, kiállításra, irodalmi beszélgetésre, zene-meditációra, kézműves programokra, együtt zenélésekre, előadásokra, de akár rendhagyó helytörténeti túrákon is részt vehetnek, s akár futhatnak is. Egyszóval: a Katlan egy igazi nagy, családi fészek.

Lehet elképesztően olcsón sátorozni a nagyharsányi sportpályán, de a helyiek is szívesen fogadják a sátorozókat udvaraikon, sőt! Ma már komoly Zimmer Frei-hálózat is kiépült a lakók összefogásának köszönhetően, kifejezetten a fesztivál kedvéért, mely most már minden évben augusztus elején kerül megrendezésre, s a lakók is nagyon várják.

Idén is a fellépő zenekarok között lesz a 30Y, a Kiscsillag, a Quimby, Palya Bea, vagy a Wombo Orchestra Franciaországból, hogy csak néhány, széles körben ismertebb nevet említsünk, de amiképpen ez már megszokott, most is nagyon odafigyelnek a szervezők, hogy méltó teret biztosítsanak az ország feltörekvőben lévő fiatal, kiváló zenekarainak. Így például idén mutatkozik be először az Ördögkatlan Fesztivál közönségének a Szimbola, a Talentométer 4. Könnyűzenei tehetségkutató verseny világzenei szekciójának negyedik helyezettje. A fellépőket persze még oldalakon keresztül sorolhatnánk.

A fesztivál teljes programja ide kattintva megtekinthető.

Aki szeretne eltölteni a családdal, a barátokkal egy igazán eseménydús, izgalmas négy napot a kultúra birodalmában, látogasson el augusztus 4. és 8. között Villány szomszédságába, s tapasztalja meg, mit is jelent katlanlakónak lenni négy csodás napon keresztül!

 

(Fotó: magyarhirlap.hu)

civilhetes.net

B.B. King után elment Coleman is

85 éves korában elhunyt minden idők talán legnagyobb hatású szaxofonosa, a free jazz megteremtője, Ornette Coleman.

Most már a bluesrajongók és -zenészek mellett a jazzvilág is gyászol, hiszen meghalt Coleman. Azonban életműve Kingéhez hasonlóan abszolút lezártnak tekinthető, ő sem egy-két kiforratlan lemezzel hagyott itt bennünket, hosszú életét végigzenélte, s most úgy döntött, hogy tovább áll.

Abban az időben, amikor Coleman teljesen önszántából, fogalma sem lévén a zeneelméletről, megvásárolta élete első altszaxofonját, a jazz még inkább tartozott a sötét, elfedett, akkor még nem így nevezett, de annál őszintébben underground világhoz, s közel sem tekintette a zenehallgató társadalom a muzsika csúcsának.
Colemant mindez egyáltalán nem érdekelt, ahogyan tehát az sem, hogy miképpen működik a szabályok és zenei meghatározottságok tekintetében a szaxofon. Saját bevallása szerint először csak úgy össze-vissza fújkálta a hangszert, hiszen a texasi kis srácnak nem mondta senki, hogy léteznek skálák, hangnemek, sőt futamok és bonyolult, de logikusan felépített rendszerek is a zenében.

civilhetes.net

Az elszánt és vehemens autodidakta szaxofonos aztán komoly feltűnést keltett a zenészek között s miután összerántott magának egy bandát, 1958-ban rögzítette is Something Else!!! című lemezt, amit a Tomorrow is the Question! után máris követett 1959-ben a The Shape of Jazz to Come. Harmadik lemezét a zenetörténészek egyöntetűen az első, s máig legfontosabb avantgárd jazz albumnak értékelik.

Bár Coleman nem szerette, ha a free jazz terminust alkalmazzák a zenéjére, mégis mérföldkőnek számít 1960-ban megjelent munkája, a Free Jazz: A Collective Improvisation, mely lényegében nem más, mint egy hatalmas, egybefüggő improvizáció jazz kvartettre.
A legtöbben úgy vélik, hogy Ornette Coleman zenéje sokkal inkább az avantgárd jazz műfajába tartozik, mint a free jazzébe, a annak ellenére, hogy ezzel maga a zenész is egyet értett, nem lehet kétségünk afelől, hogy sajátos zenei perspektívájával, melyet többek között 1960-as lemeze is jól példáz, bizony ő maga egy személyben a free jazz atyja. Még akkor is, ha ezt ő nem feltétlenül így gondolta…

Ornette Coleman itt hagyott bennünket, hadd zenéljünk és füleljünk tovább, de tegnap egész biztos, hogy nem a Hallelujah szólt a Mennyországban Händel Messiásából.

 

(Fotó: Martial Trezzini)

Magyarország legszebb várai 1. – A Visegrádi vár

Ha van olyan középkori építménye Magyarországnak, melynek látképe szinte minden magyar ember tudatában bármimkor felidézhetően ott él, akkor az a Visegrádi vár.

Ez persze nem utolsó sorban köszönhető a Mátyás királyhoz kötődő, évszázadok során kialakult legendáriumak is.

Pedig a sokakban élő tévhittel ellentétben a történelmi Visegrád alapjainak létrehozása egyáltalán nem Mátyáshoz kapcsolódik, hiszen talán legnépszerűbb királyunk valójában „csak” továbbfejlesztette mindazt, amit elődei építtettek, közülük is a legelsőként IV. Béla.

A ma is látható Fellegvárat az 1250-es években, tehát jó háromszáz évvel Mátyás uralkodása előtt kezdte el építtetni IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária, akiknek idején még a ma már csupán alapjainak romjait mutató, Sibrik-dombon elhelyezkedő vár számított a visegrádi várnak, melynek alapkövei a rómaiak Pannóniai jelenlétének idejéből származnak.

Egy évszázaddal később Károly Róbert (I. Károly) azonban már Visegrádot jelölte meg király székhelyéül, akinek 1335-ös híres királytalálkozója a mai napig aktív nyomait hordozza hazánk közép-európai politikájára nézvést, s a minden év júliusában megszervezésre kerülő Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok is ezen eseménynek állít emléket.

Caroberto fia, Luxemburgi Zsigmond fenséges európai központot emelt a településen, (mely sokáig hazánk fővárosa volt a történelem során), majd Hunyadi Mátyás igazi reneszánsz kultúrbirodalommá varázsolta Itália legnevesebb művészeinek hazánkba csábításával.

Az emblematikus Fellegvár ma közel azt a képet mutatja, mint Mátyás korában, bár a török hódítás idején szinte teljesen elpusztult az alatta húzódó településsel együtt.
A felújítások az 1870-es években kezdődtek, s a rekonstrukciós munkálatok lényegében a mai napig tartanak.

A Visegrádi várban látható állandó kiállítások közül mindenképpen érdemes megemlíteni a középkor világát idéző panoptikumot, a vár alakulástörténetét bemutató kiállítást, a pilisi vadászat históriáját feldolgozó tárlatot, s nem utolsó sorban a Szent Korona izgalmas fejlődését reprezentáló anyagot.

És ne feledkezzünk meg Magyarország talán legemblematikusabb panorámájáról sem, mely a vár teraszáról nyílik a Dunakanyarra, teljes pompájában mutatva a hegyek között kanyargó, Európát jelentő folyót.

 

(Fotó: origó)

civilhetes.net

Irodalmi nagyágyúk, slam poetry és rengeteg fiatal tehetség – Csütörtökön kezdődik a 86. Könyvhét

Idén is átalakul a Vörösmarty tér június 4. és 8. között, s átveszi az uralmat a belvárosban az irodalom.

A szervezők ezúttal a korábbi éveknél is nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a kortárs irodalmat közelebb hozzák azokhoz is, akik alapvetően nem kötődnek elhivatottan az irodalomhoz. A nyitás egyik nagy durranása a József Attila Kör JAK-Piknikje lesz.

Braun Barna, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy az idei Könyvhét különlegessége az lesz, hogy a megszokott írói felolvasások és szabványosnak mondható, kissé talán a 21. századra elporosodott író-olvasó találkozó-sorozat hangulata helyett a közvetlenségé és rendhagyó pillanatoké lesz a főszerep. Az elsőkötetes szerzők megismertetésére ugyanis jóval többre van szükség a megszokott megoldásoknál, hiszen nem feltétlenül vonzza a hallgatóságot egy irodalmi beszélgetés valamely ifjú tehetséggel oly mértékben, mint mondjuk egy csevej Esterházyval.

Budapest vigalmi negyede a Könyvhét során már az utóbbi két évben is inkább a kötetlenség, az oldottság hangulatát igyekezett sugározni, amiképpen valamennyi olyan helyszín a városban, mely bármilyen módon is kötődik a rendezvényhez június első hetében. Rá kellett ugyanis döbbennie a könyves szakmának, hogy a kortárs irodalom népszerűsítéséhez nem alkalmazhatóak azok a módszerek, amelyekkel egy Móriczot, egy Mikszáthot, vagy egy Petőfit igyekeznek megszerettetni az olvasókkal. Az más kérdés persze, hogy ma kizárólag modern szemmel olvashatjuk a klasszikusokat, ennek megfelelően a kortársakat még kevésbé érdemes múzeumi hangulatban szemlélni.

A JAK-Piknik programjai között lesz például „all you can read” könyvvásár, melynek során az 1500 Ft-os jegyet váltó vendégek egy órán át azt és annyit vásárolhatnak a JAK kiadványaiból, amennyit csak szeretnének, s amit csak elbírnak.
De olyan szerzők első kötetének premierjén is különleges meglepetésekre és rendhagyó programra számíthatnak a látogatók, mint Fekete Richárd, Ijjas Tamás, Toroczkay András, vagy a legújabb JAK-kendő-díjas Papp Zakor Ilka.

Vagy kíváncsi rá, hogy mit keres majd a Dumaszínházban Esterházy Péter, Péterffy Gergely, Csaplár Vilmos, Barnás Ferenc és Spiró György; esetleg arra, hogy mi az az irodalomtörténeti?

 

(Fotó: kadarka.net)

civilhetes.net

Miről is szól a pünkösd ünnepe?

Idén május 24-re esik pünkösd napja, mely mindenkor a húsvétot követő ötvenedik nap ünnepe.

A keresztény világ ekkor ünnepli a Szentlélek eljövetelét, a zsidók sávuótnak, a hetek ünnepének nevezik, míg a kereszténység előtti hagyomány úgy tartja, hogy ha szép idő van május 24-én, akkor kiváló bortermésre lehet számítani.

Az összmagyarság életében az egyik legszentebb ünnepről van szó, hiszen május 24-én tartják a világra szóló csíksomlyói zarándoklatot és búcsút, mely a rendszerváltás óta a legnagyobb olyan rendezvény, ahol a magyarok összegyűlnek, hogy tanúbizonyságát tegyék hitüknek, s nemzeti hovatartozásuknak.

A pünkösd szó a görög pentékoszté, tehát ötvenből ered, mely egyértelműen utal arra, hogy az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon tartatik. A zsidó és a keresztény hagyomány nagyon hasonló eseményt ünnepel ekkor, hiszen a zsidók Isten a népükkel történő szövetségre lépését ünneplik, míg a kereszténység a Szentlélek tanítványokra szállását, tehát Jézus újbóli eljövetelét, mely a halála utáni ötvenedik napon történt, ahogyan azt halála előtt megjósolta.

Az ünnep azonban jóval ősibb a kereszténységnél, de még a zsidó hagyományoknál is, hiszen alapvetően pünkösd napja volt az az időpontja az évnek, melynek időjárását vizsgálva a hagyomány szerint következtetni lehetett az év további alakulására.

A pünkösdi királyválasztás népszokása is ide köthető. Ezen a napon a falu ifjai megmérkőztek egymással lóversenyben, bikahajszában, rönkhúzásban, kakaslövésben és kaszálásban, s a legjobban teljesítő férfit koronázták abban az évben pünkösdi királlyá. Ezután 365 napig ingyen ihatott a kocsmában, szavát köteles volt megfogadni a közösség, s kijárt neki a tisztelet minden téren.
A pünkösdi királyság kifejezés arra utal, hogy a "mandátum" csupán egy évre szól, tovább semmiképpen.

De pünkösdi királynét is ünnepeltek, amikor is a faluban végigjárt egy körmenet, megünnepelve a családok legkisebb leánygyermekét, virággal köszöntve őt, beöltöztetve a pünkösdi királynénak kijáró ruhakölteménybe.

A néphagyomány egy része bizonyos helyeken mindmáig él, s évről évre ma is újra választják a falu pünkösdi királyát.

 

(Címlap: Forrás: mult-kor.hu)

 

civilhetes.net

Náci műkincsek kerültek elő egy eldugott épületben Németországban

Az 1980-as évek végén tűntek el egy keletnémet laktanyáról azok a bronzszobrok, melyeket most szerdán találtak meg a hatóságok egy razzia keretein belül, olyan helyen, ahol nem igazán lehetett arra számítani, hogy Hitler egykori kedvenceinek lelőhelye lehet.

Első sorban arról a két hatalmas, életnagyságú bronzlóról van szó, melyek Hitler berlini kancellári hivatala előtt álltak a világégést megelőzően, illetve a náci vezér egyik kedvenc alkotójának 4 emelet magas domborművéről, mely egy izmos férfit ábrázol karddal, a korabeli német ideológia testeszményének megfelelően.

Josef Thorak bronz lovai és az Arno Breker által készített monumentális dombormű a berlini tartományi bűnügyi hivatal illegális műkincs-kereskedelemmel foglalkozó osztályának irányításával zajló művelet során kerültek elő, s a hatóság emberei először nem is gondolták, hogy valóban azokat a műkincseket találták meg, melyekről később beigazolódott, hogy közvetetten Hitler tulajdonát képezték.

A két bronzló 1988 környékén tűnhetett el, amikor Eberswaldéban voltak kiállítva Fritz Klimsch két alkotásának társaságában. Nem biztos, hogy a műtárgyakat a sportpályára kihelyező „szakértők” tudták, hogy honnan származnak a lovak, illetve a másik két szobor; az elsődleges cél az lehetett a jelek szerint, hogy valami olyan dolog kerüljön ki a területre, mely valamilyen formán köthető a mozgáshoz és a testedzéshez. A lovak ugyebár adják magukat, míg Klimsch szobrai izmos, atletikus embereket ábrázolnak.

Az alkotásokat a Bild szerint még Alexander-Schalck Golodkowski, a devizaellátásért felelős hivatal egykori keletnémet vezetője tüntette el társai segítségével s összejátszva a környéken állomásozó szovjet katonákkal.

A szakértők szerint a bronzszobrok hatalmas méretükből kifolyólag még a bronz árát tekintve is több százezer eurót érnek, azonban ennél sokkal jelentősebb lenne az a pénzösszeg, amelyet a feketepiacon adnának a náci alkotásokért, hiszen a becslések szerint sok millió eurót ütné a markát az eladónak.

 

(Címlap: Forrás: mult-kor.hu)

civilhetes.net

Elárverezik Ortutay Gyula hagyatékát

Az Arte Galéria május 10-én tarja azt a már megelőzően is komoly érdeklődésnek örvendő aukciót, melynek során Ortutay Gyula, Radnóti Miklós egyik legközelebbi barátja, későbbi kultúrpolitikus hagyatékának tárgyi állománya kerül kalapács alá.

Ortutay halála előtt meghagyta fiának, Ortutay Tamásnak, hogy hagyatékát csak egy bizonyos idő elteltével bocsássa nyilvánosságra. Naplójával kapcsolatban azt az utasítást adta szobrász fiának, hogy halálát követően csak 30 évvel közölje, míg az ágya alatt őrzött szöveges és tárgyi anyagokat mind közül a legkésőbb.
A napló 2009-ben jelent meg, s most, hat évvel később Ortutay Tamás a hagyaték további részét is felkínálja az utókornak.
Az árverésen Ortutay Gyula iratait, kitüntetéseit, értékes magángyűjteményes anyagát és személyes tárgyait is eladásra kínálja az örökös.

Ami azonban a licitálni akárcsak financiális okokból sem óhajtó érdeklődők számára is érdekes lehet, az aukció anyagából az Arte Galéria kiállítást szervez május 10-ét megelőzően.

A hagyaték irodalomtörténeti és politikatörténeti tekintetben is nagyon izgalmas anyagokat tartalmaz. A kalapács alá kerülő hagyaték alaposabb tanulmányozásával megismerhetjük Ortutay fiatalkorának eddig talán kevéssé tárgyalt, személyes vonatkozásait, abból az időből, amikor még szegedi egyetemistaként készült néprajzi pályára, Radnóti Miklós barátja volt, s a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja.
Ugyanakkor tisztább képet kapunk Ortutayról, a politikusról is, aki 1949 után több ízben volt közoktatásügyi miniszter, de az ELTE rektori tisztségét is betöltötte egy időben, a hazafias Népfront vezető elnöke volt, s huzamos ideig igazgatta az MTA Néprajztudományi Intézetét.

Az aukció minden tekintetben egyik legértékesebbnek ígérkező darabja az a füzet, melyet Ortutay a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának titkáraként készített, s részletes jegyzeteket tartalmaz az ülésekkel kapcsolatban 1932-től egészen 1947-ig. A füzet kezdő kikiáltási ára 200 ezer Ft.

A hagyatékkiállítás május 10-ig bárki számára megtekinthető Budapesten, a Ferenczy István utca 14. szám alatt, az Arte Galériában.

 

(Címlap: Kép forrása: wikipedia)

civilhetes.net