Gazdaság kategória bejegyzései

A „mamahotelek” Európa-szerte jelentős elterjedése hosszú távon a gazdaságra is veszélyes lehet

Hajlamosak vagyunk időnként viccelődni azon, ha egy-egy ismerősünk még 25 éves kora felett bőven is otthon lakik a szülőknél. Mama kicsi fia.

Na igen, de elképzelhető, hogy a jelenség terjedésének akár jelentősen mérhető, negatív hozadéka is lehet kontinensünk gazdaságára. Magyarországon is egyre többen élnek „mamahotelekben”.

A Tárki legfrissebb felmérése szerint a hazánkban élő 18 és 34 év közötti fiatalok (vagy nem is annyira fiatalok) közel kétharmada a szülői házban él, a legtöbb esetben szinte ugyanúgy és ugyanolyan kondíciók mellett, mint akár serdülőkorában.
2008 és 2012 között tíz százalékkal nőtt az említett életkorban még mindig otthon élők száma.

Mindennek okai természetesen igen összetettek, bár világviszonylatban is azt lehet mondani, hogy a  magyar fiatalok az átlagosnál mindig is később hagyták el a „fészket”. Közrejátszik mindebben az egyre hosszabbra tolódó, a felsőoktatási tanulmányokkal eltöltött idő, de az is, hogy a tárgyalt korosztály képviselői rendre jobb egzisztenciális lehetőségekre várnak, s ez a várakozás akár évtizedesre is nyúlhat a munkába állástól számítva.

A probléma nem csupán azon a ponton keresendő mindezzel kapcsolatban, hogy a családalapítás időpontja jócskán kitolódik (mely egyébként önmagában rejti annak veszélyét is, hogy a leendő generációk szülei már akkor a nyugdíjkorhatárnál fognak járni, amikor ők még csak éppen hogy ballagnak a gimnáziumból), de a kényelem sokszor járhat akár az életbe vetett közönnyel is.
Egy spanyol, a gazdaság jelenlegi állapotát vizsgáló felmérés tanúsága szerint jelenleg 2 millió olyan ember él a mediterrán országban, aki 15 és 29 év közötti, s tanulással, munkával egyáltalán nem foglalkozik, s szülei lakásában él.

Egy szélsőségesen közönyre hajlamos generáció kinevelődésének veszélye, s annak különös ténye, hogy az emberek egész egyszerűen nem vásárolnak, vagy építenek új ingatlanokat azonban már jóval tovább mutat az egyéni furcsaságokon.

A „mamahotelek” működése egy egészen abszurd társadalmi képet rajzolhat ki a jövőben, melynek az is természetes eleme lehet, hogy egy közel 1 millió forintot kereső, sikeres 30-as még anyukájával mosatja a ruháit, s talán be sem száll a rezsiköltségekbe.

 

(A kép forrása: ona.idnes.cz)

civilhetes.net

Idén is rekordokat döntögethet a balatoni forgalom

Jelen pillanatban nem az a kérdés, hogy lesz-e vendég a Balatonnál a májusi szezonnyitást követő időszakban, hanem az, hogy tudják-e tartani a frontot az érintett vendéglátósok és a vízi sport- és kikapcsolódási lehetőségeket kínáló szolgáltatók.

Ha fel vannak készülve, új rekordokat dönthet a rendszerváltás utáni balatoni nyár.

Tavaly másfél milliónál is több ember választott valamilyen vízi közlekedési eszközt a „magyar tengeren”. A kompok, a vitorlások, a sétahajók mind utasokkal zsúfolva indultak útjaikra, s annak ténye, hogy augusztus elején már olyan számokról érkeztek tudósítások, melyek szerint a balatoni vízi forgalom a 80-as évek számadatait mutatja, tehát évtizedek óta nem volt ilyen sikere a Balatonnak, több mint örömteli.

A szoláltatók 2014-re már lényegében felvették a versenyt a kor elvárásaival, így a Zimmer Feri című klasszikus vígjátékból ismert, egyáltalán nem alaptalanul karikírozott, egykori világgal már nem találkozhatott senki, aki a Balatont választotta nyaralásának színhelyéül a tavalyi szezonban.

A Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója tavaly büszkén jelentette a szezon zárását követően a számadatokat. A személyhajókon 2014-ben 630 ezren utaztak, míg 773 ezren választották a társaság által üzemeltetett kompokat.
A Fonyód és Badacsony között száguldó Calypso utazásaira 30 ezer érdeklődő fizetett be a 2014-es idényben. Az 1845 óta fennálló cég bevétele 2014-ben közel 2,2 milliárd forint volt!

A Bahart vezetője minden esetre hangsúlyozta, hogy a rossz idő sajnos bármikor keresztbe húzhatja a számításokat, de ettől félni teljesen felesleges, hiszen egy kiszámíthatatlan eseménysorozattal senki sem gondolkodhat előre.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy gazdag idénynek nézünk elébe, hiszen valamennyi hosszabb távú- időjárás előrejelzés meleg és napos nyarat jósol.

A hajózási cég az idei nyár esetleges rosszabb időjárással kecsegtető napjaira „esőkedvezménnyel” készül, de a családi akciók is sokféle változatban lesznek majd elérhetőek.

Ha minden jól megy, s nem csupán a hajósok, de a vendéglátósok is alaposan felkészülnek, újabb sikertörténet kezdődhet a balatoni turizmus elsorvadónak hitt életében.

 

(A kép illusztráció! – Fotó: balatonihajozas.hu)

civilhetes.net

Lényegében külföldi piacra tenyésztenek és vágnak a magyar mangalicatartók

A mangalica húsa összehasonlíthatatlanul egészségesebb, mint a házi sertéshús.

Ennek megfelelően egyfajta divattá vált a magasabb GDP-vel rendelkező országokban a mangalicafogyasztás, s a magyar termékek jelentős része prémium élelmiszerként jelenik meg Spanyolországban, Japánban és az Egyesült államokban.

A felsorolt országok közül Spanyolország a legnagyobb felvásárló. Évente 500 tonna mangalicahúst értékesítenek a magyar tenyésztők a spanyol piacon. Az egyéb országokban eladásra kerülő hústermékek együttesen adják ki ezt a számot.

Magyarországon összesen 9500 mangalicakocát tartanak az ágazatban érintett tenyésztők, míg a hízósertések száma 60 ezerre tehető. Ha a Spanyolországba évente juttatott 500 tonna húst a feldolgozottság szempontjából nézzük, akkor elmondható, hogy 30 ezer sonka, 15 ezer lapocka és 10 ezer karaj kerül a spanyol piac prémium termékeket árusító polcaira.

Spanyolországban már-már gondot okoz a nagy mangalicaimport, legalábbis az ottani gazdák egy része így látja. Elsősorban azok néznek rosszallóan a magyar sertésbehozatalra, akik ibérico sertés tenyésztésével foglalkoznak. A most, április 8. és 13. között megszervezésre kerülő spanyolországi szakmai találkozóan a szakértők többek között arról is beszélnek majd, hogy valójában hatalmas különbség van a mangalica és az ibérico között, így értelmetlen konkurenciaként tekinteni a magyar ételkülönlegességekre.

A Madridban megszervezett kiállításra és szakmai találkozóra a Mangalicatenyésztők Országos Szervezetét Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is elkíséri.
A szaktárca felismerve, hogy a mangalica világhírű magyar termékké lett az elmúlt években, úgy döntött, hogy évi 100 millió forinttal támogatja a tenyésztők külföldi és magyarországi promócióját.

A remények szerint először azért sikerül eloszlatni a spanyol gazdák félelmeit, hiszen ha nem szerepel jól a küldöttség, annak eredménye akár komoly kihatással is lehet a jelenlegi spanyol érdeklődésre.

 

(Fotó: mangalicatenyesztok.hu)

civilhetes.net

Népszerű a magyar bárányhús az európai piacon

Az egyébként is nagy népszerűségnek örvendő magyar bárányhús a húsvéti szezonnak köszönhetően most rekordárakat döntöget. A termelőknek a külföldi kereskedők kilónként akár 1000 Ft feletti összeget is kifizetnek a hetekben.

Mivel most a húsvét kimondottan korai időszakra esik, ezért Európa-szerte alacsony a vágnivaló bárányok száma, ezét többek között a magyar termelők is nagyon jól járnak áprilisban. Mindemellett a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a bárányszezon nagy valószínűséggel nem csupán korán indul, de meglehetősen ki is tolódik.

A külföldi piacra szállított bárányok átlagos súlya 18 és 24 kg közé esik, s az ilyen súlyban lévő bárányokért akár 1100 Ft-os kilónkénti árat is szívesen megfizetnek a kereskedők, hiszen egyrészt kiváló minőségű húsról van szó, másfelől az uniós országok többségében még nem indult meg a vágóidőszak, az állatok ugyanis túl fiatalok.

Magyarország termelői évente 600 ezer bárányt értékesítenek exportra, s ennek a számnak közel az egyharmada a húsvéti ünnepekre esik. Érdekesség, hogy rajtunk, a spanyolokon és franciákon kívül senki más nem szállít Nyugat-Európába bárányhúst.
A déli országok másképpen vannak berendezkedve, hiszen – amint azt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség vezetője elmondta – a déliek kifejezetten fel vannak készülve az ünnepekre az idényszerű báránykereslethez igazodva.

A legtöbb húst Olaszországba szálltjuk, de Ausztria, Németország és Svájc is a jelentős felvásárlók körét gazdagítják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó minőségű magyar bárányt elsősorban a magasabb színvonalon élő országok állampolgárai keresik, hiszen a hús igen drága.
Az átlag magyar fogyasztó ennek megfelelően nem igen részesülhet ezekből a javakból, hiszen a piaci ára a bárányhúsnak legjobb esetben is 2500 Ft, de a 4000 Ft körüli árfekvés jóval jellemzőbb, főleg Húsvétkor.

Az Európai Unió egyébként 80%-ban önellátó a bárányhúsra nézve, így csupán 20%-ban szorul a kevésbé jó minőségű új-zélandi, ausztrál és uruguayi bárányra.

 

(Fotó: grillezz.hu)

civilhetes.net

Nagyságrendileg sem lehet beazonosítani, hogy hazánkban hány céget döntenek be tulajdonosaik szándékosan

Az egyik legnehezebben bizonyítható bűntény a köznyelven is cégbedöntés néven ismert megoldás, melynek során az elvárásokhoz képest nem jól működő, de már adósságokkal terhelt cégeket egész egyszerűen becsődöltetik tulajdonosaik, így megúszhatnak szinte minden anyagi felelősségre vonást.

A törvény elvileg bünteti a tevékenységet, gyakorlatilag azonban képtelen felülvizsgálni az egyes ügyeket.

A legutóbbi kiváló példa a Questor volt. És természetesen ott is strómanokra kenték az egészet, ahogyan az lenni szokott.
Mindemellett tarsoly arra is odafigyelt, hogy mielőtt robbanna a bomba, megfelelően bebiztosítsa magát a felelősséggel szemben, hiszen egy büntetett előéletű közmunkásra íratta a céget, aki nyilván belement a játékba néhány tízezer forintért.
Ezúttal kiderült a turpisság, de annak ténye, hogy az ügy már folyamatban van, azon jelenségekhez hasonló, melyek során olyanokat szokás mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Semmi értelme ennek a mondásnak, de remekül idevág.
Az Questoréhoz hasonló ügyletek hatalmas számban zajlanak le nap min nap a nyilvánosságtól természetesen távoli dimenziókban, legfeljebb valamivel kisebb pénzekről van szó.

Kifejezetten olyanok segítségével lehet megoldani a nyereség nélküli cégek eladását, (melyekre azonban már százmilliós tételekben is felvehettek beforgatásra sohasem került kölcsönöket), akik direkt arra szakosodnak, hogy megveszik azokat. Ilyen céggyűjtő volt Erdélyi József is, aki ellen a szankció nem volt más, minthogy 2012-ben eltiltotta őt a cégbíróság mindennemű gazdasági társaság vezetésétől.
Az egykor élt híres, a Nyugatosokra nagy hatást gyakorolt író nevét hordozó Erdélyi egyébként a mai napig tagja több olyan cég tulajdonosi körének is, melyek ellen csődeljárás zajlik. Hát, így megy ez…

A magyar törvénykezés kiskapuinak professzionális cselezőjátékosai évről évre milliárdokkal károsítják az államot és a bankokat, s egyelőre úgy tűnik, hogy közel s távol nincs megoldás.
A bíróságok belefulladnak a több tízezer oldalnyi céges irathalmazokba, míg a trükkösködők fáradhatatlanul újabb és újabb cégeket döntenek be.

 

civilhetes.net

Április 1-től szabad a tej az Unióban!

2015. április 1-jével jár le annak a kvótarendszernek az érvényessége, melyet a tejtermelés szabályozására hozott létre az Európai Unió harmincegy évvel ezelőtt.

Szerdától tehát a tagállamok kapacitásán és technikai felkészültségén kívül semmi sem szabhatja határát a termelésnek.

Hazánkban különösen jól jön a szabadság, hiszen a magyar tejtermelők feladata elsősorban az lesz, hogy visszaszerezzék a magyar termelők számára a hazai piacot, hiszen azt az utóbbi, közel két évtizedben a külföldi tej uralta, elsősorban a szlovák és a lengyel.

Magyarországon nagy mennyiségben és kiváló minőségben elérhető tejről kell beszélnünk, így a nyersanyag tekintetében nem lehet probléma. Az ágazat technikai felkészültsége azonban jócskán hagy még kívánni valót maga után.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szakma jelenleg nagyságrendileg 40-50 milliárd forintos állami támogatást igényel ahhoz, hogy az igazán komoly termelés megindulhasson.

Harcz Zoltán arról is beszélt, hogy jelentős mértékben nem érint bennünket a kvótahatár megszüntetése például az exportra nézve, hiszen eddig is a maximumra szabott kereteken belül jártunk bőségesen, így valóban a tekintetben származik majd előnyünk a változásból, hogy végre megtelíthetjük a magyar piacot kiváló minőségű magyar tejjel.

Brüsszel úgy véli, hogy a többletteremésből származó, minden bizonnyal hatalmas mennyiségű tejet Unión kívüli országok piacán kiváló ütemben, nagy sikerrel adhatják tovább a tagországok. Ugyanis például Németország, vagy Ausztria szinte biztosan hatalmas mennyiséggel fog előrukkolni, amit nyilvánvalóan szeretne majd folyamatában értékesíteni.

Hazánkból leginkább Horvátországba és Olaszországba jut nagy mennyiségben nyers tej, amit aztán ott dolgoznak fel, s az adott országban, vagy további szállítás után másutt értékesítik. Az ilyen megoldásokat április 1-jétől alapvetően fogják átgondolni a termelők és az iparágban érdekelt kereskedők, hiszen itthon sokkal jobban megéri kész termékké alakítani a tejet, mintsem olcsón, bár nagy mennyiségben továbbadni rajta.

 

(Fotó: peakshop.hu)

civilhetes.net

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is kacsa, hogy az Erste Bank csődközelben volna

A hét elején az Erste Bank debreceni fiókját százával rohanták meg az ügyfelek, akik egy állítólagos híresztelésből arról értesültek, hogy a bank csőd közelében van.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerdán cáfolta a híreszteléseket.

Bár minden jel arra utal, hogy a bankcsoport pénzügyi helyzete tökéletesen stabil, egy kósza hír felröppenése elég volt ahhoz, hogy lényegében megtámadják a debreceni ügyfelek a nevezett bankfiókot, hogy gyorsan kivegyék a bankszámlákon tárolt pénzüket.

Az utóbbi időszak botrányai miatt a magyar lakosság hihetetlenül érzékeny lett a témakörben, mely  tökéletesen érthető jelenség.
Mindenki félti a bankokban tárolt, többnyire nehezen összegyűjtött pénzét, mely többnyire egy új élet megkezdésének alapjaként szolgálna, nagyon sok esetben a család fiataljainak támogatása gyanánt.
Valahogy így áll a helyzet az átlag magyar ember kis összegű, bankban tárolt javaival kapcsolatban. Nem olasz sportkocsira gyűjtenek, hanem életre.

Egyet lehet érteni Orbán Gábor azon mondatával, melyben arról beszélt, hogy az efféle álhírek terjesztése nem csupán felelőtlenség, de végeredményben bűncselekmény.
Ha végiggondoljuk, ahhoz hasonlatos az efféle álhír-terjesztés, mint amikor valaki pánikot kelt a tömegközlekedésen. Biztos lehet benne, hogy a következő lehetséges állomáson rendőrök várják majd.

Az internet személytelensége azonban ezt az eshetőséget is kizárja. Sanyi11, vagy erőspista47 álneveken bárki, bármit írhat. Például pánikkeltésre alkalmas sületlenségeket is. Így történt ez most is.

Az államtitkár elmondta, hogy a hír „megalkotásának” az szolgálhatott alapjául, hogy az állam 15%-os részesedést vásárolt az Erste Banktól, s ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a Bank hazai fiókjai gyengén szerepelnek.

Orbán Gábor kijelentette, hogy épp ellenkezőleg, azért „vásárolta be” magát az állam az Erstébe, mert az jelenleg az egyik legerősebb bankcsoport, mely hazánkban is komoly érdekeltséggel működik.

 

(Fotó: blogs.ft.com)

civilhetes.net

Eladó a kolontári vörösiszap-tározó

Heteken belül árverésre kerül az öt évvel ezelőtt hatalmas környezeti katasztrófát okozó vörösiszap-tározó is, más egyéb területekkel és ingatlanokkal együtt.

A közelben lévő, még meglévő üzemek nagy része már korábban gazdára talált.
Azt nem lehet tudni, hogy mennyiért kelhet el a tározó, csupán azt, hogy a leendő vevőt 8,5 milliárd forintos helyreállítási kötelezettség terheli majd.

Mindebből kifolyólag egyelőre azt sem lehet tudni, hogy lesz-e egyáltalán olyan cég, mely úgy érzi majd, hogy mindenképpen birtokolnia kell a tározót, illetve a közelében lévő, egyéb, üzemi területeket és objektumokat.

A MAL-hoz tartozó ajkai ingatlanegyüttesre kiírt pályázatot már megnyerte az IC Profil Kft., azonban a sérült, valamint a használható állapotban lévő tározók csak most kerülnek majd kalapács alá.
Azt viszont nem tudni, hogy külön-külön is megvásárolhatók-e, avagy csupán együttesen. Ez utóbbi jóval valószínűbbnek tűnik, hiszen az objektumok külön-külön aligha volnának használhatóak összetett munkafolyamatokra.

Korábban már egy aukción meghirdették az érintett létesítményeket, azonban az akkori próbálkozás sikertelennek bizonyult. Az ügyben érdekelt felszámolóbiztos elmondta, hogy ezúttal joggal számítanak sikerre, hiszen időközben megszerzésre került a környezetvédelmi hatásvizsga a.

A felszámolóbiztos azt is elárulta, hogy az esetleges eladásból milliárdos összegű bevételhez juthat a MAL, ám az összeget teljes egészében a jelzálogban érintett hitelintézetek rendelkezésére kell bocsájtani.

A területen alumíniumkohászat és bauxitbányászat már régóta nem folyik, azonban egyéb, vegyipari jellegű termelésben még jócskán érintett a környék, így több száz munkahely sorsa is múlik azon, hogy sikerrel zárul-e a közeljövőben esedékes aukció.

A 2010-es gátszakadást követő vörösiszap-katasztrófa tíz ember életét követelte, s mintegy 1 millió köbméternyi, úgynevezett zagy öntötte el pillantok alatt Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.
A katasztrófa által okozott ökológiai és gazdasági kár egészét a mai napig nem sikerült teljességében felmérni.

 

(A kép illusztráció! – Fotó: parameter.sk)

civilhetes.net

Úgy tűnik a webshopok profitálnak a vasárnapi zárva tartásból

A Formatex Kft. által készített felmérés tanúsága szerint a boltok jelentős részének vasárnapi zárva tartása a webshopok forgalmának fellendülését eredményezi.

A kutatás alapján, a közeledő húsvéti ünnepekre a vásárlók igen jelentős része az internetről veszi majd a játékokat.

Bár a közvélemény-kutatás nem nevezhető igazán reprezentatívnak, hiszen mindösszesen 1000 embertől kérdezték meg, hogy a húsvéti ajándékvásárlást az interneten, vagy boltokban tervezik-e, mégis igen érdekes adatnak bizonyul, hogy 64%-uk az internetes megoldásra voksolt.
A felmérést végző cég 125 millió forintos bevételt vár az elkövetkezendő időszakban.

A megkérdezettek 25%-a szombaton szeretné megvenni az ajándékokat, míg 34%-uk hétköznapra időzíti a vásárlást. A hétköznapra tervezők előnyben vannak abban a tekintetben, hogy a boltok nagy része meghosszabbított nyitva tartással várja a vevőket. Ennek oka többek között a vasárnapi bolt-stopban is keresendő, bár ebben az időszakban egyébként is jellemző az üzletekre, hogy a hétvégi ünnep előtti hétköznapokon tovább tartanak nyitva a megszokottnál.

A Formatex Kft. igazgatója statisztikai adatokra támaszkodva elmondta az MTI-nek, hogy az éves játékvásárlások 16-20%-a a húsvéti időszakban várható minden évben. Bár a válság hatására kevesebbet költöttek az emberek a legdrasztikusabb időszakban, 2014 Karácsonya komoly fellendülést jelentett a forgalom tekintetében.

Csak a legérdekesebb számadatokat tekintve, a megkérdezett vásárlók 44%-a 2000-5000 Ft közötti összeget tervez költeni egy-egy gyermekre, 25%-uk 5000-7500 Ft-ot, míg 16%-uk mindössze 1000-2000 Ft-ot.

A szülők komoly hányada azzal is számol, hogy a gyerekek sok esetben viszonylag komoly összegű locsolópénzzel térnek haza a nap végén, így ők lényegében ezt a pénzt is beleszámolják a húsvéti ajándékba. A felmérésben megkérdezettek 18%-a úgy véli, hogy a gyerekek 5000-7500 Ft-ot is „kereshetnek” a locsolással, amit aztán arra költhetnek, amire szeretnék.

 

(A kép illusztráció!)

civilhetes.net

400 millió forintos csalás betonacéllal

Egy Nógrád-megyei cég megközelítőleg 420 millió forint kárt okozott egy gondosan megszervezett költségvetési csalással.

A vállalkozás külföldről behozott betonacélt értékesített az itthoni piacon, minek során  fiktív számlás adás-vétellel igyekezett túladni portékáján.

A bűnszervezetre a NAV emberei csaptak le a minap, miután látókörükbe került a tizenhárom fős csoport.
A betonacélt valójában Lengyelországból, Ausztriából és Szlovákiából hozták, tehát az Európai Unió területéről. Egy különleges precizitással megtervezett fiktív számlaláncolat kiállításával gyorsan értékesítették az árut, ráadásul egy olyan hazai (Pest-megyében székelő) betonacéllal foglalkozó vállalkozásnak, mely a gyanú szerint pontosan tudta, hogy mi folyik a háttérben.
A Pest-megyei cég acélszereléssel és értékesítéssel foglalkozik, így eleinte nem tűnt fel a hatóságoknak, hogy valami nincs rendben. A jelentős forgalombonyolítás jellemző volt alapvetően is, így nem szúrt szemet, hogy az átvett betonacél egy része – amint utóbb kiderült – sáros.

Az átvevőcég igen sok munkával rendelkezett, ezért kifejezetten jót tett működésüknek, hogy végeredményben adómentesen vásárolhatták a látszólag magyar, valójában külföldi építőanyagot.
Úgy tűnik, jobban megérte volna megmaradni az egyébként is komoly bevétellel járó, de legális munkánál, hiszen a hatóságok azonnali jelleggel mintegy 100 millió forint vagyonelkobzást ítéltek végrehajtandónak az érintettekkel szemben…

A vád az ilyenkor szokásosnak mondható, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás.
Valószínűleg az elkövetők sem hitték volna, hogy egy kis „számla-játék” ilyen súlyos következményekkel járhat.

Még becslések sem állnak rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy vajon hány cég csalhat hasonlóképpen a határok megnyitása óta. A NAV időnként látványos rajtaütéssel demonstrálja munkáját, ugyanakkor be nem vallottan, valójában tehetetlenek a jelenséggel szemben.

Amennyiben bizonyosságot nyernek a vádak, a jelenleg még gyanúsítottakként aposztrofált ügyeskedők akár fejenként tíz évet is kaphatnak.

 

(Fotó: ferrotransz.hu)

civilhetes.net