Gazdaság kategória bejegyzései

Tegnap eltörölték a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbét

Sokan katasztrófát emlegetnek, a független szakértők jelentős része azt sem tudja, hogyan születhetett ilyen átgondolatlan döntés, s nem kevesen a globális pénzügyi rendszer összeomlásának egyre jelentősebb esélyeit latolgatják.

A svájci jegybank kedden úgy döntött, hogy szabadjára engedi a szellemet, lesz ami lesz. Zsiday Viktor, befektetési szakértő szerint olyan mértékben maradtak nyitva a kapuk a spekulációs lehetőségek előtt, hogy innentől kezdve senki nem lesz képes megállítani a spekulánsok működését. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy a frank és az euró értéke naponta ingadozhat majd 30-40%-okat is, ami katasztrófához vezethet.

A döntés után a devizakereskedők máris megkezdték a játékot, ennek köszönhetően az árfolyamküszöb megszűntét követően másodpercenként változtak az árak 5-10%-kal. Persze teljes fejetlenség lett úrrá a svájci jegybank központjában.

Zsiday Viktor arról ír elemzésében, hogy a döntés hatására valószínűleg világszerte mennek majd tönkre a közeljövőben a különféle brókercégek, ráadásul teljesen értelmetlenül, hiszen a jegybank elhatározása mögött valószínűleg nem húzódik más, mint végiggondolatlanságok láncolata.

Persze az is elképzelhető, hogy egy hatalmas manipulációs összefogás rejlik a döntés hátterébe, minek köszönhetően tegnap óta szabad a frank, az euró pedig az eddigieknél is labilisabb.
Ha minden jelentős hatalommal bíró spekuláns úgy dönt, hogy részt vesz a játékban, akár országok teljes gazdasága is összedőlhet.
Jelen pillanatban úgy fest, hogy a legnagyobb játékosok kezében lehet rövid időn belül a globális pénzvilág, s nem igazán lesz mi gátat szabjon a manipulációnak.

Eddig részben összeesküvés elméletek táplálták annak kérdéskörét, hogy a frank árfolyamát mi, vagy ki befolyásolja, s miféle módszerekkel. A keddi döntés értelmében egyáltalán nem biztos, hogy elméleti síkon marad az akár egyes személyekhez köthető, manipulációs tevékenység, mely néhány telefon és ajánlat eredményeképpen tízmilliók sorsát döntheti el. Ez már nem játék.

 

(Fotó: alapblog.hu)

civilhetes.net

Ha így megy tovább, 2030-ra tényleg nem lesznek nyugdíjasok

A Népesedési Kerekasztal arra hívja fel a figyelmet, hogy ha tovább folytatódik a fiatalok kényszerű Nyugat-Európába vándorlása, illetve a születések száma is a jelenlegihez hasonlóan alacsony marad, akkor 2030-ra lényegében összeomlik a TB-rendszer Magyarországon.

Már egy ideje riogatnak bennünket innen-onnan azzal a mondattal, hogy „nekünk már nem lesz nyugdíjunk”, de az esetek túlnyomó részében az embernek igazából fogalma sincs, hogy mit is kellene ez alatt érteni. Ugyanis a legtöbben nem hiszik el – részben joggal, – hogy elképzelhető egy olyan világ, ahol a nyugdíjasok pénz nélkül maradnak a ledolgozott évtizedeik ellenére is, s így gyakorlatilag megszűnnek nyugdíjasnak lenni, s nincstelen idősekké degradálódnak.
A helyzet korántsem ennyire egyszerű, hiszen az állam nem teheti meg, hogy pénz nélkül hagyjon olyanokat, akiknek alanyi jogon jár a nyugdíj a munkával töltött időszak jellemzőinek függvényében.
Ám akkor már valóban nem lehet mit kezdeni, ha nincs elég adó- és TB-fizető egy lehetséges jövőben.

A Kerekasztal határozottan figyelmeztette a kormányt két roppantul kényes és nagyon gyorsan megoldandó problémára: az egyik az alacsony születésszámokhoz, a másik a migrációhoz kapcsolódik.

Kiemelték ugyan, hogy dicséretes a törekvés a kisgyerekes családok támogatására, azonban jelenlegi formájában közel sem elegendő, mivel a terhek szinte teljes egészét azok viselik a jövőre nézve, akik jelen pillanatban nevelik kisgyermekeiket: rajtuk áll, hogy a gyerekekből Magyarországon élő adófizető lesz-e 15-20 év múlva, avagy Nyugat-Európában foglalkoztatott dolgozó. És jól tudjuk, hogy ez nem sikeres, vagy sikertelen nevelés kérdése, hiszen ha egészen kiváló szakember lesz az utódból, akkor külföldre fog menni tisztességes fizetésért dolgozni, amiképpen akkor is választhatja a nyugatot, ha tanulmányaiban és életében nem lesz sikeres, de vállalja, hogy betanított munkásként is a hazainál magasabb bérezésért inkább dolgozik mondjuk Angliában.

Ha pedig nem születik elég gyermek, s a születők is nyugaton dolgoznak majd, akkor felborul az egyensúly, teljesen elöregedik a társadalom, ami visszafordíthatatlan következményekkel jár.
Példaképpen gondoljunk csak az olyan haldokló falvakra, melyek lakóinak átlag életkora mára 65-70 év, s úgy nyeljünk egy nagyot, hogy ne fájjon.

 

(Fotó: mno.hu)

civilhetes.net

 

 

 

Összefog a NAV a BKK-val az illegális taxisok ellen

Mindkét szervezet rájött varra, hogy egyedül nem fog menni.

A taxishiénák elleni harchoz összefogásra van szükség, hiszen önmagában sem a közlekedésért felelős központ, sem maga az adóhivatal nem lehet képes komoly és hatékony lépésekre.

Csütörtök reggel jelentette be a NAV az MTI-nek, hogy összefognak a Budapesti Közlekedési Központtal az utóbbi időben a személyfuvarozásban újfent erősödő, Budapesten egyre többször tapasztalható visszaélések szankcionálására.
A két fél megállapodást írt alá, melyben foglaltak alapján a taxisokat ezentúl a BKK a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága segítségével és közbenjárásával fogja ellenőrizni.

Valóban szükség van az összefogásra, mivel egyre több a kontár a szakmában, vagy pontosabban fogalmazva a szakmán kívül. A NAV nemrégiben csapott le egy ellenőrzés-sorozattal a hazánkban frissen felbukkanó Uber Taxiszolgálat „sofőreire”, akik már tervezett megjelenésük hírével is kicsapták a biztosítékot a taxisoknál. Egyrészt annak okán, hogy az Ubert alkalmazó botcsinálta „taxisok” semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek, s nem vonatkozik rájuk mindazon törvényhalmaz, ami egy átlagos magyar taxis életét napi jelleggel meghatározza; másrészt azért, mert az egyezményes piaci ár alatt dolgoznak (tegyük hozzá, hogy teljességgel illegálisan), ami oda vezet, hogy a bejelentett, adózó, szakmai végzettséggel rendelkező hivatásos sofőrök leendő fuvarjait egész egyszerűen elhappolják.

Igaz ugyan, hogy rendelet és megannyi törvénymódosítás szabályozza a taxisok működését, melynek eredményeképpen ma már hivatalosan nem kell tartani a reptéri hiénáktól és a pályaudvarokon külföldi turistákra vadászó, erőszakos, hússzoros fuvarárat felszámoló gerilláktól; ellenben újabb és újabb hullámokban mégis felbukkannak szerencsevadászok a főváros frekventáltabb pontjain.

A NAV, a BKK és a taxisok is komoly előrelépésre számítanak az összefogás és a közeljövőben megkezdődő akciósorozat hatására.

 

(Fotó: napi.hu)

civilhetes.net

Bőségesen megéri az MNB-nél dolgozni

2010 óta a jegybanknál kifizetett bérek teljes összege mára a kétszeresére emelkedett, így a havi 1 milliárdot is meghaladja.

Ma már nyoma sincs az egykori fideszes törekvésnek, mely 2 millió forintban korlátozta volna az állami vállalatoknál kifizethető összegeket.

Polt Péter, a legfőbb ügyész felesége jelen pillanatban 4,95 millió forintot keres havonta, de ennek ténye csupán egyetlen kiemelt példa a Magyar Nemzeti Banknál egy-egy embernek havonta számolt bérezésére, hiszen Polt-Palásthy Maranna a jegybank nemrégiben kinevezett ügyvezető igazgatója.
A fizetési statisztikák az MNB-nél azt mutatják, hogy ma az alkalmazásban lévő 95 főből csupán 32 olyan vezető munkatársa van a jegybanknak, akiknek bruttó havi bére nem haladja meg az 1 millió forintot.

A vezető tisztségeket betöltők fizetése jóval alacsonyabb az ügyvezető igazgatóénál, de még így is  hatalmas összegekről van szó. Csak érdekességképpen: Matolcsy György fizetése 2,37 millió Ft, míg a monetáris tanács elnökhelyettese, Balog Ádám 1,9 milliót vesz át havonta.

Az is kiderült többek között, hogy az MNB tisztségviselői egyéb pozíciók betöltésével egészítik ki fizetésüket, így például Balog Ádám nem csupán a monetáris tanács második embere, de a Magyar Pénzverőnél, a Diósgyőri Papírgyárnál, a Pallasz Athéné Alapítványnál és az Országos Betétbiztosítási Alapnál is övé a vezetői székek egyike.

Gerhardt Ferenc és Windisch László további MNB alelnökök „mindössze” 1,66 milliót keresnek, s egyikük sem számít az átlagoshoz képest igazán kiemelkedő „mellékállás halmozónak”. Adóbevallásuk szerint mindketten 1,2 millió forinttal egészítik ki jegybanki fizetésüket.

Az igazság része az is, hogy 2013-ban 600 fővel emelkedett a dolgozói állomány, hiszen az állam a jegybankba olvasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

Az alkalmazottak bérei azonban nem kiemelkedőek, s egymáshoz képest sem mutatnak komoly eltéréseket. A nevezett havi 1 milliárdos kifizetésekért tehát egyedüliként semmiképpen nem szolgál magyarázatképpen a PSZÁF 2013-as jegybankba integrálása.

 

(Fotó: privatbankar.hu)

civilhetes.net

Mégis jöhet némi könnyítés a vasárnapi zárva tartással kapcsoltban?

Vagy inkább legyünk jóhiszeműek és beszéljünk vasárnapi nyitva tartásról? Egyelőre azért csak óvatosan.

Lázár János köti az ebet a karóhoz, ellenben a Nemzetgazdasági Minisztérium néhány héten belül enyhíthet a szigorú szabályzáson.

Az alap elgondolás szerint, mely egyelőre nem tudni pontosan, hogy kihez, vagy kikhez köthető, módosulhatna azon termékek listája, melyek árusításához szakirányú végzettségre van szükség.

Jelenleg ugyanis azon boltok, estében melyek minden tekintetben megfelelnek a vasárnapra specializált előírásoknak, nagyon komoly a szabályozás a boltban dolgozó személyzetre vonatkozólag. Csak a bolt tulajdonosa, vagy annak családtagja tarthatja nyitva az üzletet, azonban ez is csak akkor működhet, ha rendelkezik szakirányú végzettséggel a megjelenő termékek árusításával kapcsolatban.

Könnyítés lehetne, ha mondjuk az olyan boltok nyitva maradhatnának, melyekben nem árulnak más élelmiszert zöldségen és gyümölcsön kívül, ugyanis ezen termékek árusításához nem kell speciális végzettség, ellenben a zöldségeseknek is zárva kell tartaniuk. Ha módosulna a törvény, mely előírja, hogy mely termékek értékesítéséhez kell külön szakirányú végzettség, s enyhülésre volna kilátás, akkor jóval több családi vállalkozás tarthatna nyitva vasárnaponként.

Lázár János ugyanakkor egy sajtótájékoztatón a napokban közölte, hogy „a kormány nem azzal foglalkozik jelenleg, hogy miképpen tudna ebből a kérdésből visszavonulni”. Érdekes tehát a kérdés, hogy van-e kormányzati szándék az igazságos enyhítésre, vagy megint csak kacsa az egész és talán még szigorúbb rendeletek következnek?

Jelenleg a boltzár kapcsán hatalmas a lakossági egyet nem értés, mely abszolút korrelál a kereskedők vélekedésével. Hiszen az önmagában rendben van, hogy adjunk teret a kiskereskedőknek és a családi vállalkozásoknak, ellenben ellehetetlenül vasárnaponként valamennyi olyan családi vállalkozás, melyben nincs elegendő szakképesített hozzátartozó.

Jó lenne már elfelejteni ezt az állandóan a saját farkába maró kígyót.

 

(Címlap: Forrás: mno.hu)

civilhetes.net

Elképesztő méretű projektre készül a MÁV

A MÁV hatvan éve nem használja a Körvasutat.

Most azonban reaktiválná a pályaszakaszt egy olyan hatalmas beruházás keretében, mely Pilisvörösvár és Kunszentmiklós összekapcsolásával egy olyan hálózatot eredményezne, mely egy Budapesten keresztülhaladó vasútvonalban realizálódhatna, jó egynéhány hasznos megállóval, összekötve például Kőbánya-Kispestet Kelenfölddel.

A probléma az, hogy maga a projekt egy sokmilliárdos beruházást igényelne, s bár tervek vannak, azt egyelőre nem tudja a vasúttársaság, hogy miből és hogyan tovább.
Az elővárosi vonatok a tervek megvalósításával nem csupán fejpályaudvarokra érkeznének, hiszen a hálózat lényege az alternatív útvonalak biztosítása volna.

Hasonló vasúti rendszer üzemel nagy sikerrel és komoly kihasználtsággal Berlinben (S-Bahn), illetve Írországban, Dublinban is (DART – Dublin Area Rapid Transit), így nem elképzelhetetlen, hogy az Európain Unió esetleg támogatná a MÁV elgondolásait, persze ehhez egy pályázatot kellene kiírni mindenek előtt, amiről egyelőre nem tudunk.

Olyan budapesti területeken épülhetnek újabb megállók, ha beindulnak a munkálatok, mint a Közvágóhíd, az Üllői út, a Népliget, vagy az Ecseri út, de Rákosfalván, Újpalotán és Pestújhelyen is számítani lehet egy-egy új vasúti megállóra.
A tervek alapján egyébként a Körvasút és a váci vasútvonal is kereszteznék egymást.

A vonalakon a hazánkban már ismert, svájci gyártmányú Flirt motorvonatokat tervezik forgalomba állítani, s a MÁV sajtóosztálya azt is közölte, hogy minden megálló építésénél figyelni fognak a komfortra is, minek megfelelően esőtől és naptól is ízléssel védett peronokat terveznek, kényelmes és strapabíró peronbútorzattal és interaktív utastájékoztató rendszerrel.

A munkálatok során az uniós források elnyerése mellett az is problémát jelenthet, hogy az esztergomi vasútszakasz felújítása még közel sem fejeződött be, s úgy tűnik, hogy erre egyhamar nem is igen lehet számítani.

Mindezen tervezet is oda kapcsolható, hogy a MÁV nemrég közölte: „végre fejlődő pályára állt a magyar vasúti közlekedés”.

 

civilhetes.net

Magyarországon évente elcsalják az áfa negyedét

A XVII. európai áfakonferenciát idén Budapesten tartották, ahol sok érdekes információra derült fény a tagországok áfacsalásaival és a túlzott erejű bürokrácia következményeivel kapcsolatban.

Többek között arra is, hogy Magyarország Európa középmezőnyébe tartozik azzal, hogy az áfa nagyjából negyedét sikerül elcsalni minden évben.

Uniós szinten ez a szám az összes befizetendő pénzek hatodára vonatkozik, így elmondható, hogy évente nagyjából 200 milliárd eurótól esik el az Unió, s ezen pénzeknek csak nagyon kis töredékét sikerül utólag behajtani. Ami azonban Magyarországon 25%-ra tehető, az Romániában 40%, tehát az is kiderült a konferencián, hogy Romániában az áfa közel felét elcsalják a vállalkozók, illetve természetesen a nagyobb cégek is.

Finnországban, Hollandiában és Luxemburgban található a legkevesebb csaló. Ezekben az országokban a rés alig 5%, míg Svájcban, a rendkívül alacsony adókulcsnak is köszönhetően lényegében ismeretlen fogalomról van szó. Ott mással operálnak. Nemrégiben kiderült például, hogy léteznek olyan bankok az országban, melyek tökéletesen titkos számlákat tartanak fent ügyfeleik számára évtizedek óta, a s világ legnagyobb adócsalói és diktátorai tartották és tartják pénzüket efféle svájci bankszámlákon A lényeg jelen esetben, hogy Svájcban tehát nincs áfacsalás…

A felszólalók közül többen egyet értettek azzal, hogy a magyar helyzeten sokat ront a túlzott bürokratizálás. Rengeteg kritika illette a túlontúl gyakori áfabevallást, a belföldi összesítő jelentést,   a számlázóprogramok regisztrációját, az online pénztárgépeket, de a könyvelési programok bejelentésének kötelezettségét is.

Az is problémát okoz hazánkban, hogy minden olyan dokumentum, mely az egyszerű adózó polgárt  volna hivatott segíteni, bonyolult és a valóságtól elrugaszkodott példákkal élő, jogi, vagy sokszor csak hevenyészetten jogi katyvasz, melyen aligha képes kiigazodni egy átlagos kisvállalkozó.

Sokszor és sokan döntenek úgy, hogy a rengeteg utánajárás és a bürokráciával való szélmalomharc helyett az illegális utat választják. Ezen sokat lehetne segíteni akár már egy emberközelibb kommunikációval is.

 

(Fotó: kp.hu)

civilhetes.net

Most már biztos: nem lesznek kivételezett övezetek a vasárnapi zárva tartás ügyében

Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos egy hétfői interjúban leszögezte: a kormány a Balaton melletti települések számára sem fogja lehetővé tenni, hogy felmentésük legyen a vasárnapi bolt zárva tartás alól.

Szatmáryt meglehetősen különös és nem csekély mértékben demagóg hozzá állást mutató adathalmazokkal küldték az M1 stúdiójába, hogy közölje a hírt. Mondandójának lényege nem volt más, minthogy a vasárnapi zárva tartás a KSH adatai szerint kifejezett emelkedést hozott a boltok heti bevételét tekintve. Ez az állítás több ponton is sántít, de nézzük meg, miről is van szó.

A politikus első körben máris kijelentette, hogy sem a balatoni menti, sem a Velencei-tó-környéki települések turizmusa nem fogja negatívumként értékelni a jelenséget, hiszen elegendő bolt áll a turisták rendelkezésére még így is. Itt jegyezzünk meg egy már korábbi cikkünkben is említett adatot (a valóságból), mely szerint Keszthelyen összesen 3 kisbolt maradhat nyitva vasárnaponként. Arról a Balaton-menti településről van szó, mely nyári szezonban egyszerre tízezrek számára szolgál ideiglenes lakóhelyül…

Ami azonban ennél is izgalmasabb: a kormány egy remek kis csúsztatással a Húsvéti időszak adatait veti össze egy általa átlagosnak minősített nyári szezonheti forgalommal, amivel azt igyekszik igazolni, hogy a boltzár ellenére már az első időszakban kiemelkedően teljesítettek a boltok. Hát persze, hiszen mindenki a húsvéti bevásárlását intézte. Igaz ugyan, csak éppen nem reprezentatív a felmérés.

Másrészt Szatmáry kiemelte, hogy jelentős emelkedésnek minősül, miszerint a törvény bevezetésének hetében 140 milliárdos forgalmat bonyolítottak a boltok. Ha ezt átlagoljuk akkor kiderül, hogy a március csupán 560 milliárdos forgalommal ért véget, míg januárban 623 milliárdról, februárban 608 milliárdról szólnak a KSH adatai.

Ha tehát alaposabban végiggondoljuk, hogy mi rejlik a kormány mondandója mögött, akkor ismét rájöhetünk, hogy a magyart sikerült újfent teljesen hülyének nézni.

 

(Fotó: mno.hu)

civilhetes.net

Velence önkormányzata a következő: ők is kérik a vasárnapi zárva tartás feloldását

A napokban kérvényezte a Balaton-parti településeket összefogó egyesület, hogy a kormány oldja fel hazánk egyik legjelentősebb turisztikai központjában a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt, mert a kialakult helyzet senkinek sem jó, ellenben megdöbbentően destruktív.

Most Velence önkormányzata is levélben fordult a kormányhoz.

A kormány eredeti tervezete alapján ugyanis bizonyos települések felmentést kaphatnának a zárva tartási kötelezettség alól, ha annak nyomós oka van, bár a jellegzetes villámtörvényeknek megfelelően a boltokra vonatkozó szabályok kapcsán sem egyértelmű, hogy akkor most létezik-e ilyen lehetőség, avagy sem. Korábban ugyanis volt egy olyan elképzelés, minek megfelelően például a Balaton-parti településekre a szezonban nem vonatkoztak volna a törvényi előírások, ám végül nemhogy engedmény nem lett a vége a tárgyalásnak, de szigorítottak a törvényen…

Velence önkormányzata leszögezte (a biztonság kedvéért nyilván), hogy alapvetően teljesen egyetért azzal, hogy vasárnap a családok töltsék együtt az időt, de ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy rengeteg család épp Velence környékén szeretne kikapcsolódni a nyári időszakban, de akkor, ha a boltok nagy része zárva van, az emberek egész egyszerűen nem fognak lemenni a Velencei-tó környékére, inkább máshová mennek pihenni.
Velencén nem az a baj, hogy a boltok többsége 200 négyzetméternél nagyobb volna. A probléma az, hogy a kisboltokban a törvény szerint vasárnaponként kizárólag a tulajdonos, vagy családtagjai dolgozhatnak, alkalmazottak nem. Ráadásul csak is szakirányú végzettséggel rendelkező ember állhat a kasszában, így végül is sakk-mattról van szó.

Csak egy példa: Keszthelyen mindösszesen 4 olyan bolt található, mely minden tekintetben megfelel az előírásoknak, így vasárnap is nyitva tarthat. A városban azonban a főszezon idején egyszerre több tízezren tartózkodnak, ami lehetetlen helyzet generál.

Most már Velence önkormányzata is abban bízik, hogy a kormány egy újabb demagóg hivatalos levél helyett intézkedéseket tesz a probléma megoldására, hiszen teljes turisztikai összeomláshoz fog vezetni, ha a törvényen nem módosítanak.

 

(A kép illusztráció!)

civilhetes.net

60 milliárdos injekció a kórházaknak

Gyors határozatában arról döntött a kormány, hogy 60 milliárd forintot csoportosít át a kórházak megfelelő működésének érdekében az egészségügyi intézmények köztartozásainak csökkentésére.

Jelen pillanatban a legfontosabb feladat, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Állami Egészségügyi Ellátó központ megtalálja a megoldást, mielőtt katasztrófához vezetnének az utóbbi hét eseményei.

A kórházak konszolidációjának végrehajtásáról az egészségügyért felelős szakminiszternek október végéig el kell készítenie beszámolóját, azonban szóba sem jöhet, hogy addig ne történjen semmiféle komolyabb lépés, hiszen a kórházak működéséért felelős beszállítók csak akkor végzik a továbbiakban megszokott munkájukat, ha a kórházak kifizetik a járandóságukat.
Az utóbbi napokban még tovább nőt a kamatoknak köszönhetően a kollektív adósság mértéke, s jelen pillanatban egyik állami egészségügyi intézmény sem képes megfelelően fizetni például a közüzemi szolgáltatási díjakat.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint az Orvostechnikai Szövetség nemrégiben egy levélben kereste fel Orbán Viktort, kérve a miniszterelnöktől, hogy mihamarabb hajtsa végre az ígért, 60 milliárdos kórházi konszolidációt, különben összeomlik a magyar egészségügyi rendszer.

A levélben többek között az is szerepel, hogy a szakszövetségek számításai szerint mára bőven meghaladta az adósság a 60 milliárdot, s számításaik szerint mostanra 90 milliárdos tartozásról célszerű beszélni, akármennyire is súlyosan hangzik a helyzet.

Az egészségügyi államtitkár egy sajtóinterjúban arról beszélt hétfőn, hogy nagyon meg kell fontolni minden olyan adóforint sorosát, melyet az egészségügy megsegítésére különítenek el, hiszen még az is problémát jelent, hogy az egészségügybe egyáltalán pénzt juttasson az állam, nemhogy rendezze adósságait.
Zombor Gábor felhívta figyelmet: a most megteremtett 60 milliárd forint nem az Egészségbiztosítási Alapból származik, hanem külső forrásokból. Hozzátette azt is, hogy reméli, ez az utolsó ilyen konszolidációs összeg, amit elő kell teremteni.

 

(A kép illusztráció – Forrás: ning.com)

civilhetes.net