Fiatal kategória bejegyzései

Ebben az évben is jelentősen több nő jelentkezett a felsőoktatásba

A Felvi.hu gyorsjelentése alapján idén is jóval több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint férfi.

Ez a tendencia már hosszú évek óta tartja magát. A felvételizők átlag életkora 2015-ben 23,6 év, ami ellenben kitolódást mutat a korábbi évekhez képest.

Érdekes, hogy a nők elsősorban a felsőoktatási szakképzéseken dominálnak, ahol számuk a 65%-ot is meghaladja, míg a leginkább kiegyenlített arány az alapképzésekre való jelentkezések területén mutatkozott.

Az adatok arról árulkodnak, hogy a felvételi eljárásban részt vevő 10 616 fiatal 55%-a nő, így a 45%-os jelenléttel ismét alul maradtak a férfiak.
Ugyanakkor az is kiderül, hogy a külföldről hazánkba jelentkező hallgatójelöltek többsége Szlovákiából, Szerbiából, Romániából, valamint Ukrajnából származik, ami röviden annyit jelent, hogy a határon túli magyar fiatalság igencsak előnyben részesíti a Magyarországon nyújtott képzési lehetőségeket. Ez nem véletlen, hiszen a kisebbségben élők nagy részének nincs, vagy alig van lehetősége magasabb szinten anyanyelvén tanulni, tisztelet a kivételt képező országoknak természetesen (így például Romániában komoly magyar nyelvű szakokra jelentkezhetnek a diákok).

Egészen érdekes adat, hogy a legfiatalabb korosztály, akik azonban a leginkább érintettek volnának a felvételizés területén, tehát a 18-19 éves értettségizők száma csupán 30% volt, ami egészen megdöbbentő.
Szintén különös adat mutatja, hogy mely területre jelentkeztek az átlagosan legidősebbek. A mesterképzésekre készülők átlag életkora idén 28 év. Ha belegondolunk, hogy eredetileg egy 18-19 éves korában az alapképzést megkezdő hallgató 21-22 éves korára elviekben megszerzi alapszakos oklevelét, akkor elgondolkodtató ez a 28 éves átlag életkor.
Több tekintetben is, hiszen vannak, akik sokáig húzzák az alapszakot, sokan eleve később kezdik a felsőoktatási pályafutást, ellenben nem kevés, már diplomával rendelkező dolgozó dönt úgy, hogy elvégez egy mesterszakot is.
Így a szórás igen nagy, valószínűleg emiatt áll meg a statisztikai mérés a 28-as számnál. Tehát nem reális azt gondolnunk, hogy a majdnem harmincas korosztály jár ma hazánkban mesterképzésre.

A legújabb felmérésből azonban az is kiderült, hogy a felsőoktatási szakképzések valóban egyre népszerűbbek a fiatalok körében.

 

(Címlap: a kép illusztráció! – Forrás: szon.hu)

civilhetes.net

Egy szaktanár szerint kiváló feladatokat kaptak a matematikából érettségizők

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó matematika tanár elmondása szerint a középszintű érettségi feladatok alapvetően változatosak, korrektek, és jól differenciáltak voltak, ugyanakkor hibátlan megoldásuk nem volt épp könnyedén véghez vihető.

77 236 középiskolás dolgozott a mai nap folyamán a matematika érettségin középszinten, s 3696 diák emelt szinten.

Szabó-Pál Eszter úgy látja, hogy a feladatok minősége és a feladatsor felépítése korrekt, s ugyanúgy alkalmas arra, hogy részletesen felmérje a középszintű tudást, amiképpen arra is, hogy a jól teljesíteni vágyók számára kihívást jelentsen.
Koordinátageometria, vektorszámítás, valószínűségszámítás, de másodfokú egyenlet és algebrai törtek is szerepeltek a 180 perc alatt megírandó dolgozatban.

Az első szakaszban összesen 30 pontot lehetett szerezni, s természetesen választható volt A és B variáció is, melyek egyenként 12 rövidebb, viszonylag gyorsan megoldható feladat elé állították az érettségizőket. A második részben 6 hosszabb terjedelmű feladattal szembesülhettek a diákok, mely alapvetően 2 nagyobb részre oszlott, s az utolsó 3 feladatból 2 tetszőlegesen kiválasztott verziót kellett megoldani.

A középszintű érettségi két szakaszát törvényi előírás alapján sorrendben kellett megírni, ennek megfelelően az első, rövidebb részre 45 perc állt a diákok rendelkezésére, míg a második részre 135 perc. Az egyes feladatok megoldása között persze változtatható volt a sorrend tetszés szerint.

Némileg másképpen festett az emelt szintű változat. Ott ezúttal is 240 perc alatt kellett elkészülni a dolgozatokkal, s a sorrend tetszőlegesen változtatható volt az első és a második rész között. Az első szakasz 4 feladatot, míg a második 5-öt tartalmazott, ám az 5-ből csak 4-et kellett kiválasztani és elvégezni.

Az érettségizők csupán függvénytáblázatot, körzőt, vonalzót, szögmérőt és számológépet használhattak, ugyanúgy közép, mint emelt szinten. Fontos kitétel volt azonban, hogy a számológép nem bírhatott szöveges adatrögzítési funkcióval.

 

(Fotó: sulihalo.hu)

civilhetes.net

Miért nincs soha szakmai konszenzus oktatásügyben?

Vajon mi lehet annak az oka, hogy a kormány rendre radikális megoldások tervezeteivel hozakodik elő, ha az oktatásügyről van szó?

Teljesen mindegy a jelek szerint, hogy közoktatásról, felsőoktatásról, vagy épp felnőttképzésekről beszélünk, a javaslatok szinte minden esetben igyekeznek teljességgel átformálni a meglévő rendszereket, függetlenül attól, hogy azok megfelelően működnek-e, vagy sem.

Nem kétséges, hogy a magyar oktatás valamennyi területén átalakítást és a nyugati megoldásokhoz képest újragondolást igényel, azonban nincs olyan oktatásügyi reform, amit szakmai egyeztetés nélkül, hetek alatt megvalósíthatna bármilyen kormány is. A hallgatók és az oktatók, a pedagógusok nem hagyják szó nélkül az ámokfutásokat. Az oktatás roppantul érzékeny területén egész egyszerűen nem lehet a gazdasági szektor mintájára működni. Az idő és a módszerek szerepe olyannyira fontos, hogy egész egyszerűen nincs és nem is lehet mód a statisztikai és a csupán számokhoz köthető gondolkodásra.

A Raoul Wallenberg megszüntetésének gondolata is egész bizonyosan egy olyan javaslat, mely a kormány szemszögéből mind személyes, mind financiális okokból jó ötletnek tűnik. Hatásaira azonban csak öt-tíz-tizenöt éven belül döbbenhetünk rá. Jelenleg az egyik legjobb középfokú egészségügyi szakképzés folyik az intézményben. Ha ez megszűnik, vagy mondjuk így, átcsoportosításra kerül, annak a levét az egészségügy issza meg.

A nemzetközi kapcsolatokhoz szorosabban kötődő egyetemi alap és mesterképzések felfüggesztése minden bizonnyal gyors centralizáláshoz vezetne, s kizárólag egyetlen intézmény nyújtana egy ideológiailag finomított képzést, burkolt politikai irányítás alatt. De mi a végcél? Ugye nem az, hogy a fiatalok képtelenek legyenek olyan tudást szerezni az egyetemeken, melyet külföldön is elismernek, s a friss diplomások versenyképes fizetések fejében hasznosíthassák azt nyugaton?
Mert arról nyilván szó sem lehet, hogy a röghöz kötés helyett, vagy akkor hát azzal párhuzamosan  megemeljük a béreket.

És a doktori képzések? Vajon tudják odafent, hogy a gyakorlatban miképpen működik egy PhD képzési folyamat? Az átalakítási tervezetek alapján aligha.
És mit szeretnének? Ellehetetleníteni és központosítani? Azért ezt nem feltételezhetjük. Vagy legalábbis nem mernénk feltételezni…

 

(A kép forrása: fenteslent.blog.hu)

civilhetes.net

A kormány beleavatkozna a doktori képzések rendszerébe is

A napokban publikált kormányelképzelések alapján nem csupán az alapszakokon és mesterszakokon elérhető képzések egy részét kívánná megszüntetni a kormány, de tudományos indíttatásuktól túlfűtötten a PhD képzések menetével kapocslatban is radikális és tökéletesen destruktív javaslatokkal álltak elő.

Nem arról van szó, hogy egy-egy elemét tekintve másképpen gondolják működőképesnek a jelenlegi doktori képzési folyamatokat a minisztériumban. Nem is arról, hogy új elképzelésük volna egy hatékonyabban üzemelő rendszerről. Úgy tűnik, hogy ismét a klasszikus szituációval számolhatnak – ezúttal a PhD-képzések iránt érdeklődő, a tudományos pályán elindulni szándékozó fiatalok. Dilettantizmus dilettantizmus hátán…

A javaslat szerint a jelenlegi három éves képzést négyre kell bővíteni (ez önmagában rendben is volna), ám míg eddig hat éve volt egy doktori ösztöndíjasnak arra, hogy leadja disszertációját, a kormánygondolat alapján ennek is bele kellene férnie a négy évbe. Közben (egész pontosan a negyedik félév végén) valamiféle központi vizsgát kellene tennie mindenkinek, függetlenül attól hogy mechatronikai mérnök, vagy klasszika filológus.

Két lehetőség van: lehet, hogy a javaslatokat olyanok dolgozták ki, akik csak gyakorlatilag rendelkeznek doktori fokozattal, mert vagy megírták helyettük a disszertációt, vagy egyszerűen csak kaptak egy dr.–t a nevük elé, jó magaviseletük jeléül; míg a másik eshetőség konkrét rombolási szándékot feltételez: a magyar doktori képzések minőségének tökéletes leamortizálásának szándékát. Talán csak azért, hogy ne kacsintgasson olyan látványosan külföldi irányba a kisdoktor.
Bízzunk benne, hogy inkább az első lehetőség él, s csupán lelkes laikusok akarnak megfelelni feletteseiknek, s a minden bizonnyal napokon belül megkezdődő ellenállási hullámra reagálva visszavonják a javaslatokat.

Mind emellett természetesen a pénz is szóba jött: aki nem vizsgázik le ügyes alapszakoshoz méltó módon, vagy nem nyújtja be időben disszertációját, az visszafizetheti az elmúlt két év „ösztöndíjait”, úgy 2,5 millió forintot. Kész. Van fekete, meg fehér.

Egyelőre szeretnénk azt hinni, hogy mindez valami áprilisi tréfa, s jövő héten bejelenti a kormányszóvivő, hogy „csak vicceltünk, de tényleg”.

 

(Kép forrása: youtube.com)

civilhetes.net

Hétfőn hallgatói fórumot szerveznek az ELTE-sek a Társadalomtudományi kar megszüntetésének kormánytervezete kapcsán

Mint ahogyan arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a kormány egy tervezete szerint szeretné megszüntetni a társadalomtudományi karok egy részét, illetve országos szinten csökkenteni a hallgatók létszámát. Az ELTE-t is bőségesen érintené a leendő döntés, ezért hétfőn este hallgatói fórum lesz a TáTK-n.

Ahogyan az Abcúg című lap megírta, a pénteki esti hírre, mely alapján a kormány valóban azt fontolgatja, hogy megszűntet néhány számára nem fontos, vagy éppen problémát jelentő képzést, igen komoly mértékben felháborodott az érintett, vagy szolidaritást vállaló egyetemisták nagy része. Ezért a hírt követő első munkanap végére máris fórumot szerveztek, ahol a lehetőségekről, a jövőről és a múlt tanulságairól lesz szó.

Érdekes kérdés, hogy a kormány vajon számolt-e annak lehetőségével, hogy a diákok 2012-höz hasonlóan nem veszik majd kifejezetten jó néven, ha kapnak egy olyan felsőoktatási szakjegyzéket, mint amilyet április 17-én, azaz most pénteken. Mert lehet ugyan arra hivatkozni, hogy a Hallgatói Hálózat egy ismeretlen forrásokból táplálkozó, alapvetően politikai indíttatású szervezet berkeiből indul, ha valamiért indul, de ezzel még nem válik megválaszolttá annak kérdése, hogy miért kell épp a társadalom működésének diszciplínáival foglalkozó képzésformát szükségtelennek nyilvánítani. Miért pont az szúrja a szemét a vezetésnek?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések is minden bizonnyal felmerülnek hétfő este az ELTE-n, arra azonban egyelőre nehéz volna megmondani a választ, hogy mire jutnak majd a hallgatók. Hiszen tagadhatatlanul a levegőben van egy újabb demonstráció, mert például a Raoul Wallenberg megszüntetésének hivatalos döntése is a napokban született meg.

A diákok az erkölcsi és a tanulás szabadságával kapcsolatos aggályok mellett már pénteken arról beszéltek, hogy a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tanulmányok képzések megszüntetése az egész kar anyagi csődjét jelenthetné, mivel az ezen szakokon tanuló, önköltséges képzésen részt vevő diákok tandíjából fedezi a működését a nevezett intézményi szektor nem kevesebb mint 60%-ban. A kormány nyilvánvalóan nem kívánná kompenzálni a bevételkiesést, hiszen nem is tudná miből.

Kíváncsian várjuk a fórum eredményeit, s a témakör minden további fejleményét.

 

(Fotó: Fazekas István)

civilhetes.net