Életmód kategória bejegyzései

Magyarország emblematikus hegyei 1. – A Gerecse

Mindegy, hogy városlakóról, vagy vidéki emberről van szó, a természetben való bóklászás bizonyos időközönként mindenkinek kell.

Még akkor is, ha nem tud róla, vagy macerásnak érzi az elindulást.
Reméljük, hogy a magyar hegyekről szóló sorozatunk többeket is sikerrel kimozdít majd a szobából.
Elsőként dobbantsunk egy nagyot, s nézzünk fel a Gerecsére!


A Nagy-Pisznice közelről.
Forrás: kadath.hu

A Dunántúl kapcsán legtöbbünknek a Rám-szakadék jut az eszébe, ha túráról, kirándulásról van szó, s ez valószínűleg így marad az idők végezetéig. Nincs is ezzel semmi gond. Ugyanakkor nem árt, ha egy kicsit jobban körbenézünk a környéken, mely egyébként nem éppen aprócska tájegység, hiszen mindaz, ami a dobogókői kilátóról a szemünk elé tárul, bizony rejt még egy s más érdekességet. Például annak tényét is, hogy a hegyek mögött is hegyek vannak.

A Dunazug-hegység nyugati szélén az égbe magasodó, háromszög alakú kitüremkedést sokan és sokszor nevezik Gerencsének is, ami hiba, azonban egész hatékonyan öröklődik tovább szájhagyomány útján.


Kirándulás a Gerecsében
Forrás: omniplan.hu

Legmagasabb csúcsa a Nagy-Gerecse, a maga 634 méterével, mellyel alapvetően nem tartozik a legmagasabb hegyeink közé, ellenben különlegessége abban keresendő (a turista szemével), hogy dachsteini mészkő és dolomit alkotja, ezért kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, míg felszínén igen gyakori látvány a jellegzetes löszfal.

Komárom-Esztergom-megye viszonylag számos, könnyedén megközelíthető pontjáról elindulhatunk felfedezni a Gerecsét, nem egy túrát szerveznek kifejezetten a hegy meghódítására az év több pontján, így akár tapasztaltabb túrázóként, akár a természet értékeivel újonnan ismerkedőként is lehetőség nyílik a szervezett barangolásokra.


Gerecse – Tarján
Forrás: turaarpi.blogspot.com

A Gerecsére már csak azért is érdemes legalább egyszer ellátogatni gondosan befűzött bakancsunk társaságában, mert növényvilága egészen sajátos képet kölcsönöz a hegytetőknek. A tölgyes karszterdők az uralkodóak, s aljnövényzetük tavasszal jellemző vendége a hunyor és az őzsaláta, de akad itt a Jégkorszakban már aktívan szaporodó növényzet maradványaként magyarföldi husáng is.

Mindazoknak kötelező, akik még nem ismerik, de szerelmesek a Dunántúli-középhegységbe, s nyitottak egy olyan túrára, ahol a hirtelen szintemelkedések végett valóban nem árt a jó lábbeli.
Aki egyszer kirándult már a Gerecsében, az egész biztosan visszatérő vendége lesz a vidéknek, mely távol van minden zajtól és stressztől, s egészen közel valami olyasmihez, amit nehéz volna megfogalmazni, érdemes inkább megtapasztalni.

 

(Címlap: Forrás: gerecseviz.hu)

civilhetes.net

 

 

CímlapÉletmódMagyarország nemzeti parkjai 1. – A Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország nemzeti parkjai 1. – A Duna-Ipoly Nemzeti Park

Induló sorozatunkkal az a szándékunk, hogy kedvet csináljuk olvasóinknak egy kis hazai vándorláshoz, hiszen bőségesen van még mit megismerni Magyarországból, s éppen ilyenek kisebb-nagyobb kiterjedésű, különleges élővilággal rendelkező nemzeti parkjaink is.

Első alkalommal ismerkedjünk meg a legnagyobbal, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal.


Forrás: explorerworld.hu

Ő a legkiterjedtebb mind közül, főként azóta, hogy 1997-ben úgy döntött a természetvédelmi hatóság érintett szekciója, hogy összevonják az Ipoly kapcsolódó szakaszát és környezetét a pilisi, illetve a börzsönyi tájvédelmi körzettel.
Nem csupán Fejér-megyét, Komárom-Esztergom-megyét, és Pest-megyét köti össze tájvédelmi tekintetben, de Budapest természetvédelmi értékeiért is felel. Igencsak kiterjedt tehát, ennek megfelelően rengetegféle védett és veszélyeztetett állat- és növényfaj él egyes területein.
A havasalji rózsának és a piros madársisaknak például kizárólagos élőhelye a Duna-Ipoly Nemzeti Park, de sárga hasú unkát, vagy foltos szalamandrát sem igen találni másutt Közép-Európa környező vidékein.

A leggyönyörűbb túraútvonalakat találjuk errefelé, leginkább a Pilis és a Visegrádi-hegység szakaszain, hol a vulkáni tevékenység hatására kialakult tájképpel, hol az erózió alkotta szépségekkel. Alig akad természetbarát hazánkban, aki ne járt volna még a Rám-szakadékban Dömösön, azonban vannak még hasonlóan gyönyörű mélyszurdokvölgyek a parkban, ilyenek például a Holdvilág-árok, vagy a Salabasina-árok is.


Forrás: dinpi.hu

A nemzeti parkhoz 200-nál is több barlang tartozik, melyek leginkább védett, ellenben a látogatóktól sem egészen elzárt szakaszai a Budai-hegységben találhatóak. Ilyen például a Pál-völgyi-barlang, mely 1927 óta élvez védettséget, s több denevérfajnak is otthonául szolgál.

Számtalan reprezentatív botanikus kert és arborétum került kialakításar az utóbbi másfél évszázadban a ma már a parkhoz tartozó területeken, így lényegében Budapesttől Székesfehérvárig több tucat olyan helyszínnel lehet találkozni, melyek célja, esszenciálisan bemutatni mindazt, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Park rejt természetes formájában teljes területén.

Csak egyszer kell elindulni egy komolyabb felfedezőkörútra, s az embert pillanatok alatt beszippantja és magával ragadja a természet csodája. Talán még azokat is, akik alig bírnak elszakadni a számítógéptől.

 

(Címlap: Forrás: utazom.com)

civilhetes.net

Hogyan érezzük jól magunkat akár 0 forintból a nyár folyamán

Igaz, hogy a nyár tele van izgalmas és tartalmas programokkal, de máris eszünkbe ötlik, hogy bizonyára alaposan el kell merülnünk pénztárcánkban ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, abban pedig nem sok minden van, miután a valamennyi „csekk befizetve már”.

Nos, megnyugodhatunk, hiszen nincs okunk a kesergésre!

Ma már országszerte rengeteg olyan közösségi helyszín és program várja mindazokat, akik szeretnének egy jó délutánt, vagy egy kellemes estét eltölteni, melyek egyike sem a pénzről szól, hiszen céljuk éppen hogy a low budget költséghatékonyság, vagy éppen az, hogy, egy forintunkba se kerüljön a szórakozás.

Budapest az élen jár az ilyen helyszínekben és programokban, mivel alapvetően a fővárosban képes sikeresen működni az olyan civil kezdeményezések legtöbbje, melyek közösségi időtöltést, társasozást, kellemes kis koncerteket, előadásokat, érdekes vitaesteket kínálnak mindenféle ellenszolgáltatás nélkül.

Ugyanakkor nem kell feltétlenül budapestinek lenni ahhoz, hogy találjunk magunknak elfoglaltságot, s az ne kerüljön többe annál, mintha otthon ülnénk, a forró szobában. Ha van egy megbízható biciklink, szervezhetünk túrákat a mostanra egyre jobban kiépített biciklis úthálózatok bármelyik szakaszára de elmehetünk kirándulni egy nagyot mondjuk a Pilisbe, vagy a Börzsönybe is.

Diákok előnyben! Ha nem is ingyen, de nagyon kedvezményesen körbeutazhatjuk Magyarországot, megtekintve végre legnevezetesebb városainkat, s azok látványosságait, múzeumait. Diákigazolvánnyal egy-két száz forintból bármely múzeumi belépő könnyedén kijön, a tömegközlekedés a rendelkezésünkre áll, s akár szállást is szerezhetünk jelentős kedvezményekkel.

Ha az ember mégis visszakanyarodik a fővárosba, s nem fél a fullasztó kánikulától, nem fog csalódni, ha elnéz csütörtök esténként a Raqpart ingyenes, szabadtéri bulijaira, esetleg a Várkert Bazár programjait is figyelemmel kíséri, mivel nagyon sok lesz idén nyáron is a komoly és színvonalas, mégis ingyenesen látogatható esemény és kiállítás.

civilhetes.net

Néhány dolog, melyek nélkül a kempingezés tortúrává fajulhat

Hogyan indulunk neki egy jó kis kempingezésnek?

Először is, apa nagyon okos és felkészült, rengeteg MacGywer-t nézett egy időben, így tudja, mi kell a túléléshez. Anya aggódik, majd belpakol néhány felesleges holmit. A leglényegesebb eszközök pedig otthon pihennek a fészerben, míg a család igyekszik teljességében átélni a klasszikus kelet-európai pihenést.

Minél többen vagyunk egy-egy feladatkör ellátására, annál kevésbé hatékony az egész metódus. Így van ez a bepakolással is, főleg olyan esetekben, amikor nagyon nem mindegy, hogy mi marad otthon, s mit sikerül szerencsés esetben magunkkal vinni. Hintaágy nélkül még elboldogul az ember valahogyan, de sátorvas híján már nagyobb aggályok is felmerülhetnek…

Nézzük a legfontosabbakat! Zseblámpa. Bizony fényforrás nélkül jobb, ha nem akarunk éjjel fáért menni, de az is nagyon kellemetlen, ha meg kell keresni valamit, mondjuk a kocsikulcsot, esetleg a sátor bejárata melletti fűben és nem látunk semmit.
Hihetjük persze, hogy majd a telefon beépített lápmájával előbbre leszünk, de mi van akkor, ha épp a telefont kell megkeresni?

Gyufa nélkül sem megyünk igazán sokra, de arra is nagyon ügyelni kell, hogy a gyufák legyenek vízhatlan csomagolásban! A kempingezésnek része lehet ugyanis egy-egy hatalmas eső még akkor is, ha elhisszük az időjárás jelentésnek, hogy száraz idő várható.

Apa, ha ügyes volt, első intézkedései közé tartozott eltenni egy strapabíró, multifunkcionális bicskát szó szerint minden eshetőségre, ami tartalmazza azt a konzervnyitót is, amit önmagában úgyis elhagynánk az első este.

A szúnyogriasztó otthon maradhat éppen, de ez esetben elég jelentős lesz a valószínűsége annak, hogy néhány nappal korábban magunk mögött hagyjuk majd a természet lágy ölét.

A végtelenségig lehetne még sorolni a wc papírt, a steril törlőkendőt, a kézfertőtlenítőt, az elsősegélydobozt és az elemeket, de egyvalami fontosabb mindennél: a sátor állapota.
Rossz, vagy nem biztosan rendben lévő állapotú sátorral még véletlenül se induljunk útnak! Inkább költsünk rá nagyobb összeget indulás előtt, ma már nagyon olcsón vásárolhat az ember kiváló minőségű, nagy méretű sátrakat is.

Mindezen holmik megléte persze nem garantálja a tökéletes kempingezést, ugyanakkor az sem ritka, hogy emberek egyetlen polifoam, némi szalonna, meg kenyér, néhány üveg jó bor, egy gitár és jó barátok társaságában is remekül elvannak a szabadban napokig.
Ki hogy szereti…

 

(Fotó: marmalade.hu)

civilhetes.net

„Megszelídítés” – Több országban máig él a nők genitális megcsonkításnak gyakorlata

Legutóbb Irán déli részével kapcsolatban került a sajtó figyelmének középpontjába a kérdés.

A hatóságok állításuk szerint nem tudnak ilyen esetekről, a valóság azonban azt mutatja, hogy egész egyszerűen szemet hunynak afölött, hogy vallási szokásokra hivatkozva a 4 és 12 éves kor közötti kislányoknak egész egyszerűen kivágják a csiklóját.

Egy iráni szociális antropológus, Kameel Ahmady publikálta jelentését a témakörben csütörtökön, melyben arról számol be, hogy a csonkítás Hormozganban és a közelében lévő szigeteken a leggyakoribb.
A helyiek azzal magyarázzák a dolgot, hogy a lányokat ősi szokás szerint „meg kell szelídíteni”, hogy jó feleség és anya váljon belőlük. Technikai lényege a „beavatkozásnak” az, hogy a csikó és gyakran a szeméremajkak kimetszésével lehetetlenné teszik, hogy a nők élvezzék a szexet, így nem csábulnak el semmiképpen, s hűek maradnak férjeikhez.

Ahmady szerint ugyanúgy megtörténik a csonkítás a kisebb siíta muszlim törzsekben is, amiképpen a szunnita közösségekben.
A szakértő kutatását június 4-én publikálták, mely időpont – nem véletlenül – egybeesik az Ártatlan Gyermekek Elleni Agresszió Nemzetközi Világnapjával.
A szociológus azon a véleményen van, hogy a témakörrel egyre többet és többet kell foglalkozni, hiszen a világ nagy része nem is tud róla, hogy léteznek ilyen szörnyűségek.
Jó példa erre, hogy az irániak sokkot kaptak, amikor megtudták, hogy bizonyos déli falvakban a mai napig él az elviekben a múlt elfeledett rémségéneknek hitt vallási szokás.

A genitális csonkítás brutális hagyománya sok muzulmán és keresztény mikroközösség életében bevett szokásnak számít Eritreában, Etiópiában, de még néhány ausztrál és keleti törzsnél is.
Egyiptomban 2008 óta törvény védi a nőket a csonkítással szemben. Egy felmérés szerint a 15 és 45 éves kor közötti vidéki nők 95 százaléka átesett a csonkításon.

Nem egészen egy hónapja Nigériában is betiltották a szokást, amikor a mandátumáról leköszönő elnök utolsó intézkedéseinek egyikeként aláírta a kapcsolódó törvényjavaslatot.

 

(Fotó: marieclaire.hu)

civilhetes.net

Örömlányok az első világháborúban

Talán különösen hangzik, de arra is volt szabály a fronton, hogy ki mennyi időt tölthet a hölgyekkel, méghozzá ranghoz mérten.

És bizony nem akárkiből lehetett örömlány sem…

Különleges konferenciát szerveztek nemrégiben Budapesten, melynek témája a szex körül forgott, ritka eseményként borzolva fel némileg a tudós társadalom kevésbé ellenálló tagjait, s rengeteg izgalmas információt szolgáltatva mindazon szakértők és érdeklődők számára, akik nem dugják a fejüket jegyzeteik közé, ha mondjuk arról szól egy filológiai előadás, hogy milyen ruhát kellett viselniük a prostituáltaknak a fronton 1915 és 1918 között.

A Habsburg Történeti Intézet A háború és a szexualitás címmel megszervezett konferenciája igazán rendhagyónak mondható, bár a szex és a front előfordulhat, hogy némelyekben így együttesen mégiscsak természetes módon vet fel néhány olyan kérdést, amely kimondottan arra irányul, hogy akkor most mit csináltak odakint a katonák, ha már nagyon hiányzott az asszony. A kutatók is kíváncsiak voltak rá.

Érdekes például, hogy az Osztrák – Magyar Monarchia hadügyminisztériumában külön vezetője és felügyelője volt a „bordélyügynek”. A katonai vezetés nem szerette volna ugyanis, hogy a katonai létesítmények és a harcterek környékén üzemelő bordélyházak az ellenőrizetlenség miatt esetleg különféle fertőzések terjedésének melegágyaként szolgáljanak. Így inkább úgy döntöttek, hogy megszervezik a kitelepített hadi bordélyok intézményrendszerét, ezzel is felügyelve az emberi szükségletek ezen területét is. Ez azért elég bizarr, valljuk be.

Valójában 1915-ől kezdve vált hivatalossá és központilag irányítottá a bordélyok működése, s egy-egy lovas-, vagy gyalogoshadosztályra egy-egy bordély kellett jusson. A zsúfoltabb területeken még tartalék bordélyokat és üzemeltetett a császári és királyi hadsereg, nehogy baj legyen.

Minden bordélyban volt madame, tisztviselő és igazgató is, ahol háromféle beosztás volt a lányok foglalkozására nézve: tiszti-, első osztályú legénységi és másod osztályú legénységi prostituált.
A tisztek fél óra és két óra közötti időintervallumban élvezhették az örömöket, a bakáknak azonban csak negyed óra járt, ráadásul még az óvszerért is plusz 20 fillért  fizetni kellett.

A lányoknak is csukaszürke uniformist kellett viselniük a katonákhoz hasonlóan, de például a tábornoki örömlányok vörös posztósávot hordtak a harisnyájukon, jelezve ezzel „kitüntetett” szerepüket.

Persze közel sem volt mindez valamiféle szecessziós bájjal fűszerezett élet. A lányokat nem sokra tartották, a fertőzötteket, vagy az alkalmatlanokat például billoggal megjelölve az ellenséges területekre üldözték.
A hadszíntéren dolgozó nők közül sokan drogfüggők, vagy alkoholisták lettek, s szolgálatuk leteltét követően a legtöbben már sohasem tudtak visszailleszkedni a társadalomba. Hasonlóan a frontkatonákhoz.

 

(Fotó: atgetphotography.com)

civilhetes.net

 

 

Magyarország legszebb várai 4. – Drégely vára – VIDEÓ

Drégely egykori nevezetes várából ma már nem sok minden látszik, ennek ellenére még jelenlegi állapotában is gyönyörű várromja a pilisi hegyeknek, s maradványaiban is monumentálisan magasodik az erdő fölé, eldugva a Börzsönyben.

IV. Béla a tatárjárást követően azon munkálkodott, hogy megerősítse az ország védelmét a további külső támadásokkal szemben. Úgy látta (egyáltalán nem tévesen), hogy ennek útja a könnyedén elpusztítható földvárak helyett komoly kővárak és erődítmények emelésében rejlik, s más jelentős váraink mellett Drégely vára is ekkor került fel arra a 444 méter magas sziklacsúcsra, melynek tetején romjai ma is láthatóak.

Először egy 1285-ben keltezett oklevél említi a várat, melyből kiderül, hogy ebben az időben Demeter lakta családjával és személyzetével.
Luxemburgi Zsigmond idején, a XIV. század végén Tari László főnemes lakott itt, majd ötven évvel később az esztergomi érsek vadászkastéllyá alakíttatta, hiszen annak fekvéséből ez a funkció igen kiválóan adódott.
Szondi György a XVI. század derekán, mint a vár kapitánya, igyekezett végvárrá erősíteni az építményt, de annak már akkor igen romos és elavult jellegéből következően ez nem volt igazán jó döntés. Ali pasa 1552 nyarán játszva elfoglalta Drégely várát, melynek falain belül a harcok idején összes 142 katona tartózkodott, akik látván a hatalmas túlerőt, Szondy vezetésével kitörtek a kapun a palánkvár felgyújtását követően, s mindannyian hősi halált haltak.


Drégely várának romjai 2011-ben
Forrás: wikipedia

A törökök jelenléte nem tett jót a várnak, mivel raktárnak használták, majd egy bizonyos idő elteltével már annak sem. A 18. századra legfőbb falainak nagy részét is elveszítette, s napjainkra a történészek és a régészek számára igen nagy feladatot jelent az is, hogy meghatározzák eredeti alaprajzát.

Drégely várának török általi elfoglalásának leghíresebb elbeszélője maga Tinódi Lantos Sebestyén volt, aki a feltételezések szerint valószínűleg a csata idején is a környéken tartózkodhatott, ha a várban konkrétan nem is.

Drégely várát ma évről évre több ezren látogatják, hiszen nem vitás, hogy Börzsönyben rejtőző rom egészen elképesztő időutazásra viszi mindazokat, akik ellátogatnak hozzá, felkapaszkodva a sziklacsúcsra, ahonnan az egész vidékre gyönyörű kilátás nyílik.

 

(Címlap: Drégely vára ( (látványrajz, Cseke György és Kőnig Frigyes grafikája alapján)  – Forrás: youtube.com)

civilhetes.net

Európai átlagban Budapesten lehet a legolcsóbban iszogatni

Egy a The Telegraph-ban publikált cikk szerint messze Budapesten a legolcsóbbak a szeszes italok a szórakozóhelyeken, ezért választják olyan sokan a 35 év alatti nyugat-európai fiatalok „kikapcsolódásuk” helyszíneként.

Mindez persze nagyon jót tesz a főváros vendéglátóiparának, hiszen az árak terén még Prágánál is kedvezőbbek vagyunk.

Bár egy magyar fiatal számára nem éppen megvalósítható, hogy akár heti 1-2 alkalommal is benézzen a Király utca kiváló klubjaiba, pubjaiba, vagy élő zenés szórakozóhelyeire, a nyugat-európai diákok hétvégente előszeretettel átröppenek Budapestre, hogy ne kongjanak azok a fantasztikus bulizóhelyek. És nem is konganak. Éppen hogy be sem lehet férni, akár egy szimpla szerda estén sem.

Persze annak ténye, hogy a mi pénztárcánkhoz mérve drága estékbe bonyolódhat még a legszemfülesebb, legóvatosabb ember is a budapesti éjszakát járva, ez nem jelent semmit annak tekintetében, hogy amiképpen a Post Offfice utazási iroda felmérése is igazolja: nagyon kedvező alkoholárakkal bír a magyar főváros.

Nálunk átlagosan egy üveg sör 380 Ft, egy pohár bor 400 Ft, míg a koktélok általában 1650 Ft környékén járnak. Prágában ezen számok másfélszeresével kell szembenéznie a vidám német, holland, vagy éppen finn fiatalnak, aki azonban jóval több pénzzel indul útnak egy-egy estére, mint azt mi akárcsak tudni is szeretnénk.

De Prága is olcsó helynek minősül, ha a szesz-turizmusról beszélünk, mivel a Post Office által áttekintett, tízféle alkoholos italért (ha mindegyikből kérünk egyet-egyet) 18 ezer forintot kell kifizetnünk, ám Párizsban már 21 ezret, Barcelonában 23 ezret, Dublinban pedig 24 ezret.

A tanulság ebből talán nem csak az, hogy Dublin nem nekünk való, hanem az is, hogy hazánkban egyre inkább növekszik a fővárosban nyaraló, 35 év alatti külföldiek száma, ami komoly lehetőséggel kecsegtet a kocsmatulajdonosoknak. És bizony egyre több a hangulatos pub, egyre nagyobb tömegek özönlenek a romkocsmákba, s fájó szívvel, vagy örömmel (ki-ki a maga elgondolásai alapján), de tegyük hozzá, hogy egyre kevesebb a magyar szó.

Mi elvagyunk a poros kis lebujokban is, ha arra telik. Egy óvatosan mellbevágó Tom Waits dal csak akad még számunkra a zenegépben egy ötvenesért…

 

(Fotó: koos.hu)

civilhetes.net

Egyre több a fitneszpark országszerte

Az utóbbi két évben rohamosan sokasodnak a felnőtteknek kialakított játszótereknek tűnő fitneszparkok, nem csupán Budapesten, de az ország más kisebb-nagyobb városaiban is.

Ma már sokan tényleg felnőttjátszótereknek nevezik az egészséges élet legújabb frontjait.

A fitneszparkok vonzerejének egyik alapvető momentuma, hogy ingyen vannak. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy nagyon hamar trenddé lett rendszeresen járni ezekre a helyekre, ami pedig ellensúlyozza a divatjelenségeket sokszor gátolni képes, financiális elgondolások erejét, nevesen, hogy ciki olcsó, vagy ingyenes helyre járni.
Ma rendszeres fitneszpark látogatónak lenni nemhogy gáz, de kimondottan sikk.

Riener Márta, az egyik vállalkozás vezetője, mely fitneszparkok tervezésével és telepítésével foglalkozik, elmondta, hogy a 2009-es megalakulásukat követő első években nem volt könnyű még a megmaradás sem, bár bíztak benne, hogy lassanként begyűrűzik hazánkba is a nyugaton egyre divatosabb felnőttjátszótér-jelenség,
Igazuk lett. Mára országszerte összesen 67 fitneszparkot építettek, komoly együttműködésben az önkormányzatokkal és a területileg érintett sportegyesületekkel, közösségi intézményekkel.

Érdekes, hogy nem csupán a húszas-harmincas korosztályt vonzzák a parkok, de nyugdíjasok is előszeretettel használják a sok esetben komoly mértékben összetett, szabadtéri kondicionáló eszközöket, legyen szó az egyszerűbb korlátokról, vagy akár az elliptikus sétálókról.

A testmozgás ingyenes terein fölül komoly, ráadásul automatikusan működő közösségszervezőként is igen sikeresek a fitneszparkok, hiszen számtalan társaság jár le közösen edzeni, rendre befogadva és segítve az újakat is.
A fiatalok többsége először internetes videómegosztók oktatófelvételeiről tanulja a megfelelő mozdulatokat, majd ezeket sokszor továbbfejlesztve dolgozza ki saját edzéstervét.

Riner Márta arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok számára közel sem jelent nagy kiadást egy fitneszpark megépíttetése, hiszen egy optimálisan felszerelt, komplex park kiépítésének összköltségei (az eszközök árával együtt) nem haladják meg a 6-8 millió forintot.

 

(Címlap: Forrás: hajduszoboszlo.hu)

civilhetes.net

A tavak és patakok Kánaánja, a Bükk

A Bükk erdőségében abszolút a víz az uralkodó, hiszen ez a terület felel elsősorban a Tisza magyarországi szakaszának vízutánpótlásáért.

Érdemes tervezett túraútvonalaink közé egy bükki szakaszt is beépíteni.

A Dél-Bükk legfontosabb folyóvize az Eger-Patak, ez táplálja a Mónosbéli-forráscsoportokat, s valahol Bükkszentmárton környékéről ered. Látványos, nagyon szép apró vízesésekkel gazdagított, kanyargós utat jár be, mire eléri úti célját.

A Bükkre jellemzőek az év legnagyobb szakaszában láthatatlan időszakos patakok is, főleg a hegység déli oldalán. Ilyen időszakos patak például a Hó is, mely egyébként legfeljebb egy apró érnek látszik, ha gyenge a vízhozam, ám komolyabb esőzések idején meghatározó módon formálja a Balla- és a Pazsag-völgyeket, sokszor akár tonnás sziklákat is görgetve.
De errefelé erednek a legkisebb szakasszal rendelkező, olyan kis patakok is, mint a Latorúti-, vagy a  Kácsi-patak. Rövidek, nem sokkal azután el is tűnnek, hogy megjelentek, mégis számtalan izgalmas életforma élőhelyéül szolgálnak, s csobogásukkal az arra járókat bölcs nyugalommal figyelmeztetik az elmúlásra, főként arra, hogy nincs abban semmi különös. Vagyunk, majd egyszer csak megszűnünk létezni, beolvadva a mindenségbe.

A keleten fekvő Tatár-árki-patak a nagyobb esőzések során friss vízzel táplálja a Szinva-patakot, mely aprósága ellenére mégis a leghíresebb magyar patak, hiszen József Attila a partján írta a költészetének egyik csúcspontját, az Ódát.
Szép a Szinva, azonban ismeretségét inkább annak köszönheti, hogy éppen ott volt, amikor József Attila megírta a verset. De ne tagadjuk el ettől a jellegzetes bükki patakocskától komoly hírnevét, hiszen „ – amint elfut a Szinva-patak –/ ím újra látom, hogy fakad/ a kerek fehér köveken,/ fogaidon a tündér nevetés…”

A Bükk-fennsíkon a Garadna uralkodik, olyan kisebb patakok vizét gyűjtve össze, melyek a völgyek vonulatain át érkeznek, de számos karsztforrás is a Garadnába ömlik, így a Margit-forrás és a Vekerle-forrás, amiképpen természetesen a Garadna-forrás is.

Elmondhatjuk tehát, hogy a Bükk uralja hazánkat, mint s patakok őrzője, s az alatta elterülő települések örök víz után pótlója. Mivel rengeteg túraútvonal szeli át vonulatait, könnyű dolga van annak, aki úgy dönt, hogy meghódítja.

 

(Fotó: wikipédia)

civilhetes.net