A tavak és patakok Kánaánja, a Bükk

A Bükk erdőségében abszolút a víz az uralkodó, hiszen ez a terület felel elsősorban a Tisza magyarországi szakaszának vízutánpótlásáért.

Érdemes tervezett túraútvonalaink közé egy bükki szakaszt is beépíteni.

A Dél-Bükk legfontosabb folyóvize az Eger-Patak, ez táplálja a Mónosbéli-forráscsoportokat, s valahol Bükkszentmárton környékéről ered. Látványos, nagyon szép apró vízesésekkel gazdagított, kanyargós utat jár be, mire eléri úti célját.

A Bükkre jellemzőek az év legnagyobb szakaszában láthatatlan időszakos patakok is, főleg a hegység déli oldalán. Ilyen időszakos patak például a Hó is, mely egyébként legfeljebb egy apró érnek látszik, ha gyenge a vízhozam, ám komolyabb esőzések idején meghatározó módon formálja a Balla- és a Pazsag-völgyeket, sokszor akár tonnás sziklákat is görgetve.
De errefelé erednek a legkisebb szakasszal rendelkező, olyan kis patakok is, mint a Latorúti-, vagy a  Kácsi-patak. Rövidek, nem sokkal azután el is tűnnek, hogy megjelentek, mégis számtalan izgalmas életforma élőhelyéül szolgálnak, s csobogásukkal az arra járókat bölcs nyugalommal figyelmeztetik az elmúlásra, főként arra, hogy nincs abban semmi különös. Vagyunk, majd egyszer csak megszűnünk létezni, beolvadva a mindenségbe.

A keleten fekvő Tatár-árki-patak a nagyobb esőzések során friss vízzel táplálja a Szinva-patakot, mely aprósága ellenére mégis a leghíresebb magyar patak, hiszen József Attila a partján írta a költészetének egyik csúcspontját, az Ódát.
Szép a Szinva, azonban ismeretségét inkább annak köszönheti, hogy éppen ott volt, amikor József Attila megírta a verset. De ne tagadjuk el ettől a jellegzetes bükki patakocskától komoly hírnevét, hiszen „ – amint elfut a Szinva-patak –/ ím újra látom, hogy fakad/ a kerek fehér köveken,/ fogaidon a tündér nevetés…”

A Bükk-fennsíkon a Garadna uralkodik, olyan kisebb patakok vizét gyűjtve össze, melyek a völgyek vonulatain át érkeznek, de számos karsztforrás is a Garadnába ömlik, így a Margit-forrás és a Vekerle-forrás, amiképpen természetesen a Garadna-forrás is.

Elmondhatjuk tehát, hogy a Bükk uralja hazánkat, mint s patakok őrzője, s az alatta elterülő települések örök víz után pótlója. Mivel rengeteg túraútvonal szeli át vonulatait, könnyű dolga van annak, aki úgy dönt, hogy meghódítja.

 

(Fotó: wikipédia)

civilhetes.net