Életmód kategória bejegyzései

Nem tudsz aludni a hőségtől? Van megoldás

Többségünket igencsak megviseli a nyári hőség, s ez nem is feltétlenül abban nyilvánul meg, hogy napközben nem szívesen megyünk fényre, s már nincs hová menekülni.

A probléma az alvás, pontosabban annak hiánya. Egy igazán kemény július során több lehet az olyan éjszaka, mely nem hagy minket aludni, mint az elviselhető. Még szerencse, hogy az éjjeli hőségre is van gyógyír.

A legnagyobb gond az, hogy kánikula idején nem csupán egy-egy éjszakára kínoz bennünket a hőség, hanem forró és viszonylag elviselhető periódusok követik egymást, s ezzel a szervezet nem igen tud mit kezdeni.
Napközben nyugtalanabbak, idegesebbek leszünk, ami nem csoda, mivel nem csak arról van szó, hogy nehezen alszunk el, de a REM fázisban töltött idő jelentős lecsökkenése néhány napot követően súlyos kimerüléshez vezethet.

Egyszerű és könnyedén kivitelezhető módszer, ha fogunk egy olcsó ventilátort, beállítjuk az ágy mellé, a propeller elé helyezünk egy tál jeget, s élvezzük a finom álmot.
A jég gyorsan párolog, s ezt a jelenséget igen könnyedén kihasználhatjuk. Akit zavar a ventilátor hangja, használjon nyugodtan füldugót.

Az egyiptomi metódus sokkalanta egyszerűbb, mint azt különleges nevéből gondolhatnánk. Ha nagyon durva a meleg, áztassunk be hideg vízbe egy törölközőt, csavarjuk ki alaposan, s takarózzunk azzal éjszaka. Aligha lehetne puritánabb megoldást választani, ami ennyire hatékony lenne. De óvatosan, mert könnyen megfázhatunk, ha időközben mégis lehűlne a levegő.

A nedves lepedők másképpen is segíthetnek. Akasszunk nedves ruhaanyagot az ablak elé, s ennek köszönhetően a beáramló meleg levegő jelentősen lehűl, ha szerencsénk van. Ez leginkább az olyan lakásokban, házakban működik jól, ahol eleve megfelelően intenzív a szellőzés. Arra azonban vigyázzunk, hogy nap közben ne legyenek nyitva a nyílászárók, mert így órák alatt úgy átmelegszenek a belső terek, hogy még a vizes lepedő sem segít.

Ne essünk pánikba, és ne is törődjünk bele, ha elviselhetetlennek tűnik a meleg. Inkább legyünk leleményesek!

 

(Fotó: igazmondo.hu)

civilhetes.net

Jön a kánikula! Mire ügyeljünk az extrém melegben?

Sokan várjuk már, hogy végre igazi strandidő legyen az országban, s estére se kelljen pulóverben üldögélni a kihűlt teraszon.

Hát, most megkapjuk, amit szerettünk volna, hiszen jövő héten már ritka lesz az olyan terület, ahol napközben harminc fok alatt marad a hőmérő higanyszála. Éppen ezért érdemes odafigyelni a szervezetünkre.

Mindig legyen nálunk folyadék! Soha nem szabad elindulni a nagy melegben víz nélkül, ez kifejezetten igaz akkor, ha az ember kénytelen tömegközlekedni, ahol sohasem tudhatjuk, hogy mi jön közbe. Leginkább az a baj, hogy sok az utas nem üzemel a légkondicionáló, s könnyen rosszul lehetünk, főleg víz nélkül.

Nem lehet elehet hangsúlyozni, hogy ne menjünk a napra délelőtt 11 és délután 3 óra között, mivel ebben az idősávban a legveszélyesebben magas az UV-sugárzás, percek alatt leéghet a bőrünk, de  főleg az idősebbek, akár hőgutát is kaphatnak.

A kutya-és macskatulajdonosok is figyeljenek oda, hogy az állatok előtt mindig legyen víz, s erre akkor is gondoljunk, ha sétálni megyünk. Autóban még leengedett ablak mellett se hagyjunk nagy melegben állatot, mert rövid időn belül életveszélyes forróság lesz az olyan autóban, amellyel kénytelenek vagyunk a napon parkolni.

És ami a legfontosabb: nagyon vigyázzunk a gyerekekre! A kicsik nem képesek maguktól felmérni, hogy mi az, ami árt a nagy forróságban, hiszen például mi is kimegyünk a napra délben, ha nem tudatosulnak bennünk a napsugárzás lehetséges rizikófaktorai. Ráadásul a gyerekek bőre érzékenyebb is, ezért soha ne használjunk a bőrük védelmére felnőtteknek forgalmazott naptejet! Minidig keressük a boltokban a gyerekeknek készült, magasabb faktorszámmal rendelkező változatokat!

Ha minderre odafigyelünk, akkor már valóban nincs akadálya annak, hogy végre élvezzük a nyarat a kertben, a vízparton, a hűvös árnyékot adó diófa alatt, vagy akár a város közepén is.

Most már biztosan nem fog kelleni a pulóver, bár az esernyő nem baj, ha ott van nálunk az ásványvíz mellett.

 

(Fotó: erdely.ma)

civilhetes.net

Magyarország nemzeti parkjai 4. – A Kiskunsági Nemzeti Park

Nemzeti parkjainkat bemutató sorozatunkban ezúttal Közép-Magyarország természeti értékekben leggazdagabb vidékére látogatunk el, az Alsó-Tiszavidék holtágai, a Duna-völgy lenyűgöző síkságai és a Duna-Tisza-köz találkozásához, a Kiskunsági Nemzeti Parkba.


A szikes puszta

Ha magyar vidék, akkor bizony Kiskunság. A pusztai élet emblematikus területeinek esszenciáját adja mindaz, amit a Duna-Tisza-köz és védett környezete már évszázadok óta őriz számunkra a magyarság hagyományaiból: úgy igaz ez a környezeti látképre, mint a környéken jellemző  szokásokra. A Kiskunság egy kis szelet mindabból, amit a gazdálkodó Magyarország jelentett, nem túlzás azt mondani, hogy egészen a kora középkor óta, szinte változatlanul.


Belvíz idején

Hazánk második nemzeti parkjaként 1975 óta élvez kiemelt védettséget, s természetes vizei a Ramsari egyezménynek köszönhetően fokozottan védett vizes élőhelyeknek minősülnek. Területének nagy részét 1979-ben az UNESCO a világ legfontosabb bioszféra rezervátumai közé emelte.


Elhagyott tanya

Északi része nagyon hasonlít a Hortobágyra, elsősorban Széchenyi Istvánnak jóvoltából, bár ezt valószínűleg ő sem így tervezte. A folyószabályozásokat követően ugyanis a terület, mely sokáig ártér volt, szikesedésnek indult, s szinte kizárólag sótűrő növények voltak képesek a túlélésre a Felső-kiskunsági pusztán.


Az ősborókás

Igen tipikus jellemzői a szikes talajnak köszönhetően az egészen váratlan helyeken felbukkanó tavak, de az egykori betyárok nagy örömére a mocsarak, lápok is. Mindezen vizes élőhelyek olyan különleges állatoknak adnak otthont, melyek másutt Közép-Európában csak nagyon kevés helyen fordulnak elő, s mindegyikük fokozottan védett, vagy veszélyeztetett. Ilyenek a gyurgyalag, a túzok, az ugartyúk, vagy az a 34-féle csigafaj, melyek egyedüli otthona a nemzeti park. De a kerecsensólyom és a rétisas természetes élőhelyeit is itt találjuk.


Belvíz idején a puszta

A nemzeti park elkülönülő tájvédelmi körzeteinek mindegyike külön-külön is nagy érték, elég csak Mártélyi-, vagy a Pusztaszeri Tájvédelmi körzetre gondolni számtalanféle egyedülálló hal- és növényfajával, s földrajzi adottságainak köszönhetően lenyűgöző látképével.


Ősz idején a jegenyés

A Kiskunság máig hamisítatlan, a maga teljességében eredeti környezet, s nagy része valóban az emberi kéztől érintetlen. Aki teheti, töltsön el egy hetet a környéken, s közben ne feledkezzen meg IV. Béla királyról sem, akinek köszönhetően a tatárjárást követő idők óta a természettel harmóniában élő emberek lakják e vidéket.


Magányos gémeskút a pusztában

Fészekrakók

A szürke gulya

Tűz után a határ

Hazafelé a határból

 

(Fotók: H. Szabó Sándor / Címlap: Az ország közepe // Így néz ki a Kiskunsági Nemzeti Park a magasból…)

civilhetes.net

Magyarország legszebb várai 5. – Az egri vár

Mondhatni, „hivatalból” ismerjük mindannyian az egri várat, hiszen Gárdonyi örökbecsű regényével az ember már tizenkét éves korában találkozik tanulmányai során, s az Egri csillagok egyébként is a legnépszerűbb magyar irodalmi alkotás egy felmérés szerint.

Aki azonban még nem látta élőben a török elleni harc magyar szimbólumát, látogasson el egy hétvégén Egerbe!

A Dobós István Vármúzeum kiállításai egész évben látogathatóak, s reprezentatív módon mutatják be nem csupán az 1552-es ostrom történetét, de az egész korabeli magyar és európai hadviselés históriájáról is átfogó képet adnak.

Mára ráadásul két igazán modern látványossággal is bővült a repertoár: aki szeretné, megnézheti egy izgalmas 3D-s vármozi segítségével, miképpen festett a vár 500 évvel ezelőtt, ugyanakkor nyitva tartja kapuit a panoptikum is, ahol személyesen ismerkedhetünk meg Várkonyi Zoltán Gárdonyi regényéből készült legendás filmjének szereplőivel, pontosabban viaszszobraikkal.

A Bükk déli részén található vár alapjait az 1200-as évek közepén fektették le, a román stílusú rondella maradványait az 1990-es években tárták fel a régészek, harminc év munkájának eredményeképpen.

A vár az egyik legkorábbi püspökséghez, az Egri főegyházmegyéhez tartozott, melyet még Szent István alapított, s mint vallási központ, a történelem későbbi fejezeteiben is fontos szerepet kapott Eger, s annak egyre erősebb falakkal bíró vára. Komoly erődítménnyé csak a 13. században alakíttatta az akkori egri püspök.


Heves megyében a vár és környéke a magasból
Fotó: H. Szabó Sándor

Sok baj volt a vár szerkezetével, hiszen kőfalainak alapját a környék legelterjedtebb anyaga, a riolittufa adta, mely nehezen bírta a téli fagyokat, az őszi esőzéseket. Emiatt jellegzetes látvány lehetett a középkorban a vár falait renováló dolgozók serege, ami egy későbbi végvár tekintetében egy kissé talán abszurd lehetett.

A 16. században, az egyre jelentősebb török fenyegetés hírére a várat külső és belső részre osztották, s külső falait korszerű technikával, igen erős védművé alakították. A törökök 1552-ben kezdték ostromolni a várat, mely addigra már hatalmas helyőrséggel és komoly hadi fegyverzettel bírt. Dobó István várkapitány mindazonáltal még kortársainál intenzívebben is személyes ügyének tekintette, hogy megvédje a várat, s így közvetlenül az egész keresztény Európát az Oszmán Birodalom agressziójával szemben.

1596-ban III. Mehmet végül elfoglalta Eger várát, s bár a török hódoltság alatt folyamatosan erősítették az épületegyüttest, de a 17-18. századra szinte teljesen elpusztult az egykori lovagvár.

Felújítása az 1860-as években kezdődött, s lényegében mindmáig tart.

 

(Fotó: H. Szabó Sándor felvételei)

civilhetes.net

Magyarország nemzeti parkjai 3. – Az Aggteleki Nemzeti Park

A barlangok vidéke.

Mindenki így ismeri. Aki nem járt még monumentális cseppkőbarlang-rendszereiben, ennek ellenére is pontosan ismeri fotókról különleges föld alatti képződményeit.
Persze a valóság egészen más.

Magyarország nemzeti parkjai közül az aggteleki az első, mely kifejezetten azért került kialakításra, hogy szervezetten óvjon egy olyan területet, ami igazából a földtani különlegességei miatt szorul fokozott felügyeletre. Ugyanakkor vannak itt bőséggel olyan felszíni formák és egyéb természeti értékek, melyek jelentősége közel sem törpül el a cseppkőbarlangoké mellett.

A közel 20 ezer hektáros területet elfoglaló Aggteleki Nemzeti Park Észak-Magyarország karsztvidékének igazi krémje, hiszen itt minden látszik abból, amit kialakítani képes a karsztvíz évmilliók munkájával, lassan, de biztosan.
A mérsékelt övi karsztfejlődés szinte minden mozzanatát megfigyelhetjük az elsősorban a mészkő lepusztulásán alapuló folyamatnak, mely nagyjából 230 millió éve tart, tehát a földtörténeti középkorban kezdődött.

A jégkorszakban megindul lassú munka tehát ma is zajlik, s a változás – legyen bár nagyon lassú – tőlünk függetlenül is végbemegy, ellenben az emberi beavatkozás súlyosan mértékben módosíthatja a természet munkájának menetét, ezért is nagyon lényeges, hogy szigorú törvényekkel és komoly szakgárdával őrizzük a park területének egyedülálló értékeit.

Az 1940-es években indult a természetvédelmi övezet kialakítása: először a Baradla-barlangot, majd a Béke-, a Szabadság-, illetve a Vass Imre-barlangokat nyilvánították természetvédelmi területté, majd 1962-ben egy friss törvényrendelkezés értelmében a terület valamennyi barlangja oltalom alá került.
1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá emelte a területet, s 1985 óta hívják Észak-Magyarország e különlegesen védett vidékét Aggteleki Nemzeti Parknak.

A barlangok leghíresebbjei kényelmesen látogathatóak, nagyon jó programot kínálva a látogatóknak, a környéken kiépült étterem- és szálláslehetőségekkel.
Érdemes akkor menni, amikor a gyerekek épp a cseppkőbarlangokról tanulnak földrajz órán, így  biztos, hogy egész életükre megmarad majd az élmény és a tudás.

 

(Fotó: Vid Gábor)

civilhetes.net

Magyarország legszebb várai 2. – A Diósgyőri vár

Mindenki emlékszik a papír kétszázforintos hátoldalára?

Akkor máris tiszta a kép, hiszen az időközben a forgalomból kivont bankjegyen Diósgyőr vára volt látható.

Tavaly óta igazi zarándokhellyé lett a Miskolc szomszédságában található, emblematikus épületegyüttes, hiszen szinte tökéletesen elkészültek a rekonstrukciójával az év végére.

Annyian kerestük azt a bizonyos biciklit a kétszázason! Egy városi legenda ugyanis nagy sikerrel terjesztette, hogy valahol a fák között, esetleg a várfalnak támasztva ott egy bringa. Hát, nem volt sehol, amiképpen a papír kétszázas sincs már, Diósgyőr hatalmas vára azonban az 1100-as évek vége óta ugyanott áll, s ez egy jó darabig még minden bizonnyal így is marad.

A történészek szerint már a 12. században erődítmény állott ugyanott, ahol most a vár helyezkedik el, de azt a gótikus formát, melyet ma is ismerünk, csak a tatárjárást követően vette fel, s fénykorát is ekkortájt, egész pontosan Nagy Lajos király idején élte.

A későbbi időkben nagyon sokáig a magyar királynék állandó jegyajándéka volt a vár, ezért is nevezték, s nevezik mind a mai napig a királynék várának.
A törökdúlást nagyon megsínylette az építmény, s a 17. századra lényegében lakhatatlanná és használhatatlanná vált.

A romos vár (ahogyan az emlegetett bankjegyen is látható volt) egészen az 1960-as évekig aludta álmát, amikor is megkezdődtek az első, komolyabb rekonstrukciós munkálatok. Aztán a 2000-es évek elején útjának indult az a hatalmas projekt, melynek céljaként a vár eredeti állapotába való visszaállítását tűzték ki a szakemberek.

2014-re nem csupán a várudvar, de belső termek is elkészültek, s azokat a történészek eredeti bútorok korhű másaival rendezték be. Igaz, hogy a projekt befejezéséhez 2,7 milliárd forintra volt szükség, de ezúttal legalább látható is az eredmény.

Diósgyőrben minden évben megrendezésre kerül a Diósgyőri Várjátékok, mely Nagy Lajos korába kalauzolja el a közönséget, nagyszerű családi programot szolgáltatva zenével, táncos mulatságokkal, különféle foglalkozásokkal, izgalmas haditorna- és lovas harci bemutatókkal, s felejthetetlen éjszakai fáklyás előadással, több száz korabeli öltözékben pompázó lovaggal, polgárral, nemessel, s közemberrel. Csodás látvány, hatalmas élmény, igazi aktív, családi időtöltés.

 

(Fotó: wikipédia)

civilhetes.net

A legnépszerűbb magyar strandok és tavak

Igaz, még nyár elején vagyunk, s talán az idő sem épp olyan, hogy a nap minden percében vízpartra vágyjon az ember, de nem árt készülni, mert közeleg a kánikula.

Hogy hová érdemes mindenképpen leugrani akárcsak egy délutánra is?

Kár volna bármilyen formában is tagadni, hogy a Balaton egyre népszerűbb. Néhány évvel ezelőtt még biológusok cikkeztek róla, hogy az elkövetkező időszakban lassan nem árt felkészülni: a magyar tenger már nem sokáig húzza. Hála az emberek lelkesedésének, mindez egészen irrelevánsnak tűnik jelen pillanatban, hiszen 2013 óta elképesztő módon megugrottak a Balaton-környéki települések turisztikai mutatói.
Mindebben az is szerepet játszik persze, hogy egyre több a Balaton közvetlen vízétől független stand is a tó környékén, melyek jelentős része igazi vízi paradicsom az élményfürdők kedvelőinek szemében.

Ilyen például a Balatonlellei Napfény Strand, vagy a Siófoki Nagystrand, ahol egyszerre közel 14 ezer ember is kényelmesen elfér, s hétvégente igazi bulifellegvárrá alakul, mint a Balaton egyik legpörgősebb övezete.
De érdemes vonattal, vagy autóval, esetleg stoppal leugrani délre is!

Gyopárosfürdőn egy külön világot találunk, ha nem óckodunk egy alföldi időtöltéstől.
A Gyopárosi Strand- és Élményfürdő nem csak számtalan kisebb-nagyobb medencét és csúszdát kínál, de azok is oda lesznek érte, akik aktívabb strandos elfoglaltságokkal szeretik tölteni az időt (az élményfürdő egyben strandsport centrum is).

A budapestiek unják meg talán leghamarabb a hőséget, hiszen a beton nem igazán kíméli az embert egy erősebb júliusi időszakban. Még szerencse, hogy ott van a város szívében a Palatinus, a maga közel sem szerény 11 medencéjével…

De vagyunk néhányan, akik jobb szeretjük a természetes vizeket, s azok partján megbontani azt a jól behűtött söröcskét. Ott van például a Kiskunság eldugottabb füzes-világában a Szelidi-tó, vagy északon a Bánki-tó, mely a Bánkitó Fesztivál színhelyeként híresült el az utóbbi években, bár régóta kedvelt pihenőhelye rengeteg fiatalnak.

A különféle bányatavakkal azonban csak óvatosan! Ahol tábla, vagy egyértelmű utasítás figyelmeztet arra, hogy tilos a fürdőzés, ott vegyük komolyan az intelmeket! A bányatavak jelentős része ugyanis valódi életveszélyt jelent, elsősorban a bizonytalan vízhőfok-váltakozás miatt.

 

(Fotó: Balaton // H. Szabó Sándor)

civilhetes.net

Magyarország legszebb várai 4. – A Cseszneki vár

Aki volt már a cseszneki várban, az tudja, hogy nem könnyű felkapaszkodni, azonban nagyon megéri, mivel az egész Bakony gyönyörűen látszik odafentről, s még csendessége ellenére is mutat magából valami igazán tiszteletre méltó komolyságot Cseszneki Jakab vára.

A királyi kardhordozó építtette 1263 körül, így a tatárjárást követő építkezési hullám egyik reprezentatív várépítményéről van szó, melynek első okleveles említését 1281-ből ismerjük.
Az 1300-as évek elején a Csákok elfoglalták, de amikor Károly Róbert vissza akarta szolgáltatni a Cseszneki családnak, azok már nem voltak visszatántoríthatóak a költözés gondolatától, így a vár királyi birtokká lett.

Luxemburgi Zsigmond később a Garaiaknak adta, de kihalásuk után a Szapolyai család vette át. Már 1483-ban tartunk, s a vár 200 éves.

A törökök hódításának idején Wathay Lőrinc védte sikerrel a vár mögött húzódó országrészt, hiszen ekkorra akarva-akaratlanul Csesznek is végvárrá lett. A várkapitány e falak között lelte a halálát 1573-ban, amikor egy sikeres elhárító ütközetet követően vélhetőleg ittasan el akart sütni egy golyóval töltetlen, de lefojtott ágyút, ami felrobbant, s megölte őt és pattantyúsát is.

A Rákóczi-szabadságharc idején eleinte lőszerraktár, majd foglyok tartására használatos épületté lett, amit sokáig sikertelenül ostromoltak a labancok, ám 1709-ben mégis elfoglaltak.

A 18. században az Esterházyak barokk lakóvárrá alakították, s ennek megfelelő állapotában maradt fent a 20. századra is, melynek 60-as évei végén kezdődtek a rekonstruálási munkálatok. Ekkoriban fedezték fel a vár 13. századi alapjait, s jól lekövethető jellegzetességeit, azonban a felújítási munkálatokat mégis a 16. századi arculatának megfelelően kezdték meg; ma is ezt a képét mutatja.

A Cseszneki Nyár programjának keretein belül minden évben megrendezésre kerülnek a Cseszneki Várjátékok is, lovasbemutatókkal, lovagi párviadalokkal, izgalmas solymászbemutatókkal, s rengeteg egyéb, különleges programmal. A rendezvények egy része fent a várban zajlik, míg a helyigényesebb programokat attól távolabb, egy olyan ponton tartják, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a várra.

Tudta, hogy a Valahol Európában szabadtéri jelenetinek nagy részét a cseszneki várban forgatták?

 

(Fotó: sur.hu)

civilhetes.net

 

 

Magyarország legszebb várai 3. – A Siklósi vár

Méltán kijelenthetjük, hogy nincs hazánkban még egy olyan nagy túlélője a XII-XIII. század óta eltelt időknek, mint a Siklósi vár, mely lényegében ma is úgy fest, akárha konkrét taktikai célokat szolgálna.

És nem utolsó sorban gyönyörű szép.

Először 1294-ben tesznek említést a várról írásos feljegyzések, s valószínűleg Gyula nádor leszármazottai építhették, Annyi azonban már bizonyos, hogy komoly erődről lehetett szó már ekkoriban is, hiszen a XIV. század elején hiába próbálták elfoglalni a Siklósiaktól a Kőszegi nemzetség tagjai, a falak tökéletesen állták a megpróbáltatásokat.


Forrás: hotelberemendrose.hu

Ulászló az 1440-es években már olyan mértékű védelmi rendszerrel bővítette a várat, hogy még Hunyadi Jánosnak is beletört a dárdája, ami nem kis szó…
1543-ban Szulejmán ellenben már könnyedén bevette, persze nem a várfalak gyengesége, hanem a törökök hihetetlen túlereje miatt.

Katonai tekintetben a Rákóczi -szabadságharc után teljesen elveszítette jelentőségét, azonban lakóvárként továbbra is üzemelt, s valamennyi kor elhelyezte rajta bélyegét, átalakítva és átformálva ezzel időről időre a belső vár arculatát.

Ma a pompázatos szépségében megmaradt, de 1955 óta folyamatosan renovált várban étterem, szálloda és állandó kiállítás várja a környékre látogatókat. 2011-re befejeződött az a felújítási projekt is, melyet a Norvég Finanszírozási Alap is támogatott, így a múzeumi szakaszok is modern kiállítási megoldásokkal bővültek.


noivilag.hu

A Siklósi vár csodája abban rejlik, hogy egységes szerkezetével lényegében valamennyi történeti időszakunk építészeti jellegzetességeit magában hordozza, így olyan látványosság, melynek segítségével megismerhetjük az elmúlt, közel 800 év történetét egyetlen helyen.

Érdemes megnézni a pinceszinten a börtönt, a Tenkes Kapitánya Panoptikumot, vagy a Bormúzeumot; az első emeleten a fegyverkiállítást; míg a második emeleten a vár történetét bemutató tárlatot.
A Siklósi vár izgalmas programlehetőséget kínál a családosoknak is, úgyhogy aki még nem járt Villány környékén, mindenképpen térjen be egy-két órára hazánk egyik legszebb várába!

 

(Címlap: Forrás: publica.hu)

civilhetes.net

Magyarország nemzeti parkjai 2. – A Fertő-Hanság Nemzeti Park

Az osztrák-magyar határ, ha úgy vesszük, nem is létezik, amennyiben a Hanság vidékére gondolunk, hiszen az 1994 óta Fertő-Hanság Nemzeti Park néven számon tartott terület egyetlen hatalmas bioszférává teszi a Magyarországot és Ausztriát összekötő kis világot.


A Fertő-Hanság Nemzeti Park
Forrás: felsofokon.hu

Ez a kis világ azonban nem is annyira kicsi, ha úgy tekintjük, hogy mintegy 34 ezer hektáros területről van szó, melynek közel kétharmada a mi oldalunkon található, nem kis örömére mindazoknak, akik ismerik az efféle sajátos gyönyörűséggel bíró, természetes parkokat, ugyanakkor biológusaink is boldogok, hogy nem kell a terület vizsgálata végett állandóan Ausztriába utazni, elvégezve megelőzően nem kevés macerás papírmunkát.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park tehát a miénk: magyaroké és osztrákoké egyszerre. Azért ennek bőséggel megvannak az előnyei!

Már 1979 óta hivatalos bioszféra rezervátumnak minősül a Fertő-táj, s a védettséget csak erősíti, hogy tíz évvel később a területen nemzetközi szinten is jelzett és óvott vadvizek is hivatalos bejegyzésre kerültek.


Fertő-tó
Forrás: vitalzone.hu

A park legnépszerűbb pontja természetesen a Fertő-tó, mely igencsak vonzza az emberseregeket a nyári időszakban, s az élményre alaposan rásegít, hogy alapvetően sós tóról van szó, ami valljuk be, a laikus számára igen meglepő a kontinentális éghajlat nálunk ismerős környezetében.

A Soproni- a Pannonhalmi- és a Szigetközi Tájvédelmi körzet is ide tartozik, melyek külön-külön is rengeteg érdekességet rejtenek, úgy a növény és állatvilág, mint a táj adottságaira nézve. Errefelé nem nyújtanak ritka látványt a hazánkban honos vízimadarak, amiképpen az olyan lepkefajok sem, melyek egyébként másutt sehol, vagy csak nagyon kevés helyen fordulnak elő. Ilyen például a halálfejes lepke, vagy épp a sápadt szemeslepke.

A Fertő-tó keleti részére a szikes tájkép jellemző, ahol a bivaly, a szürke marha és a rackajuh is jól érzi magát.
Ha a külföldiek a magyar tájra gondolnak, többnyire a Hortobágy látképe mellett ez a látvány is beugrik, hiszen a homokos puszta a hozzá tartozó állatokkal és építményekkel abszolút hungarikum.

 

(Címlap: Fertőújlak – Fotó: Nehézy László – fotoklikk.hu)

civilhetes.net