Budapest kategória bejegyzései

48 000 000 forintos összleütés a Központi Antikvárium 135. aukcióján

Péntek este tartották a 135-dik aukciót a Központi Antikváriumban Budapesten.

Az összleütés jelentősen elmaradt a karácsonyi aukció végeredményéhez képest, hiszen akkor 100 millió forint felett zártak.
Ellenben nagyon izgalmasnak bizonyult a felhozatal.

Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője elárulta, hogy most eleve nem vártak kiugróan magas összeleütési összegre, hiszen ezúttal az aránylag kisebb értékű hagyatéki ritkaságok kerültek kalapács alá. Az is befolyásolta ugyanakkor a végeredményt, hogy a legmagasabb kikiáltási árral induló tárgyak nem keltek el, így nem lelt új gazdára a 8 millió forintról induló XIII. századi kódex sem. Bár ez utóbbi licittárgy külföldről is komoly érdeklődőkre talált, ám végül mégsem vásárolta meg senki, valószínűleg elsősorban védettsége miatt.

Ellenben olyan érdekességek már kifejezett licitharcot váltottak ki, mint az a képeslap, melyet Ady Endre írt alá, illetve Madách Imre levele. Előbbi 260 ezer forintért talált gazdára, míg Madách leveléért 850 ezret fizettek. A levél magasabb áron is elkelt volna, ha a már említett kódexhez hasonlóan nincsen védett státusban.
De Tóth Árpád egy levlapja is 110 ezer forintért ment el.

A két legnagyobb emelkedés egyike egy a Kós Károly hagyatékából származó Kalotaszeg című kötet volt, mely tartalmazza az utolsó magyar polihisztor négyoldalnyi kéziratos bejegyzését is. 150 ezerről indult, s 800 ezernél kelt el. A XVIII. századból származó, román nyelven, azonban fonetikusan nyomtatott katekizmus 30 ezer forintos kezdőárához képest 400 ezer forintig küzdötte fel magát.

A nagyobb falatok ezúttal a klasszikus modernség és a közvetlenül azt követő, azzal összefonódó időszak anyagából kerültek ki. József Attila egy Fedák Sárinak dedikált Külvárosi éje 800 ezerért talált új gazdát, míg a Móricz Zsigmondnak 1936-ban címzett Nagyon fáj! 1,5 millióért.

Voltak azért persze magasabban elkelt darabok is a csúcslicitek között. Werbőczy István Tripartitumának egy példánya probléma nélkül megért 2 millió forintot vevőjének, de 1769-ben készített térkép („Nagy Müller”) 3,6 millió forintos áron hagyta el a listát.

civilhetes.net

16 év után kapta vissza otthonát a hajléktalanná lett férfi

1999-ben egy jellegzetes lakásmaffia-ügyben veszítette el otthonát Kutrucz László, aki két kislányt nevelt egyedül, miután felesége elhagyta.

16 viszontagságos év után most végre visszaköltözhet a VIII. kerületi kislakásba. Kutrucz László története egyszerre példaértékű és megrendítő.

A szobafestő-mázolóként dolgozó férfi és felesége két kislányukat nevelték budapesti otthonukban, amikor 1999-ben váratlanul elhagyta a családot az anya. Kutrucz igyekezett még több munkával enyhíteni a helyzeten, azonban nagyon nehezen ment a dolog, s a csonkává lett család rohamos sebességgel kezdett elszegényedni.

A férfi segítséget kért egy ismerősétől, aki kapva a lehetőségen a lakásmaffia módszereire emlékeztető megoldással aláíratott egy dokumentumot Kutruczcal, melyben az elkábított szobafestő lemondott lakásáról. Az 1999-ben megindított rendőrségi eljárás során bizonyítottá vált, hogy a férfit elkábították, megkötözték, bántalmazták, majd rákényszerítették arra, hogy aláírásával lemondjon a lakás tulajdonjogáról.

Ezek után nem sokkal kénytelen volt munkáját is feladni, két kislánya nevelőotthonba került, ő pedig az utcára.
Éveken át volt hajléktalan, de lányait minden adandóm alkalommal látogatta, akik tartották benne a lelket: vissza kell szerezni az ellopott lakást.
Minda Zoltánnak és a Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően évekkel később ideiglenes szállást kapott a férfi, majd egyre több jogi segítséget ügyében. 2011-ben a bíróság végül megállapította Kutrucz László igazát, azonban csak most költözhet vissza a lakásba, lévén, hogy annak illegális birtoklója elhunyt.

Időközben fény derült arra is, hogy az önkormányzat súlyos hibákat vétett az ügyben, illetve rengeteg a gyanús és felettébb különös momentum. Most a bíróság 4 millió forint kártérítést is megállapított, amit valószínűleg sosem kapnak majd meg, hiszen nem az önkormányzatnak kell kifizetnie az összeget, hanem az elhunyt lakásfoglaló örökösének.

Mindazonáltal véget ért Kutrucz László kálváriája, s bármily esélytelennek is tűnt, hogy végül győzni fog, mégis győzött. S tegyük hozzá, hogy idősebb lánya sikerrel folytat tanulmányokat a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, kisebbik gyermeke pedig jövőre érettségizik, s szintén felsőfokú tanulmányokra készül.

 

(Fotó: Kutrucz László lányíit öleli visszakapott lakásában // Kuslits Szonja)

civilhetes.net

Ma délután demonstrálnak a szociális dolgozók

Péntek délután gyülekeznek a szociális szférában dolgozók Budapesten, a Kodály köröndnél, összefogva a szolidaritást vállaló szakszervezetekkel.

Tüntetésük üzenete:

felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány játszik velük, hiszen júliusra ígértek az ágazatban béremelést, amit először lefújtak Orbánék, majd mégis beharangoztak egy a szükségesnél alacsonyabb összeget.

A szociális szféra jelen pillanatban nem csupán a szakdolgozók fizetéseinek érdemleges megemelésén fáradozik, hanem az összes, a területen dolgozó alkalmazott bérét oly formán szabályoztatná a kormánnyal, hogy az rövid időn belül elérje az egészségügyben dolgozók átlagos béreit.

Felháborodásuk alapja, hogy nem régiben bejelentette a vezetés, jelentős mértékben emelik majd a szociális dolgozók béreit, azonban nem sokkal később lefújták a júliusra tervezett módosítást. Ha ez nem lett volna elég, a felháborodás hírére Balogh Zoltánt előre tolták és bejelentették vele, hogy mégiscsak lesz béremelés. Ellenben az eredetileg kitűzött cél alapján meghatározott 92 ezer dolgozó helyett csupán 64 ezren léphetnek át egy magasabb fizetési kvótába.

A probléma biztosan kihatással lesz majd az egész szociális szférára, hiszen csak egyetlen példát kiemelve: a dietetikusok a területen nem kapnak béremelést, azonban az egészségügybe „átigazolva” 40 ezer forinttal több pénz várja őket havonta. Egy családos szakember számára nem biztos, hogy sokáig lesz elgondolkodtató annak kérdése, hogy menjen-e, vagy ne menjen…

A demonstrációban részt vesz a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Szociális Dolgozók Munkatanácsa, és az Autonóm Területi Szakszervezet is. A szervezők ugyanakkor várnak mindenkit, aki valamilyen formában szolidaritást vállal a nehéz helyzetben lévő szociális dolgozókkal (első sorban az egészségügyi dolgozókat).

A tüntetés végén a demonstrálók vezetői egy petíciót kívánnak átnyújtani Orbán Viktornak a miniszterelnök képviselőjén keresztül, remélve, hogy valódi változás következhet a szociális területen dolgozók életében. Mostani béreik olyan alacsonyak ugyanis, hogy sok esetben 50%-kal kevesebb fizetést kapnak hónap végén, mint egy szintén nem éppen túlfizetett egészségügyi alkalmazott.

 

(Fotó: Szalmás Péter)

civilhetes.net

Fideszes politikusok sem értenek egyet a leendő Múzeumi negyed tervezetével kapcsolatban

Újabban már a kormányon belül akadnak olyanok, akik nem látják jó ötletnek, hogy a Múzeumi negyed legjobb helye a Városliget volna.

Nem régiben L. Simon László nyilatkozott a Magyar Narancsnak azzal kapcsolatban, hogy szerinte nem jó elgondolás a helyszínválasztás.
A probléma az, hogy már határozat született az ügyben…

A Liget-projekt miniszteri biztosa a hétfői múzeumnegyed-vitában arról beszélt, hogy semmi különös nincs abban, hogy a Fideszen belül bizonyos dolgokban nem értenek egyet a politikusok.
Baán László azt is elmondta, hogy a politikusok sokkal többet tudnak egy-egy tervezetről, mint amit elmondhatnak, ugyanakkor úgy érzi, azért állami tisztségviselők, hogy az információkat ne kürtöljék szét a világban.

L. Simon László véleménye, mely szerint a Budai várban sokkal jobb helyen volna a majdani Múzeumi negyed, csupán magánvélekedés, amit bármikor szívesen és teljességgel vállal.
Ezek szerint a jó politikus alap ismérve a skizofrénia…

L. Simon „magánvéleménye” szerint a Néprajzi- a Fotó és az Építészeti Múzeum a városon belül több frekventált ponton is kiválóan elhelyezhető volna, nincs túl sok értelme egy helyre centralizálni a leglátogatottabb múzeumokat.
Ellenben politikusi énje úgy tűnik, teljes mellszélességgel támogatja a most már úgyis hatályos döntést, miszerint a városliget lesz a Múzeumi negyed helyszíne és punktum.

Egyébként Zoboki Gábor, a MÜPÁ-t megálmodó építész szerint is a Budai Várban volna a legjobb helye a Múzeumi negyednek, s erről egy szakmailag teljesen megalapozott ellentervet is készített.

György Péter esztéta szerint alkalmatlan a Budai Vár belső szerkezete a tervezetek megvalósítására, míg Barkóczi István művészettörténész többek között a Vár kihasználatlanságával indokolta, hogy mégiscsak ott volna a legszerencsésebb helyen a negyed.

Akárhogy is, az egészen biztos, hogy kedd estére meglesz az eredmény a pályázattal kapcsolatban. Onnantól kezdve aztán különösebb vitának sajnos, vagy nem sajnos, már nem lesz helye. Akinek nem tetszik az eredmény, tiltakozhat, aki örül majd, támogathatja a projektet. Magyarország, 2015…

 

(Kép forrása: nol.hu)

civilhetes.net

Tavasz van és városfelújítás: mindenki nyeregre pattan Budapesten

Akár hogy is, de két oka biztosan van annak, hogy a budapestiek közül az elmúlt héten az átlagosnál jóval többen használták a Mol Bubi kerékpárjait.

Egyrészt gyönyörű látványosságával megérkezett a tavasz, másrészt Budapest tömegközlekedésének legjelentősebb szakaszai lényegében használhatatlanná lettek a nagyszabású felújítási hullám okán.

Hétfőn, kedden és szerdán a megszokottnál kétszázzal több ember bérelt kerékpárt a fővárosban, ami igen jelentős emelkedésnek számít. A szolgáltatónak mindazonáltal egyébként sem lehet oka panaszra. Az igen népszerűnek mondható Mol BuBit tavaly szeptemberi átadása óta 330 ezer alkalommal használták.

A BuBinak komoly előnyére válik az is, hogy manapság Európa-szerte igen nagy népszerűségnek örvend a városi kerékpározás, s hazánkban is egyre nagyobb rajongótábora van a többek szerint már-már életformának minősülő bringázásnak.
A Mol BuBi időben jött és hálózata alapos kiépítésre került: a biciklikre könnyű jegyet váltani, illetve sok helyen találni olyan pontot a városban, ahol felpattanhatunk egy BuBira, illetve gyorsan lehelyezhetjük azt, amellyel érkeztünk.

Igaz, a megkérdezettek közül sokan úgy vélik, hogy a kerékpárok túl nehezek, alig lehet velük haladni, s használatuk a robusztus kialakításnak köszönhetően kifejezetten megerőltető, a számadatok valahogy mégis azt mutatják, hogy a BuBi egyre népszerűbb.

A felmérések arra engednek következtetni, hogy a Mol Bubi rendszeres felhasználóinak 50%-a a tömegközlekedés alternatívájaként használja a rendszert, hiszen sokszor gyorsabban és kényelmesebben eljuthat a kerékpárokkal A-ból B-be, mint a zsúfolt buszokkal, vagy villamossal.

A Mol BuBinak manapság jelentősen kedvez és kedvezni is fog a tömegközlekedési hálózatában ideiglenesen megbénult főváros, hiszen azok, akik eddig csupán kacérkodtak a rendszeres biciklibérlés gondolatával, most sokan tényleg két kerékre váltanak.

Budapest közlekedési képére és az útkarbantartásra is egyre jelentősebb hatást látszik gyakorolni a kerékpárosok térhódítása. Bízunk benne, hogy ez a tendencia nem fog alábbhagyni a jövőben sem.


Nem Budapest, hanem Esztergom, de közösségi bicaj ez is 🙂

 

(Fotó: bkk.hu)

civilhetes.net

A jelek szerint nem lesz BKV-sztrájk. Persze a jelek néha csalnak

Bár a városvezetés nem kívánja emelni egy forinttal sem a BKV dolgozók bérét, egyik szakszervezet sem hirdetett sztrájkot.

Másképpen áll a helyzet a Volánnál, ahol az alkalmazottak a beígért 5,2%-os emelés helyett csupán 2,4%-ra kaptak ígéretet, s a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet máris munkabeszüntetést jelentett be a jövő hétre.

Míg vidéki kollégáik igen aktívak nemtetszésük kinyilvánításában, addig a budapesti sofőrök és a BKV más területein alkalmazott dolgozói valahogyan nem érzik szükségesnek, hogy tiltakozzanak a béremelés elmaradása miatt.
Nekünk, mint utasoknak ez alapvetően jó hír, hiszen nem fogunk elkésni a munkahelyünkről és nem kell a gyereket sem másfél órával tovább az óvodában, vagy az iskolában marasztalni, de összességében azért mégiscsak meglepő a helyzet.

A BKV-dolgozók legutóbb 2010 januárjában sztrájkoltak. Akkor lényegében hat napra az egész budapesti tömegközlekedés megbénult és már-már anarchisztikus állapotok uralkodtak városszerte, hiszen a villamosok 40%-a nem indult el reggel, hasonlóképpen a trolibuszok 50%-ához, illetve a buszközlekedés teljes egészében leállt.
Akkor a kollektív szerződés elfogadásáért küzdöttek a BKV-dolgozók, akiknek munkáját közel egy hétig alvállalkozók segítségével igyekezett pótolni a városvezetés. A hetedik napon – csak a sorok közti szimbolikus tartalom miatt kiemelendő – a főváros vezetése megtört és elfogadták a dolgozók követeléseit, majd egy hét múlva aláírták a szerződést.

Most utazhatunk kedvünkre a városban, annak ellenére tehát, hogy a BKV-dolgozók levesébe egy szép, kövér légy került. Különös és valóban meglepő mindez. Mondhatni: példátlan.
Vajon nem vihar előtti csendről van-e szó? Nem megerősített források szerint ugyanis a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége épp azon dolgozik a háttérben, hogy felmérje: a dolgozók mekkora hajlandóságot mutatnak egy esetleges sztrájk megvalósítására.

Ebből bizony akármi is kisülhet még. Nem valószínű ugyanis, hogy a BKV-alkalmazottai elégedettek jelenlegi béreikkel.

 

(Fotó: aszhirportal.hu)

civilhetes.net

A Hajógyári-sziget déli szakaszának hasznosítására készülnek megint

A pályázat már kiírásra került, melynek értelmében 200 millió forintot fizetnek azért a koncepciótervezetért, amely a legelőnyösebben gondolja majd át a terület hasznosításának részletes kérdéskörét.

A területhasznosítási elgondolás mögött talán Olimpiára vonatkozó „álmok” is húzódhatnak.

Az utóbbi években rengeteg elképzelés született már arra nézvést, hogy mit is lehetne kezdeni a lényegében kihasználatlannak ítélt Hajógyári-szigetszakasszal, mely fekvéséből és adottságaiból kiindulva sok mindenre jó lehet, de a környékbeli lakosság elképzeléseihez is nagyban hozzá kell igazítani az elgondolásokat.
A mostani pályázat célja a terület kulturális-közösségi hasznosítása, melynek a Hadrianus-palota rekonstrukciója mellett egy élménypark részletes koncepciós tervét is tartalmaznia kell.

Korábban ugyan a leszavazott tervek szerint egy „álomnegyed” épült volna területre, de a befektető kaszinós-hoteles megvalósítási tervei nem egyeztek a kormány és környéken lakók jövőt illető gondoltaival.
Több sejtés szerint is olimpiai negyed kiépítését tervezheti a kormány, azonban ezt senki sem erősítette meg, illetve a sajtóértesülések is igen ködösek a témakört illetően.
Az minden esetre igaz, hogy a Fidesz semmiképpen sem szeretné elengedni egy lehetséges olimpiai helyszínbiztosítás gondolatát, hiszen a téma időről időre előkerül, akármilyen erős kritikával is fogadja az ellenzék és a társadalom egy része a Fidesz nagy sport-álmát.

Egy korábbi HVG-cikk is beszámolt arról, hogy egy 26 oldalas tervezet született még korábban a terület hasznosítására, melynek munkacíme JövőSziget volt.
Ebben egy kajak-kenu sportpálya és egy vízi színpad megépítésének koncepciója volt található, de a gondolatokat a jelek szerint a többihez hasonlóan szintén elvetették.

Az úgynevezett fenntartható részekre múzeumok, éttermek, irodák és egy régészeti park került volna (hiszen a római kori romok egy részét is érintette a területterv).

Ha elfogadják a leendő terveket, s esetleg kiemelt beruházássá minősül a projekt, 2018-ra talán elkészülhet az új Hajógyári-sziget. Kíváncsian várjuk.

 

(Fotó: origo.hu)

civilhetes.net

A Déli pályaudvar helyére tervezik az új budapesti kórházat?

Még február 5-én jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy tényleg szükség van egy új fővárosi kórház megépítésére, s a tervek előkésítése már folyamatban van.

Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy egész pontosan hová is szeretné felhúzni a kormány a nevezett kórházépület-komplexumot. A legfrissebb értesülések szerint elképzelhető, hogy a jó egynéhány variáció közül talán a Déli pályaudvar „helyét” választották, mint a célnak leginkább megfelelő területet.

A minden valószínűség szerint több tízmilliárd forintos beruházás megvalósításához természetesen a kormánypárton belüli egyetértésen kívül szükség van még néhány alapvető momentumra. A remélhető szakmai konszenzust követően is meg kell állapodni abban, hogy hová is épüljön majd a kórház, mely a tervek szerint tehát egy kiemelkedően összetett egészségügyi komplexum lesz.

A sajtó rengeteg állítólagos tervezett helyszínről beszámolt, így a Nyugati pályaudvar környezetéről, Csepel északi részéről, de a kevésbé vad elgondolások szerint mégiscsak a Déli Pályaudvar helye volna a leglogikusabb terület az építkezés megkezdésére. Célszerűnek közel sem nevezhető a kivitelezés gondolata, de láttunk már megvalósulni olyan megoldásokat, melyek a célszerűség elvét kevéssé vették figyelembe.

Bizonyos sajtóértesülésekből tehát arra következtethetünk, hogy a kormány talán tényleg azon gondolkodik, hogy a Déli pályaudvarra tervezze a beruházást. Erre olyan jelek is utalhatnak, minthogy a pályaudvar tervezett, bár ideiglenesnek szánt bezárása nemsokára megtörténik. Innen pedig már csak egy lépés, hogy véglegesítsék a döntést, például konstrukciós indokokra hivatkozva.

Az még problematikusabb kérdés, hogy ilyen esetben a vonatközlekedéssel mit lehetne kezdeni? Ugyanis a Kelenföldi pályaudvar minden tekintetben alkalmatlan arra, hogy tehermentesítse a Déli pályaudvart, hiszen mind infrastrukturálisan, mind fejlettségét tekintve alkalmatlan a feladatra. Persze egy hatalmas tőkeinjekció ezen a problémán is segíthet…
A további információkat a kórház építésének ügyében kíváncsian várjuk.

 

civilhetes.net

Teljesen megújul a 3-as metró

Tarlós István egy a Magyar Nemzetnek adott interjúban bejelentette, hogy ebben a ciklusban elkészülhetnek a 3-as metró teljes vonalának felújítási munkálatai.

A finanszírozás nagyrészt Európai Uniós pénzekből valósulhat meg.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere egy televíziós beszélgetés során már február 6-án részletesen beszélt a tervekről.

Nyilatkozataiban elárulta, hogy az eleddig bizonyos médiumok által támogatás nélkülinek bélyegzett közlekedésfejlesztési tervezet nagy valószínűséggel több 100 milliárd forintos támogatási összeggel gazdagodhat az Uniónak köszönhetően, így 2020-ig komoly eredményeket fog elérni a főváros az említett ágazat területén.

A Fővárosi Közgyűlés már korábban megindított egy nagy volumenű közbeszerzési eljárást, melynek köszönhetően a 3-as metró vonalán közlekedő metrószerelvények 60 milliárd forintos állami garanciával rendelkező hitelből kerülnek majd felújításra.

Szakértői becslések szerint a teljes körű rekonstrukció költségei elérhetik a 200 milliárd forintot is.

A budapesti hálózat leghosszabb metróvonalának építése 1970-ben vette kezdetét, bár a tervdokumentáció már 1966-ban elkészült. A vonalat 1990-ig fejlesztették, mely szinte kizárólag az új állomások kialakításában merült ki, míg a pálya és a szerelvények felújítására fordított erőfeszítések a kezdetektől igen csekélynek mondhatóak.

Mindennek eredményeképpen 2011-ben a műszaki vezetőség kénytelen volt meghozni döntését, melynek értelmében a szerelvények sebességét a teljes vonalon 60 km/h-ban maximalizálták, hiszen mind a járművek, mind a pálya állapota kritikussá vált. A ma napig jellemző, hogy egy-egy szerelvény a legváratlanabb pillanatokban képes kigyulladni.

A kormány tervei szerint tehát 2020-ra a múlt sötét árnyává lesz e ma még folyamatos használatban lévő szürke, kopott szerelvénypark. A szocializmus szürke mementójaként Budapest alatt robogó gépezetek egyéb iránt a nyugati turisták által igen kedvelt közlekedési eszközök. Talán kevésbé kedvelnék, ha reggelente a 3-as metró jelentené az egyetlen lehetőséget a munkahelyre való bejutásukhoz…

 

civilhetes.net