iFull bejegyzései

Ma még chat, holnap már telepátia

Mark Zuckerberg elhintette a Facebook nagy terveit.

A Facebook alapító és vezérigazgató reméli, hogy egy nap képesek leszünk megosztani a gondolatainkat egymással, a technológia segítségével.
„Képes leszel gondolni valamire és a barátaidnak egyből az eszébe fog jutni (haha), ha azt akarod.” –mondta. „ Ez lesz a legjobb elképzelhető kommunikációs technológia”.

A terveit amúgy egy nyilvános kérdezz-felelek-en osztotta meg a saját Facebook oldalán, egy felhasználó kérdésére válaszolva, aki azt kérdezte, hogy mik a Facebook hosszú távú tervei.

Az elmúlt évtizedben a cég megtöbbszörözte a platform kommunikációs lehetőségeit. Először csak egyszerű profilok voltak, aztán már lehetett üzenetet is írni, majd jött a fal, a lájkok, a csoportok és a news feed, vagyis a hírcsatorna.

Az elmúlt évben a cég eltávolodott a tömegeket érintő megosztásoktól, és inkább a személyes üzenetek küldő funkcióra fókuszált. Létre hozták a Facebook Messenger-t, ami egy külön applikáció lett az interneten és a telefonokon. Még egy üzenetküldő alkalmazást, amely az egyik legelterjedtebb a telefonokon, a Whatsapp-ot is megvették 22 milliárd dollárért.

Miután tavaly felvásárolták az Oculus VR-t (a virtuális valóság technológiában legjobban élen járó cég), már utaltak arra, hogy mit is terveznek az új technológiával. Azt akarják, hogy a felhasználók úgy érezzék, mint ha a barátaikkal egy térben lennének, ugyanazt lássák, és érezzék, egy időben.

A telepátia innen már a következő lépcsőfok a személyes kapcsolatok terén. És ez nem is olyan elvetélt ötlet, hiszen a tudósok már felfedezték a módját, hogy a számítógéppel lefordítsanak bizonyos agyhullámokat, amelyekkel akár utasításokat tudnak adni egy programnak.

A Washingtoni Egyetem kutatói például olyan üzenetküldő rendszeren dolgoznak, amelyen egy ember az agyával jelet tud küldeni egy másiknak az interneten keresztül. A múltban már egy, a kutatásban résztvevő önkéntesnek sikerült így megmozdítania egy másik önkéntes ujját a billentyűzeten. Mindketten egy speciális, elektródákkal ellátott sisakot viseltek.


A kép illusztráció

Habár ezek a kutatások főképp mozgás-parancsokra korlátozódtak, Zuckerbergnek nagyobb ambíciói vannak. Az a célja, hogy az ember-ember vagy az ember-számítógép kommunikáció csak az interneten keresztül, mindenféle kézzelfogható eszköz segítsége nélkül folyjon.

„Van pár fontos irány az emberi kommunikációban, amit remélünk, hogy tudunk majd fejleszteni. Az életünk úgy fejlődik, ahogy a kommunikációs eszközeink is egyre jobbak lesznek.” – tette hozzá a Facebook alapító.

civilhetes.net

 

 

Tüntetésben még mindig a PETA a legjobb

Ezernél is több állatjogi aktivista tüntetett Pamplonában, a közeljövőben megrendeződő tradicionális bikafuttatás ellen.

A PETA és az AnimaNaturalis aktivistái művérrel kenték be magukat, és transzparenseket tartottak a levegőbe, amire több nyelven írtak rá ellenkezésüket a rendezvény ellen.

„Több tucat bika szenved sérülést, és hal meg , míg a résztvevők követik, hergelik, és bántják őket.” – adták ki nyilatkozatukban.

Az évente megrendeződő San Fermin-i fesztivált július 6-tól 14-ig tartják, és a világ minden tájáról várnak rá embereket, akik szó szerint menekülnek a bikák elöl, melyeket a város több részéről eresztenek el.

A résztvevők és a bikák az utcákon keresztül jutnak el az arénába, ahol a bikákat tradicionális bikaviadal keretein belül megölik.

A PETA szerint, ahogy a bikákkal kegyetlenkednek, az szörnyű: elektrosokkal és élesre faragott botokkal hergelik őket, már az utcán folytatott futtatás során is.

A szervezet követeli, hogy Spanyolország vessen véget ennek a brutális és barbár tradíciónak.

A Pamplonai bikafuttatás nem az egyetlen vitatott, a bikák szenvedését okozó, nagy múltú rendezvény. Az egyik legkegyetlenebb, amikor égő dolgokat akasztanak a bikák szarvára, és azok magukat égetik meg, miközben próbálnak kiszabadulni a lángok közül.

 

civilhetes.net

Gazdaságosabb a kisebb kormány több tisztségviselővel?

Bár a második Orbán kormány alapvető retorikájának része, hogy nem kell annyi képviselő, van azért ennek a határozott álláspontnak egy másik oldala is, nevesen, hogy 2015-re lényegében megduplázódott a minisztériumi alkalmazottak száma.

Azt persze egészen pontosan sohasem fogjuk megtudni, hogy mit csinál ennyi ember a kormány alkalmazásában, és sokan közülük valószínűleg maguk sem tudják, hogy a munka, amit végeznek, az valójában mire szolgál egy rendszer olajozott működésének tekintetében.
Olyan fogalmak juthatnak eszünkbe most ad hoc jelleggel, mint az orosz irodalomból oly jól ismert csinovnyik, a Kádár-rendszerre jellemző kapun belüli munkanélküliség, vagy a királyi udvartartás.

2015-re odáig jutottunk, hogy 500 ezernél is több embert alkalmaznak a minisztériumokban, a s azok háttérintézményeiben, s ez a szám egy a hazánk méreteivel és kapacitásával rendelkező ország tekintetében ad abszurdum. Mégis mi a fenét csinálnak ezek az emberek?

Valójában örülni is lehetne kollektíven, hiszen a minisztériumok „munkáját” „segítő” közalkalmazottak tisztességes bérezés fejében kiváló munkakörülmények között dolgozhatnak, s egzisztenciájuk, ha nem is tökéletes, de legalább biztos. Ez nagyon szép. De mondjuk egy vállalkozó már egészen másképp tekinthet a minisztériumban dolgozó, „háttérmunkát biztosítókra”, mivel még akkor sem látja át, hogy mire jó a munkájuk, ha konkrétan végignézi egy hétig, hogy mit csinálnak, ellenben azt érzi, hogy ő kő keményen dolgozik, s keresetének jelentős része adó és járulék. Ez nem demagógia, ez egy igen összetett kérdés, melynek a vége lehetne ez is: mit kell tennünk ahhoz, hogy minisztériumi dolgozók legyünk, tagjai egy félmilliós, viszonylag kényelmesen éldegélő közösségnek?

Ha kevesebb a képviselő és a miniszter, több a háttéralkalmazott. De ebben sincs igazán logika. Ha több a fejes, akkor kevesebb a melós? Nincs az a terület a gazdaságban, ahol ez így működne. Sőt! Egyáltalán nem létezik olyan, hogy a vezetők létszáma ilyen módon kihatással lenne az alkalmazottakéra.

 

(Fotó: Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája // Pelsőczy Csaba)

civilhetes.net

Az Uniós pénzek csapja is kiapad egyszer

Azt még nem tudni pontosan, hogy mikor, de a jelenlegi formában egész biztosan meg fog szűnni az Uniós pénzek milliárd eurós, tagországok számára megengedett, lényegében korlátlan felhasználási lehetősége.

A kérdés, hogy mikor.

Ma még zökkenőmentesen építhetünk tíz fok roppantul szabványos lépcsőt hárommillió forintért, vagy akadály mentesíthetjük az önkormányzat bejáratát még több millióért, s bár a munkálatok valós költsége a támogatási összegek töredékéből kijön, azért senki nem utasítja vissza a többletet. Megy inkább az ügyes leszámlázgatás, szürke megoldások tömkelegét vitte már a gyakorlatba azon országok kisebb-nagyobb hatalmú felelőseinek csapata, amelyek az Uniós „fejlődő” kategóriájába tartoznak. A németek, a spanyolok, a hollandok és a többi erős ország gazdasága pedig részben azért termel, hogy mi tudjunk játszadozni. Cserébe hosszú távú projekteteket alapoznak meg Közép-Kelet-Európában, s bíznak benne, hogy megéri várni. De minden összeg véges, s minden idő lejár egyszer.

Az úgynevezett „konvergencia régiók” felzárkóztatása jelenleg még mindig a legfontosabb célok közé tartozik az Unió prioritási sorrendjében. A baj az, hogy bár ömlesztik a pénzt a legfejletlenebb, keleti országokba, azok valódi eredményeket nem igen tudnak felmutatni egyelőre, s egészen biztos, hogy egy évtizednél több időre van szükségük, még abban a rendkívül szerencsés helyzetben is, ha a pénzek teljes egésze valós és releváns felhasználásra kerül. Azonban jól tudjuk, hogy ahol csak lehet, a vezetők igyekeznek jól járni a támogatási összegekből, s mivel minden szépen lepapírozásra kerül, ezért teljesen természetes, hogy egy építkezésen mondjuk egy zsák cement 300 ezer forintra jön ki…

Annak tényét, hogy Görögország teljesen tönkre ment, pedig hihetetlen mennyiségű pénzt ölt bele életben tartásába az EU, nemhogy nem lesz könnyű kiheverni, de jelen pillalantban arra nézvést a legnagyobb az esély, hogy a gazdaság motorját működtető országok megálljt parancsolnak és közlik, eddig volt pénz, ezután csak annyi lesz, amennyi éppen elegendő a konvergencia régiók számára a tagság fenntartására.

 

(Fotó: piacesprofit.hu)

civilhetes.net

Két újabb ebola megbetegedést regisztráltak Libériában

Két újabb esetet jelentettek, miután vasárnap a vírustól meghalt egy tizenhét éves fiú.

Mind a három eset ugyanabban a városban, Nedoweinben történt. A helyi hatóságok karatén alá zárták a környéket, megint, pedig már május kilencedike óta Ebola-mentesnek nyilvánították az országot.

Cestus Tarpeh, egészségügyi biztos nyilatkozta, hogy a két újabb beteg fizikailag érintkeztek a fiúval mielőtt az meghalt, és hozzá tette, hogy az orvos, aki gyógyfüvekkel kezelte a fiút, rejtőzködik a rendőrség elől, és még most is menekülésben van.
Azt még nem tudták kideríteni, hogy a fiú, hogyan fertőződött meg.

2013 decembere óta 11000 ember halt meg a járványban.

 

 (Fotó: a hatóság emberei csütörtökön a karanténban lévő területen)

civilhetes.net

Fizetnél szelfivel?

Hamarosan lehet, hogy elég lesz egy szelfi ahhoz, hogy online vásároljunk.

A Mastercard egy olyan telefonos alkalmazást tesztel, ami lehetővé teszi, hogy egy az arcunkról csinált képpel tudjunk fizetni, ahelyett, hogy be kelljen írni a bankkártyánk kódját.

A bankkártya cég biztonsági szakértője, Ajay Bhalla nyilatkozta, hogy ezzel a fiatal generációt próbálják megnyerni maguknak.

Jelenleg a vásárlóknak a SecureCode rendszert kell használniuk, aminek utolsó lépéseként egy jelszavat kell megadniuk, hogy megelőzzék a bankkártya számuk ellopását. Ezt a rendszert tavaly 3 milliárd tranzakciónál használták.

A próbaverziója az alkalmazásnak 500 önkéntessel fog elindulni az Egyesült Államokban, és miután ki tudják már javítani az esetleges hibákat, elérhetővé fogják tenni mindenki számára.

A cég több telefongyártóval társul, többek között az Apple-el és a Samsunggal. Két bankkal is tárgyalnak már, de még nem tudtak megegyezni, hogy mikor kezdhetik el a tesztelést.

 

civilhetes.net

Jön a kánikula! Mire ügyeljünk az extrém melegben?

Sokan várjuk már, hogy végre igazi strandidő legyen az országban, s estére se kelljen pulóverben üldögélni a kihűlt teraszon.

Hát, most megkapjuk, amit szerettünk volna, hiszen jövő héten már ritka lesz az olyan terület, ahol napközben harminc fok alatt marad a hőmérő higanyszála. Éppen ezért érdemes odafigyelni a szervezetünkre.

Mindig legyen nálunk folyadék! Soha nem szabad elindulni a nagy melegben víz nélkül, ez kifejezetten igaz akkor, ha az ember kénytelen tömegközlekedni, ahol sohasem tudhatjuk, hogy mi jön közbe. Leginkább az a baj, hogy sok az utas nem üzemel a légkondicionáló, s könnyen rosszul lehetünk, főleg víz nélkül.

Nem lehet elehet hangsúlyozni, hogy ne menjünk a napra délelőtt 11 és délután 3 óra között, mivel ebben az idősávban a legveszélyesebben magas az UV-sugárzás, percek alatt leéghet a bőrünk, de  főleg az idősebbek, akár hőgutát is kaphatnak.

A kutya-és macskatulajdonosok is figyeljenek oda, hogy az állatok előtt mindig legyen víz, s erre akkor is gondoljunk, ha sétálni megyünk. Autóban még leengedett ablak mellett se hagyjunk nagy melegben állatot, mert rövid időn belül életveszélyes forróság lesz az olyan autóban, amellyel kénytelenek vagyunk a napon parkolni.

És ami a legfontosabb: nagyon vigyázzunk a gyerekekre! A kicsik nem képesek maguktól felmérni, hogy mi az, ami árt a nagy forróságban, hiszen például mi is kimegyünk a napra délben, ha nem tudatosulnak bennünk a napsugárzás lehetséges rizikófaktorai. Ráadásul a gyerekek bőre érzékenyebb is, ezért soha ne használjunk a bőrük védelmére felnőtteknek forgalmazott naptejet! Minidig keressük a boltokban a gyerekeknek készült, magasabb faktorszámmal rendelkező változatokat!

Ha minderre odafigyelünk, akkor már valóban nincs akadálya annak, hogy végre élvezzük a nyarat a kertben, a vízparton, a hűvös árnyékot adó diófa alatt, vagy akár a város közepén is.

Most már biztosan nem fog kelleni a pulóver, bár az esernyő nem baj, ha ott van nálunk az ásványvíz mellett.

 

(Fotó: erdely.ma)

civilhetes.net

Magyarország nemzeti parkjai 4. – A Kiskunsági Nemzeti Park

Nemzeti parkjainkat bemutató sorozatunkban ezúttal Közép-Magyarország természeti értékekben leggazdagabb vidékére látogatunk el, az Alsó-Tiszavidék holtágai, a Duna-völgy lenyűgöző síkságai és a Duna-Tisza-köz találkozásához, a Kiskunsági Nemzeti Parkba.


A szikes puszta

Ha magyar vidék, akkor bizony Kiskunság. A pusztai élet emblematikus területeinek esszenciáját adja mindaz, amit a Duna-Tisza-köz és védett környezete már évszázadok óta őriz számunkra a magyarság hagyományaiból: úgy igaz ez a környezeti látképre, mint a környéken jellemző  szokásokra. A Kiskunság egy kis szelet mindabból, amit a gazdálkodó Magyarország jelentett, nem túlzás azt mondani, hogy egészen a kora középkor óta, szinte változatlanul.


Belvíz idején

Hazánk második nemzeti parkjaként 1975 óta élvez kiemelt védettséget, s természetes vizei a Ramsari egyezménynek köszönhetően fokozottan védett vizes élőhelyeknek minősülnek. Területének nagy részét 1979-ben az UNESCO a világ legfontosabb bioszféra rezervátumai közé emelte.


Elhagyott tanya

Északi része nagyon hasonlít a Hortobágyra, elsősorban Széchenyi Istvánnak jóvoltából, bár ezt valószínűleg ő sem így tervezte. A folyószabályozásokat követően ugyanis a terület, mely sokáig ártér volt, szikesedésnek indult, s szinte kizárólag sótűrő növények voltak képesek a túlélésre a Felső-kiskunsági pusztán.


Az ősborókás

Igen tipikus jellemzői a szikes talajnak köszönhetően az egészen váratlan helyeken felbukkanó tavak, de az egykori betyárok nagy örömére a mocsarak, lápok is. Mindezen vizes élőhelyek olyan különleges állatoknak adnak otthont, melyek másutt Közép-Európában csak nagyon kevés helyen fordulnak elő, s mindegyikük fokozottan védett, vagy veszélyeztetett. Ilyenek a gyurgyalag, a túzok, az ugartyúk, vagy az a 34-féle csigafaj, melyek egyedüli otthona a nemzeti park. De a kerecsensólyom és a rétisas természetes élőhelyeit is itt találjuk.


Belvíz idején a puszta

A nemzeti park elkülönülő tájvédelmi körzeteinek mindegyike külön-külön is nagy érték, elég csak Mártélyi-, vagy a Pusztaszeri Tájvédelmi körzetre gondolni számtalanféle egyedülálló hal- és növényfajával, s földrajzi adottságainak köszönhetően lenyűgöző látképével.


Ősz idején a jegenyés

A Kiskunság máig hamisítatlan, a maga teljességében eredeti környezet, s nagy része valóban az emberi kéztől érintetlen. Aki teheti, töltsön el egy hetet a környéken, s közben ne feledkezzen meg IV. Béla királyról sem, akinek köszönhetően a tatárjárást követő idők óta a természettel harmóniában élő emberek lakják e vidéket.


Magányos gémeskút a pusztában

Fészekrakók

A szürke gulya

Tűz után a határ

Hazafelé a határból

 

(Fotók: H. Szabó Sándor / Címlap: Az ország közepe // Így néz ki a Kiskunsági Nemzeti Park a magasból…)

civilhetes.net

Izlandon legalizálták az istenkáromlást

Az izlandi parlament eltörölte az istenkáromlást tiltó törvényét, néhány külföldi egyház tiltakozása ellenére.

A törvényjavaslatot a kisebbségben lévő Kalóz Párt indítványozta, akik eddig az Internet és a szabad információ áramlásért kampányoltak.
Az indítványt a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt terrortámadás után terjesztették föl.

A törvényjavaslat kimondja, hogy egy szabad társadalomban elengedhetetlenül fontos az, hogy az emberek kifejezhessék magukat anélkül, hogy félnének a büntetéstől.

A parlamenti döntés után a párt ezt írta blogjára: „Az Izlandi parlament megerősítette azt a rendkívül fontos üzenetet, hogy a szólásszabadság nem fog meghátrálni az ilyen véres támadások miatt.”

Ez a tiltó törvény 1940 óta volt hatályban, akit bűnösnek találtak benne, pénzbírságra vagy akár 3 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.

Az Iceland Monitor internetes oldal közölte, hogy az Izlandi egyház támogatta az indítványt, szerintük,”ha bármely törvényhozói erő ily módon korlátozza a szabad önkifejezést, az teljesen ellentétes a mai, modern emberjogi felfogással”.


Elhagyott templom Izlandon

A Kalóz Párt

A Kalóz mozgalmat 2006-ban alakították Svédországban, azóta több mint 60 országban vannak jelen, de egyik országban sem annyira sikeresek, mint Izlandon.

Nemzetközi politikai erőnek vallják magukat, akik a hiteles, valódi átláthatóságért és a felelősségre vonhatóságért harcolnak a kormányban.

Izlandon a 2013-as parlamenti választásokon három mandátumot sikerült elérniük, és a közvélemény-kutatások szerint mára a legnépszerűbb párt lettek, az összes szavazók 32.4%-os támogatásával.

 

civilhetes.net

Magyarország legszebb várai 5. – Az egri vár

Mondhatni, „hivatalból” ismerjük mindannyian az egri várat, hiszen Gárdonyi örökbecsű regényével az ember már tizenkét éves korában találkozik tanulmányai során, s az Egri csillagok egyébként is a legnépszerűbb magyar irodalmi alkotás egy felmérés szerint.

Aki azonban még nem látta élőben a török elleni harc magyar szimbólumát, látogasson el egy hétvégén Egerbe!

A Dobós István Vármúzeum kiállításai egész évben látogathatóak, s reprezentatív módon mutatják be nem csupán az 1552-es ostrom történetét, de az egész korabeli magyar és európai hadviselés históriájáról is átfogó képet adnak.

Mára ráadásul két igazán modern látványossággal is bővült a repertoár: aki szeretné, megnézheti egy izgalmas 3D-s vármozi segítségével, miképpen festett a vár 500 évvel ezelőtt, ugyanakkor nyitva tartja kapuit a panoptikum is, ahol személyesen ismerkedhetünk meg Várkonyi Zoltán Gárdonyi regényéből készült legendás filmjének szereplőivel, pontosabban viaszszobraikkal.

A Bükk déli részén található vár alapjait az 1200-as évek közepén fektették le, a román stílusú rondella maradványait az 1990-es években tárták fel a régészek, harminc év munkájának eredményeképpen.

A vár az egyik legkorábbi püspökséghez, az Egri főegyházmegyéhez tartozott, melyet még Szent István alapított, s mint vallási központ, a történelem későbbi fejezeteiben is fontos szerepet kapott Eger, s annak egyre erősebb falakkal bíró vára. Komoly erődítménnyé csak a 13. században alakíttatta az akkori egri püspök.


Heves megyében a vár és környéke a magasból
Fotó: H. Szabó Sándor

Sok baj volt a vár szerkezetével, hiszen kőfalainak alapját a környék legelterjedtebb anyaga, a riolittufa adta, mely nehezen bírta a téli fagyokat, az őszi esőzéseket. Emiatt jellegzetes látvány lehetett a középkorban a vár falait renováló dolgozók serege, ami egy későbbi végvár tekintetében egy kissé talán abszurd lehetett.

A 16. században, az egyre jelentősebb török fenyegetés hírére a várat külső és belső részre osztották, s külső falait korszerű technikával, igen erős védművé alakították. A törökök 1552-ben kezdték ostromolni a várat, mely addigra már hatalmas helyőrséggel és komoly hadi fegyverzettel bírt. Dobó István várkapitány mindazonáltal még kortársainál intenzívebben is személyes ügyének tekintette, hogy megvédje a várat, s így közvetlenül az egész keresztény Európát az Oszmán Birodalom agressziójával szemben.

1596-ban III. Mehmet végül elfoglalta Eger várát, s bár a török hódoltság alatt folyamatosan erősítették az épületegyüttest, de a 17-18. századra szinte teljesen elpusztult az egykori lovagvár.

Felújítása az 1860-as években kezdődött, s lényegében mindmáig tart.

 

(Fotó: H. Szabó Sándor felvételei)

civilhetes.net