2015. május hónap bejegyzései

A korábbi évekhez képest komoly mértékben visszaesett a pénzhamisítás hazánkban

Idén március végéig összesen 574 darab hamis bankjegy akadt fent a rendszerben.

Ez a szám töredéke annak, amit a korábbi években tapasztalhattunk a pénzhamisítás terén. Ráadásul a gyanússá váló majd kiiktatott hamis bankjegyek nagy többsége silány, a megtévesztésre alkalmatlan nyomtatvány. Ettől még persze jár érte a börtön a gyártónak.

2014 decemberében jelent meg az új tízezres bankjegy, s a szakemberek már előre azzal számoltak, hogy a bátrabb csalók hamisítani próbálják majd az új pénzformátumot, hiszen a tapasztalatok ezt mutatták. Ha egy ennyire új küllemű bankjegy kerül forgalomba, a hamisítók egyre többen igyekeznek az első időszakba kihasználni a lakossági tapasztalatlanságot, mely az újdonságból fakadhat, ha szerencséjük van.
Ezúttal azonban a szakemberek nem tapasztaltak emelkedést, sőt! Az 574 darab hamis bankjegynek csupán 4%-át tették ki az új tízezresek, ami alig jelent többet 20 darab silány minőségű, azonnal kiszúrt hamisítványnál.

A 2015 első negyedévére vonatkozó számok megnyugtatóan alacsonyak, főleg annak tekintetében, hogy 2009-ben volt olyan három hónapos időszak is, amikor 3000-nél is több hamis pénzt találtak forgalomban a Nemzeti Bank szakemberei.

Persze az is igaz, hogy a pénzhamisítás számadatait a legtöbb esetben egy-egy illegális projekt emeli meg, hiszen ha valaki tervezetten bankjegyhamisításba kezd, akkor csak nagyon ritkán dönt úgy, hogy csupán néhány darabot nyomtat.

Ma a tízezres és a húszezres címletekből van a legtöbb a forgalomban, ezért is érdekes (és persze szerencsés), hogy a hamisítók mégsem kezdenek komolyabb munkába. Tízezresből 117 millió, míg húszezresből 115 millió darab kering nap mint nap a boltokban, az üzletekben és más egyéb helyeken.
2000 Ft-os címletből van a legkevesebb, alig 22 millió darab, míg 5000 Ft-osból is mindössze 24 millió van forgalomban.

A hamisítók többsége ma is irodai eszközökkel, egyszerű fénymásolókkal és szkennerekkel dolgozik, s a legtöbbször képtelen olyan hamisítványt előállítani, mely egy kis forgatás, tapintás, gyűrögetés után ne leplezné le magát azonnal.

 

(Címlap: Fotó: MTI)

civilhetes.net

Egyre több a fitneszpark országszerte

Az utóbbi két évben rohamosan sokasodnak a felnőtteknek kialakított játszótereknek tűnő fitneszparkok, nem csupán Budapesten, de az ország más kisebb-nagyobb városaiban is.

Ma már sokan tényleg felnőttjátszótereknek nevezik az egészséges élet legújabb frontjait.

A fitneszparkok vonzerejének egyik alapvető momentuma, hogy ingyen vannak. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy nagyon hamar trenddé lett rendszeresen járni ezekre a helyekre, ami pedig ellensúlyozza a divatjelenségeket sokszor gátolni képes, financiális elgondolások erejét, nevesen, hogy ciki olcsó, vagy ingyenes helyre járni.
Ma rendszeres fitneszpark látogatónak lenni nemhogy gáz, de kimondottan sikk.

Riener Márta, az egyik vállalkozás vezetője, mely fitneszparkok tervezésével és telepítésével foglalkozik, elmondta, hogy a 2009-es megalakulásukat követő első években nem volt könnyű még a megmaradás sem, bár bíztak benne, hogy lassanként begyűrűzik hazánkba is a nyugaton egyre divatosabb felnőttjátszótér-jelenség,
Igazuk lett. Mára országszerte összesen 67 fitneszparkot építettek, komoly együttműködésben az önkormányzatokkal és a területileg érintett sportegyesületekkel, közösségi intézményekkel.

Érdekes, hogy nem csupán a húszas-harmincas korosztályt vonzzák a parkok, de nyugdíjasok is előszeretettel használják a sok esetben komoly mértékben összetett, szabadtéri kondicionáló eszközöket, legyen szó az egyszerűbb korlátokról, vagy akár az elliptikus sétálókról.

A testmozgás ingyenes terein fölül komoly, ráadásul automatikusan működő közösségszervezőként is igen sikeresek a fitneszparkok, hiszen számtalan társaság jár le közösen edzeni, rendre befogadva és segítve az újakat is.
A fiatalok többsége először internetes videómegosztók oktatófelvételeiről tanulja a megfelelő mozdulatokat, majd ezeket sokszor továbbfejlesztve dolgozza ki saját edzéstervét.

Riner Márta arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok számára közel sem jelent nagy kiadást egy fitneszpark megépíttetése, hiszen egy optimálisan felszerelt, komplex park kiépítésének összköltségei (az eszközök árával együtt) nem haladják meg a 6-8 millió forintot.

 

(Címlap: Forrás: hajduszoboszlo.hu)

civilhetes.net

Mi ez a nagy hallgatás a Quaestor-ügyben?

Érdekes, hogy a Quaestor botránya hiába öltött nemzetközi szinten is figyelemre méltó méreteket, április óta lényegében semmi hivatalos hír nem érkezett arról, hogy akkor most mi a helyzet, hogy áll a vizsgálat, hol vannak a valódi felelősök?

Nyugodtan kijelenthetjük: jelen pillanatban a kormány arra törekszik, hogy minél kevesebb szó legyen a Quaestorról a médiában, vagy ha lehetséges, inkább semmi. Ennek okait csak találgatni lehet, de az tény, hogy nagy a csend. A hihetetlenül precíz hallgatás már-már oly annyira jól sikerül, hogy emiatt lesz egyre feltűnőbb, s most, június vége felé közeledvén már kifejezetten gyanús.

Mindeközben persze egyre csak dagad és dagad a bevándorlással kapcsolatos hisztériakeltés, s most már nem csupán plakátokat látunk, de egyre agresszívebb kormánykommunikációval is szembesülni kényszerülünk, ami végeredményben nem okoz mást, mint lefoglal bennünket, de nagyon.

Míg a társadalmi kérdések iránt igencsak fogékony rétegek naponta harmincszor hüledeznek a bevándorlásellenesség egyre nagyobbra hízó léggömbje láttán, s Nyugat-Európa is csak ezzel foglalkozik, miközben legszívesebben saját magát is bekerítené, valahogy szép csendben megoldódik minden a Quaestor-balhé körül. Mert amíg nem foglalkozunk vele, addig dolgozhatnak a takarítók szép csendesen, akárcsak aCsengetett, Mylord? című kiváló angol komédiában Mabel, akinek létezéséről nem is igen tudnak a ház lakói. Úgy vannak vele ugyanis, hogy nem látni soha munka közben, bár sejthető, hogy valakinek köszönhetően mindig ragyog a padló…

A padló a Quaestornál is ragyogni fog, amikor majd júliusban, vagy augusztusban előáll a kormány valami ügyes ürüggyel, melynek segítségével ismét játékba hozzák a témakört, s talán még előszednek valahonnan egy valamikori MSZP-tagot is, akiről majd bebizonyítják, hogy ő áll az egész mögött, ráadásul a nagynénjének a régi szobatársa minden hónapban a Hawaii-szigeteken nyaral, úgyhogy a nép is érteni fogja a dolgot.

De még mindig itt a kérdés: mi a helyzet Quaestoréknál? Mikor kapunk épkézláb információkat és legfőképpen kitől?

 

(Fotó: hir24.hu)

civilhetes.net

A Harvard egyetem tudósai nagyot léptek a mamutklónozás ügyében

A Motherboard című tudományos magazin stábja interjút készített egy a Harvard egyetemen kutatást végző csoporttal, akik 3500 év után először indítottak be olyan folyamatokat, melyek során mamut gének keltek életre, s máris nekiláttak az évmilliók során megszokott működésüknek.

Ez az eredmény azért szenzációs, mert az utóbbi években a mamut klónozásával kapcsolatban elsősorban gyanús ázsiai és dél-amerikai, lenyomozhatatlan helyszínekről érkeztek kétséges hírek afelől, hogy bizonyos tudósok megpróbáltak mamutot klónozni.

Mindez persze nem ilyen egyszerű. A Harvard genetikusai elmondták, hogy a jelenlegi eredmény – bár valóban hihetetlenül nagy lépésnek tűnik – valójában csak az első eredményes megmozdulása egy évtizedes kutatómunkának, mely végül talán valóban oda vezethet, hogy sikerül majd elefánt génekkel kombinálva újraéleszteni a nagyjából 3500 évvel ezelőtt kihalt óriást. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a cél nem a tökéletes rekonstrukció, hanem egy olyan hibrid faj létrehozása, mely jól tűri a hideget, így hosszú távon ezzel a különös módszerrel biztosítja az elefántok túlélését bolygónkon.

Épp ez utóbbi kijelentéssel van igazán problémája a klónozás-szkeptikusok táborának. Szerintük egész egyszerűen őrültség arról beszélni, hogy a mamut és az elefánt genetikai keresztezése volna a megoldás az elefántok kihalásának visszafordíthatatlannak tűnő folyamatainak meggátolására. Úgy látják, hogy a tevékenység nem más, mint az emberi Isten-szerep jellegzetes megnyilvánulása, mely első körben mindig a tudomány egyes alakjainak nagyra törő munkásságában követhető nyomon, majd kollektív katasztrófához vezet.

Valóban érdekes kérdés, hogy a folyamatosan felmelegedő bolygón milyen formán nyújtana a mamut-lét túlélési esélyt a forróságtűrő elefántoknak, amiképpen az is, hogy milyen szinten tart ma igazából a tudomány.
Vajon képesek lennénk a klónozás tudományát értelmes dolgokra is felhasználni ahelyett, hogy a természetes klímaváltozás miatt kihalt állatokat teremtünk újjá, vagy egyelőre nincs tervben az emberiség 21. századi tudásának érdemi alkalmazása?

 

(Címlap: Forrás: wn.com)

civilhetes.net

Kína kedd este kiadta az új Fehér könyvet – Nem készülnek támadásra, de megvédik magukat

A most kiadott Fehér könyv jóval karcsúbb a korábbiaknál, s konkrét információt is a lehető legkevesebbet tartalmaz.

Ugyanakkor hangnemét tekintve meglepően nyitott és tematikailag is sokkal inkább a stratégiai megoldásokról szól, mintsem propagandáról, vagy erődemonstrációról.

Kína arról biztosítja a világot a kiadványban, hogy ők semmilyen esetben sem indítanak háborút senki ellen, alapvetően a békés külpolitikára és a jó kapcsolatokra törekszenek, ugyanakkor nem hagyják magukat, ha megtámadják őket.
Ez utóbbi kijelentést azzal kapcsolatban fogalmazták meg a szöveg szerzői, hogy szerintük az utóbbi időben fokozódik Kína külföldi, katonai megfigyelése, melynek bizonyítéka, hogy a környéken egyre több amerikai csapat állomásozik, s az USA növelte szövetségeseinek számát az olyan, Kína környéki országok táborából, amelyek jól tudhatóan Kína ellenes politikát folytatnak.

Arról is beszélnek, hogy ők semmilyen esetre sem lesznek egy esetleges háborúban atomfegyverek első használói, s általában elvetik annak gondolatát, mely szerintük a világ politikai közvéleményét meghatározza, miszerint Kína háborúra készülne.
Az űrfegyverkezés jelenségét is kritikai szemmel figyelik, míg ők maguk a Fehér könyv tanúsága szerint nem rendelkezne ilyen fegyverzettel, s nem is tervezi hasonló megoldások foganatosítását. Mindazonáltal jelenlegi űrprogramjukhoz tartozó űreszközeiket megvédik, ha kell.

Érdekes, hogy a legutóbb 2012-ben kiadott Fehér könyv még 86 oldalas volt, míg a kedden napvilágra került, legfrissebb változat már csak 25 oldalas. Érdekességét tovább fokozza, hogy igen nagy figyelmet fektet a külpolitikai kapcsolatok pozitivitására, bár Japánnal kapcsolatosan változatlanul szkeptikus, s mutatja azon üldözési mánia jeleit, mely az egész világ számára ismerős, ha a két ország kapcsolatának kínai retorikájára gondolunk.

A szöveg elemzői egyöntetűen arra jutottak, hogy a mostani Fehér könyv elképesztő különbséget mutat a korábbiakhoz képest, még akkor is, ha alapvetéseit tekintve egyértelműen kínai politikai szöveg is.

 

(Címlap: Forrás: estihirlap.hu)

civilhetes.net

Rettegj! Miért durvák a lézeres sebességmérők?

A hazánkban leginkább elterjedt lézeres sebességmérők elől nem igazán lehet meglógni, hiszen már 2 km-ről tudja a gép, ha gyorsan megyünk, s 1 km-en belül leolvassa a rendszámot, míg folyamatosan fényképez.

Nem új, de nagyon hatásos!

Persze rettegni sem kell, illetve az sem feltétlenül igaz, hogy a rendőrség azért alkalmazza ezeket a traffipaxokat, hogy ha lehet, rendesen kibabráljon az autósokkal. A cél hosszú távon a biztonságos közlekedés szabályainak betartatása, s aki nem hajlandó megérteni, hogy van sebességhatár, az fizet. Nem olyan bonyolult ez, bár rengeteg lehet rajta háborogni.

A lézeres rendszerrel üzemelő traffipaxok nagyjából 2000 méteres távolságból bemérik az autó sebességét (több autóét külön-külön is egyszerre), majd amint lehet, éles és jól kivehető fényképet készítenek a jármű rendszámtáblájáról, hogy olvashatóvá, így bizonyíthatóvá váljon a szabálysértés ténye.
Hiába hivatkozunk arra, hogy mire rendes kép készült a rendszámunkról, már a megengedett sebességhatáron belül voltunk, a fényképezés már akkor megkezdődik, amikor igazolja a rendszer, hogy a szemből érkező jármű átlépte a limitet, s egészen addig tart, amíg el nem készülnek azok a felvételek, melyeken tehát jól látszik a rendszám.

Egy valamivel azonban nem tud mit kezdeni a lézeres traffipax sem, ez pedig a száguldozó motoros. Ha egy motor akár 300 km/órás sebességgel is közelít az autópályán a mérőműszer felé, a szerkezet csupán a sebességét tudja lemérni, de azonosítani már képtelen az járművet, mivel annak csak hátul van rendszámtáblája.
A rendőrség meg nem erősített források szerint egy ideje már tárgyalja annak kérdését, hogy vajon nem volna-e tanácsos a motorosokat arra kötelezni, hogy a járművek elejére is tegyék ki azonosító jelzésüket. Ha egyszer valóban meglépik a hatóságok a rendszám-dolgot, akkor vége az "ingyenes" motoros száguldozásnak.

Aki szeretne gyorsan menni kiváló sport eszközével, szinte bármikor bérelhet egy pályát magának, s futtathatja gépet, ahogy csak akarja, de a közút nem erre való. A lézeres traffipax ellenben arra, hogy a szabálysértőket sikeresen lekapcsolja.

 

(Címlap: Fotó: Szabó Gábor – Origo)

civilhetes.net

Nem minden szülőnek van pénze táborra – Visszatérnek a kulcsos gyerekek?

Érdekes, hogy ma már viszonylag keveset használjuk a "kulcsos gyerek" fogalmat, pedig egyáltalán nincsenek kevesen azok a kicsik, akiknek nyári táboroztatására nincs pénz, a nagymama nem tud rájuk vigyázni, a szüleik pedig végigdolgozzák a nyarat.

Rengeteg tábor nyit a napokban is, azonban nem mindenkinek van pénze befizetni a költségeit.

Élménytáborok, öko-táborok, kalandtáborok és millióféle lehetőség várja június közepétől augusztus végéig a gyerekeket szerte az országban, de természetesen nem ingyen. Egy igazán élménydús tábori kaland a szülők zsebét súlyos tízezrekkel könnyebbíti egy-egy hétre, s aki nem teheti meg, hogy kifizesse a díjakat, annak gyerekei bizony ezúttal is otthon maradnak, ha nincs más alternatíva.

Vidéken mindez persze nem okoz olyan nagy gondot, mint mondjuk Budapesten, hiszen ezerféle lehetőség nyílik a biztonságos és mégis tartalmas időtöltésre, főleg, ha vannak barátok, akiknél össze lehet jönni délutánonként, s akad, aki időről időre ránéz a lurkókra. A bányatavas halálesetek és az egyéb szörnyűségek, melyek a híradókból ismeretesek természetesen nem történnek meg automatikusan, ha a gyerekek magukra maradnak egy-egy délután erejéig, de azért jobb, ha van felügyelő.

A városban már komolyabb kihívást jelent a táborokba nem járó srácok szünidejének tartalmasabbá tétele, hiszen Budapesten, ahol az emberek többnyire nem ismerik egymást, nagyon nem biztonságos a gyereket egy kulccsal a nyakában szélnek ereszteni. Vagy inkább legyünk őszinték: súlyos felelőtlenség.
A budapestiek, vagy más nagyvárosokban élők többnyire felosztják egymás között a gyerekfelügyeletet, egymás munkaidejéhez igazodva. Ha adott mondjuk öt olyan család, akik jóban vannak, akkor megvalósítható a munkaidőkhöz igazítva a gyerekek közös elhelyezése, ahol játszhatnak egymással, programokat is szervezhetünk nekik, s ha minden jól megy, a héten olyan napokra is lehet számítani, amikor magunkra is jut egy kis idő.

Fantázia kérdése az egész. Csak bele kell gondolni: az izgalmas gyerektáborok a 20. század végének "termékei", tehát a megelőző korokban is megoldották valahogyan a szülők és gyerekek is a kérdést. Van a táborokon kívül is nyár!

 

(Címlap: Forrás: reggeliujsag.ro)

civilhetes.net

Gyászol a tudósvilág: Autóbalesetben elhunyt John Forbes Nash

A Nash-egyensúly Nobel-díjas kidolgozóját gyászolja a tudós társadalom.

Nasht még azok is ismerhették közvetetten, akiben ez nem tudatosult, hiszen ő volt az Egy csodálatos elme című többszörös Oscar-díjas film ihletője.
Feleségével együtt haltak meg egy taxibalesetben.

Nash és felesége egy taxiban utaztak a New Jersey-i autópályán, amikor a jármű vezetője elvesztette az autó fölött az uralmát és a szalagkorlátnak csapódtak. Az idős házaspár kirepült az ablakon és a helyszínen életét vesztette. John Forbes Nash 86 éves, volt, felesége, Alicia 82.
A sors ezúttal is megfejthetetlen üzenete a baleset, hiszen a két idős ember teljesen egészséges volt, s Nash még 86 évesen is aktív matematikusként dolgozott a Princetoni egyetemen.

John Forbes Nash 1928. június 13-án látta meg a napvilágot Nyugat-Virginiában, egy Bluefield nevű kisvárosban. 1948-ban, tehát húsz évesen már el is végezte a matematika fakultást a Carnegie Műszaki Egyetemen, s két évvel ezután a Princetoni egyetemen megszerezte a doktori fokozatot.
Első, igazán jelentős és a tudományos életet megpezsdítő tanulmányát Nem kooperatív játékok címmel publikálta az Annals of Mathematics.

1951-ben a 23 éves doktor a Massachusettsi Műszaki Egyetem munkatársa lett, azonban nem sokára kénytelen volt lemondani tisztségéről, mert időközben paranoid skizofréniát állapítottak meg nála. 1959-ben egy hosszú és összetett kezeléssorozatra bekerült egy elmegyógyintézetbe.

1994-ben választották Princetoni Egyetem professzorának, 1996-ban pedig az Amerikai Tudományos Akadémia rendes tagjának. Professzori kinevezésének évében Reinhard Seltennel és Harsányi Jánossal megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott.

2015-ben Abel-díjjal tüntették ki, mely a szakma szemében csak úgy él, mint a matematika Nobel-díja.

2002-ben készített filmet életéről Ron Howard Russel Crowe és Jennifer Connelly főszereplésével. Az Egy csodálatos elme négy kategóriában is elnyerte az Oscar-díjat megjelenésének évében.

John Forbes Nasht a világ egyik legjelentősebb matematikusának tartják.

 

(Fotó: showbiz411.com)

civilhetes.net

A tavak és patakok Kánaánja, a Bükk

A Bükk erdőségében abszolút a víz az uralkodó, hiszen ez a terület felel elsősorban a Tisza magyarországi szakaszának vízutánpótlásáért.

Érdemes tervezett túraútvonalaink közé egy bükki szakaszt is beépíteni.

A Dél-Bükk legfontosabb folyóvize az Eger-Patak, ez táplálja a Mónosbéli-forráscsoportokat, s valahol Bükkszentmárton környékéről ered. Látványos, nagyon szép apró vízesésekkel gazdagított, kanyargós utat jár be, mire eléri úti célját.

A Bükkre jellemzőek az év legnagyobb szakaszában láthatatlan időszakos patakok is, főleg a hegység déli oldalán. Ilyen időszakos patak például a Hó is, mely egyébként legfeljebb egy apró érnek látszik, ha gyenge a vízhozam, ám komolyabb esőzések idején meghatározó módon formálja a Balla- és a Pazsag-völgyeket, sokszor akár tonnás sziklákat is görgetve.
De errefelé erednek a legkisebb szakasszal rendelkező, olyan kis patakok is, mint a Latorúti-, vagy a  Kácsi-patak. Rövidek, nem sokkal azután el is tűnnek, hogy megjelentek, mégis számtalan izgalmas életforma élőhelyéül szolgálnak, s csobogásukkal az arra járókat bölcs nyugalommal figyelmeztetik az elmúlásra, főként arra, hogy nincs abban semmi különös. Vagyunk, majd egyszer csak megszűnünk létezni, beolvadva a mindenségbe.

A keleten fekvő Tatár-árki-patak a nagyobb esőzések során friss vízzel táplálja a Szinva-patakot, mely aprósága ellenére mégis a leghíresebb magyar patak, hiszen József Attila a partján írta a költészetének egyik csúcspontját, az Ódát.
Szép a Szinva, azonban ismeretségét inkább annak köszönheti, hogy éppen ott volt, amikor József Attila megírta a verset. De ne tagadjuk el ettől a jellegzetes bükki patakocskától komoly hírnevét, hiszen „ – amint elfut a Szinva-patak –/ ím újra látom, hogy fakad/ a kerek fehér köveken,/ fogaidon a tündér nevetés…”

A Bükk-fennsíkon a Garadna uralkodik, olyan kisebb patakok vizét gyűjtve össze, melyek a völgyek vonulatain át érkeznek, de számos karsztforrás is a Garadnába ömlik, így a Margit-forrás és a Vekerle-forrás, amiképpen természetesen a Garadna-forrás is.

Elmondhatjuk tehát, hogy a Bükk uralja hazánkat, mint s patakok őrzője, s az alatta elterülő települések örök víz után pótlója. Mivel rengeteg túraútvonal szeli át vonulatait, könnyű dolga van annak, aki úgy dönt, hogy meghódítja.

 

(Fotó: wikipédia)

civilhetes.net

 

 

 

Miről is szól a pünkösd ünnepe?

Idén május 24-re esik pünkösd napja, mely mindenkor a húsvétot követő ötvenedik nap ünnepe.

A keresztény világ ekkor ünnepli a Szentlélek eljövetelét, a zsidók sávuótnak, a hetek ünnepének nevezik, míg a kereszténység előtti hagyomány úgy tartja, hogy ha szép idő van május 24-én, akkor kiváló bortermésre lehet számítani.

Az összmagyarság életében az egyik legszentebb ünnepről van szó, hiszen május 24-én tartják a világra szóló csíksomlyói zarándoklatot és búcsút, mely a rendszerváltás óta a legnagyobb olyan rendezvény, ahol a magyarok összegyűlnek, hogy tanúbizonyságát tegyék hitüknek, s nemzeti hovatartozásuknak.

A pünkösd szó a görög pentékoszté, tehát ötvenből ered, mely egyértelműen utal arra, hogy az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon tartatik. A zsidó és a keresztény hagyomány nagyon hasonló eseményt ünnepel ekkor, hiszen a zsidók Isten a népükkel történő szövetségre lépését ünneplik, míg a kereszténység a Szentlélek tanítványokra szállását, tehát Jézus újbóli eljövetelét, mely a halála utáni ötvenedik napon történt, ahogyan azt halála előtt megjósolta.

Az ünnep azonban jóval ősibb a kereszténységnél, de még a zsidó hagyományoknál is, hiszen alapvetően pünkösd napja volt az az időpontja az évnek, melynek időjárását vizsgálva a hagyomány szerint következtetni lehetett az év további alakulására.

A pünkösdi királyválasztás népszokása is ide köthető. Ezen a napon a falu ifjai megmérkőztek egymással lóversenyben, bikahajszában, rönkhúzásban, kakaslövésben és kaszálásban, s a legjobban teljesítő férfit koronázták abban az évben pünkösdi királlyá. Ezután 365 napig ingyen ihatott a kocsmában, szavát köteles volt megfogadni a közösség, s kijárt neki a tisztelet minden téren.
A pünkösdi királyság kifejezés arra utal, hogy a "mandátum" csupán egy évre szól, tovább semmiképpen.

De pünkösdi királynét is ünnepeltek, amikor is a faluban végigjárt egy körmenet, megünnepelve a családok legkisebb leánygyermekét, virággal köszöntve őt, beöltöztetve a pünkösdi királynénak kijáró ruhakölteménybe.

A néphagyomány egy része bizonyos helyeken mindmáig él, s évről évre ma is újra választják a falu pünkösdi királyát.

 

(Címlap: Forrás: mult-kor.hu)

 

civilhetes.net