2015. május hónap bejegyzései

Irodalmi nagyágyúk, slam poetry és rengeteg fiatal tehetség – Csütörtökön kezdődik a 86. Könyvhét

Idén is átalakul a Vörösmarty tér június 4. és 8. között, s átveszi az uralmat a belvárosban az irodalom.

A szervezők ezúttal a korábbi éveknél is nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a kortárs irodalmat közelebb hozzák azokhoz is, akik alapvetően nem kötődnek elhivatottan az irodalomhoz. A nyitás egyik nagy durranása a József Attila Kör JAK-Piknikje lesz.

Braun Barna, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy az idei Könyvhét különlegessége az lesz, hogy a megszokott írói felolvasások és szabványosnak mondható, kissé talán a 21. századra elporosodott író-olvasó találkozó-sorozat hangulata helyett a közvetlenségé és rendhagyó pillanatoké lesz a főszerep. Az elsőkötetes szerzők megismertetésére ugyanis jóval többre van szükség a megszokott megoldásoknál, hiszen nem feltétlenül vonzza a hallgatóságot egy irodalmi beszélgetés valamely ifjú tehetséggel oly mértékben, mint mondjuk egy csevej Esterházyval.

Budapest vigalmi negyede a Könyvhét során már az utóbbi két évben is inkább a kötetlenség, az oldottság hangulatát igyekezett sugározni, amiképpen valamennyi olyan helyszín a városban, mely bármilyen módon is kötődik a rendezvényhez június első hetében. Rá kellett ugyanis döbbennie a könyves szakmának, hogy a kortárs irodalom népszerűsítéséhez nem alkalmazhatóak azok a módszerek, amelyekkel egy Móriczot, egy Mikszáthot, vagy egy Petőfit igyekeznek megszerettetni az olvasókkal. Az más kérdés persze, hogy ma kizárólag modern szemmel olvashatjuk a klasszikusokat, ennek megfelelően a kortársakat még kevésbé érdemes múzeumi hangulatban szemlélni.

A JAK-Piknik programjai között lesz például „all you can read” könyvvásár, melynek során az 1500 Ft-os jegyet váltó vendégek egy órán át azt és annyit vásárolhatnak a JAK kiadványaiból, amennyit csak szeretnének, s amit csak elbírnak.
De olyan szerzők első kötetének premierjén is különleges meglepetésekre és rendhagyó programra számíthatnak a látogatók, mint Fekete Richárd, Ijjas Tamás, Toroczkay András, vagy a legújabb JAK-kendő-díjas Papp Zakor Ilka.

Vagy kíváncsi rá, hogy mit keres majd a Dumaszínházban Esterházy Péter, Péterffy Gergely, Csaplár Vilmos, Barnás Ferenc és Spiró György; esetleg arra, hogy mi az az irodalomtörténeti?

 

(Fotó: kadarka.net)

civilhetes.net

16 év után kapta vissza otthonát a hajléktalanná lett férfi

1999-ben egy jellegzetes lakásmaffia-ügyben veszítette el otthonát Kutrucz László, aki két kislányt nevelt egyedül, miután felesége elhagyta.

16 viszontagságos év után most végre visszaköltözhet a VIII. kerületi kislakásba. Kutrucz László története egyszerre példaértékű és megrendítő.

A szobafestő-mázolóként dolgozó férfi és felesége két kislányukat nevelték budapesti otthonukban, amikor 1999-ben váratlanul elhagyta a családot az anya. Kutrucz igyekezett még több munkával enyhíteni a helyzeten, azonban nagyon nehezen ment a dolog, s a csonkává lett család rohamos sebességgel kezdett elszegényedni.

A férfi segítséget kért egy ismerősétől, aki kapva a lehetőségen a lakásmaffia módszereire emlékeztető megoldással aláíratott egy dokumentumot Kutruczcal, melyben az elkábított szobafestő lemondott lakásáról. Az 1999-ben megindított rendőrségi eljárás során bizonyítottá vált, hogy a férfit elkábították, megkötözték, bántalmazták, majd rákényszerítették arra, hogy aláírásával lemondjon a lakás tulajdonjogáról.

Ezek után nem sokkal kénytelen volt munkáját is feladni, két kislánya nevelőotthonba került, ő pedig az utcára.
Éveken át volt hajléktalan, de lányait minden adandóm alkalommal látogatta, akik tartották benne a lelket: vissza kell szerezni az ellopott lakást.
Minda Zoltánnak és a Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően évekkel később ideiglenes szállást kapott a férfi, majd egyre több jogi segítséget ügyében. 2011-ben a bíróság végül megállapította Kutrucz László igazát, azonban csak most költözhet vissza a lakásba, lévén, hogy annak illegális birtoklója elhunyt.

Időközben fény derült arra is, hogy az önkormányzat súlyos hibákat vétett az ügyben, illetve rengeteg a gyanús és felettébb különös momentum. Most a bíróság 4 millió forint kártérítést is megállapított, amit valószínűleg sosem kapnak majd meg, hiszen nem az önkormányzatnak kell kifizetnie az összeget, hanem az elhunyt lakásfoglaló örökösének.

Mindazonáltal véget ért Kutrucz László kálváriája, s bármily esélytelennek is tűnt, hogy végül győzni fog, mégis győzött. S tegyük hozzá, hogy idősebb lánya sikerrel folytat tanulmányokat a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, kisebbik gyermeke pedig jövőre érettségizik, s szintén felsőfokú tanulmányokra készül.

 

(Fotó: Kutrucz László lányíit öleli visszakapott lakásában // Kuslits Szonja)

civilhetes.net

Terrorizmusellenes központ megalakításáról volt szó az Európai Bizottság ülésén

A Navracsics Tibor által fémjelzett Európai Uniós beszélgetésen arról volt szó, hogy javítani kellene az együttműködést a bevándorlás hozományaként kezelendő, fokozódó terrorveszély visszaszorítása kapcsán, mely ma az egyik legégetőbb probléma, ami kívülről bombázza az Uniót.

Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa beszédében arra is kitért, hogy a bevándorláspolitikán mihamarabb változtatnia kell az Uniónak, hiszen csak akkor célszerű szankciókat bevezetni, ha a menekültek elhelyezését eleve kollektív ügynek tekintjük, s az egyes tagállamok valós kapacitásának megfelelően történik a menekültek elhelyezése.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel egész egyszerűen lehetetlen a komolyabb átvilágítás a lélekvesztőkön érkező, a tengerből az utolsó pillanatokban kimentett embertömegek ellenőrzésekor, rengeteg olyan csoport tagjai is bejuthatnak Európába, akiknek jelenléte komoly terrorfenyegetettséghez vezet már rövid távon is.

Navracsics felvetésére sokan reflexszerűen felháborodtak, bár tény, hogy az Europolon belül szakértők szerint is egész egyszerűen muszáj létrehozni egy kiterjesztett "össz-nemzetbiztonsági" csoportot, hiszen akkor is növekszik a terrorveszély az egyes tagállamokban, ha efölött szemet hunyunk amiatt, hogy a bevándorlás és a menekültek elhelyezésének kérdésköre alapvető politikai nézeteket érint.

A felháborodást érdekes módon nem az okozta, hogy Navracsisc egy informatikai ellenőrző hálózat kiépítését javasolta, mellyel felderíthetőek volnának a terrorcselekményeket előkészítő műveletek, hanem a kvótarendszer gondolata.

Akárhogy is, már tegnap is késő megoldást találni a tízezrével tóduló menekültek elhelyezésének ügyében. Nem véletlen hát, hogy nincs egyetértés a tagállamok között. Ráadásul egyre nagyobb gondot jelen az is, hogy a menekültügy lassan összemosódni látszik a bevándorlóüggyel.

 

(Címlap: Navracsics Tivor – Forrás: origo.hu)

civilhetes.net

Most már egy repülőtérrel is gazdagodott az Iszlám Állam

Na nem valami kedvezményes beruházásról van szó ezúttal sem, hanem fegyveres okkupációról.

Szirt polgári repülőtere immáron az IÁ kezén van, hiszen lényegében teljesen elfoglalták Moammer Kadhafi, egykori líbiai vezér szülővárosát.

Az információt két irányból is megerősítették: a 166-os elnevezésű líbia fegyveres csoport és az IÁ is közölte a hírt.

A 166-os zászlóalj szóvivője, Mohamed s-Sámia sajtótájékoztatóján elmondta, hogy csapatuk tartotta a területet, ameddig csak lehetett, azonban hiába kértek katonai erősítést Tripolitól, azt nem kapták meg, így az erőfölény láttán értelmetlen lett volna tovább folytatni a harcot. Az al-Kuardabia repülőteret így az Iszlám Állam sikeresen elfoglalhatta.

A nemzetközileg el nem ismert kormányzat gépei a csütörtök egész nap bombázták az Iszlám Állam által elfoglalt területeket Szirt városában. Erről azonban a hivatalosan is elfogadott államvezetés adott hírt pénteken.

Úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam jóval több, mint elvakult radikálisok szervezetlen tömege. Eleinte a világ közvéleménye úgy gondolkodott az IÁ-ról, mint egy igazán komoly veszélyt nem jelentő, radikális terrorszervezetről, mely ugyan folyamatos megfigyelést igényel, de nemzetközi szinten nem okozhat problémát.
A nyugodt, nyugati elemzők és politikusok azonban mostanra már nem üldögélnek olyan kényelmesen hatalmas bőrfoteljeikben, ha az IÁ-ról van szó, hiszen mára nem túlzás azt állítani, hogy az egész modern, európai alapokon nyugvó világot fenyegeti valamilyen formában az Iszlám Állam terjeszkedése.

Jól szervezet katonai akcióik során alapvetően annak tényét használják ki, hogy Kadhafi 2011-es megbuktatása óta lényegében anarchia dúl Líbiában, bár a finomabb sajtómegfogalmazások inkább "zavaros helyzetről" szoktak beszélni. Az ország két, egymással szemben álló kormánnyal is rendelkezik, melyek egyike nemzetközileg elismert, míg a másikat rengetegen támogatják a líbiaiak közül.
Mindezzel párhuzamosan pedig számtalan fegyveres csoport rendelkezik kisebb-nagyobb területek felett, akik hol ide, húznak, hol oda, hol pedig talán még ő maguk sem igazán tudják, hogy hová.

Az Iszlám Állam kihasználja a zavarodottságot, s módszereinek megfelelően szép lassan tör előre. Ma már korábban elképzelhetetlennek hitt méretetekkel bíró terület áll folyamatosan az ellenőrzésük alatt.

 

(Címlap: Forrás: english.alarabiya.net)

civilhetes.net

Örömlányok az első világháborúban

Talán különösen hangzik, de arra is volt szabály a fronton, hogy ki mennyi időt tölthet a hölgyekkel, méghozzá ranghoz mérten.

És bizony nem akárkiből lehetett örömlány sem…

Különleges konferenciát szerveztek nemrégiben Budapesten, melynek témája a szex körül forgott, ritka eseményként borzolva fel némileg a tudós társadalom kevésbé ellenálló tagjait, s rengeteg izgalmas információt szolgáltatva mindazon szakértők és érdeklődők számára, akik nem dugják a fejüket jegyzeteik közé, ha mondjuk arról szól egy filológiai előadás, hogy milyen ruhát kellett viselniük a prostituáltaknak a fronton 1915 és 1918 között.

A Habsburg Történeti Intézet A háború és a szexualitás címmel megszervezett konferenciája igazán rendhagyónak mondható, bár a szex és a front előfordulhat, hogy némelyekben így együttesen mégiscsak természetes módon vet fel néhány olyan kérdést, amely kimondottan arra irányul, hogy akkor most mit csináltak odakint a katonák, ha már nagyon hiányzott az asszony. A kutatók is kíváncsiak voltak rá.

Érdekes például, hogy az Osztrák – Magyar Monarchia hadügyminisztériumában külön vezetője és felügyelője volt a „bordélyügynek”. A katonai vezetés nem szerette volna ugyanis, hogy a katonai létesítmények és a harcterek környékén üzemelő bordélyházak az ellenőrizetlenség miatt esetleg különféle fertőzések terjedésének melegágyaként szolgáljanak. Így inkább úgy döntöttek, hogy megszervezik a kitelepített hadi bordélyok intézményrendszerét, ezzel is felügyelve az emberi szükségletek ezen területét is. Ez azért elég bizarr, valljuk be.

Valójában 1915-ől kezdve vált hivatalossá és központilag irányítottá a bordélyok működése, s egy-egy lovas-, vagy gyalogoshadosztályra egy-egy bordély kellett jusson. A zsúfoltabb területeken még tartalék bordélyokat és üzemeltetett a császári és királyi hadsereg, nehogy baj legyen.

Minden bordélyban volt madame, tisztviselő és igazgató is, ahol háromféle beosztás volt a lányok foglalkozására nézve: tiszti-, első osztályú legénységi és másod osztályú legénységi prostituált.
A tisztek fél óra és két óra közötti időintervallumban élvezhették az örömöket, a bakáknak azonban csak negyed óra járt, ráadásul még az óvszerért is plusz 20 fillért  fizetni kellett.

A lányoknak is csukaszürke uniformist kellett viselniük a katonákhoz hasonlóan, de például a tábornoki örömlányok vörös posztósávot hordtak a harisnyájukon, jelezve ezzel „kitüntetett” szerepüket.

Persze közel sem volt mindez valamiféle szecessziós bájjal fűszerezett élet. A lányokat nem sokra tartották, a fertőzötteket, vagy az alkalmatlanokat például billoggal megjelölve az ellenséges területekre üldözték.
A hadszíntéren dolgozó nők közül sokan drogfüggők, vagy alkoholisták lettek, s szolgálatuk leteltét követően a legtöbben már sohasem tudtak visszailleszkedni a társadalomba. Hasonlóan a frontkatonákhoz.

 

(Fotó: atgetphotography.com)

civilhetes.net

 

 

Tudod egyáltalán, mi a különbség bevándorló és menekült között?

Ezt a szerény kérdést manapság napi szinten kellene föltenni mindazoknak, akik – közelítsék meg bár a témát jobbról, vagy balról, de – erről diskurálnak, s nem igazán gondolnak bele abba, hogy a két fogalom koránt sem egymás szinonimái.

A kormány természetesen szándékosan mossa össze a bevándorlókérdést a menekültkérdéssel, hiszen elgondolásai szerint jól láthatóan az a lényeg, hogy az átlag magyar tévénéző (nevezzük Ernőnek) úgy érezze, hogy a menekültek és a bevándorlók, tehát együtt véve a bevándorlók súlyosan veszélyeztetik a munkahelyeket, a közegészégügyet, a közbiztonságot, s nem utolsó sorban a magyar nemzetet. A kommunikáció lényege tehát az, hogy minden külföldi, aki ide jön, az potenciális ellenfelel a magyarnak, akit lassanként a menekült (igen, cserélgessük csak a kifejezéseket szabadon) kitúr majd saját otthonából.
Ernő tehát félti a munkahelyét, ahol legfeljebb százezer forintot keres havonta, ezért a biztonság kedvéért egyetért azzal, hogy itt tényleg krízis van.

És persze valóban van, de közel sem amiatt, hogy a bevándorlók és a menekültek honfoglalást hajtaának végre a fejünk felett és most jaj nekünk. Ez egy nagyon szépen összeállított, politikai demagógia, de annál nem sokkal több.

A baj ott van, hogy idővel nem fog tudni mit kezdeni Európa az egyre súlyosabban szegény és veszélyes területről menekülő emberáradattal, s kénytelen lesz megálljt parancsolni. Na, akkor baj lesz, de ennek jelen pillanatban nem sok köze van Magyarországhoz, s a politikai kampány sem erről szól. Na, de most akkor ki kicsoda?

A menekültek elsősorban politikai, vagy etnikai okokból hagyják el hazájukat, ezzel máris migránssá lépve elő, s a világ egy élhetőbb helyére igyekeznek eljutni. A legtöbb esetben Észak-Afrikából, és a Közel-Keletről érkeznek, pánikszerűen menekülnek, s bizony ők vannak a legtöbben, s az ő sorsuk ennek megfelelően a legkevésbé belátható.

A bevándorlók szinte mindig konkrét tervekkel érkeznek a célországba, ahol szeretnének letelepedni, az adott ország állampolgáraivá válni, adót és TB-t fizetni, dolgozni, s lényegében integrálódni a számukra új, vagy legalábbis más kultúrába.

A kormány célja az, hogy a menekültellenes hangulatot fokozza, s nem igazán gondol bele, hogy az időközben ide csatolt bevándorlóellenességben abszolút semmi logika nincsen, hacsak nem nézzük a kérdést szélsőjobboldali irányból, mert akkor mondjuk van…

A kérdés roppantul egyszerű, míg a néphülyítésnél aligha van könnyebb. Ezt megint sikerült bebizonyítani.

 

(Fotó: Afgán menekültek a Nehru parkban. Az Origo tudósítójának elmesélték: a háborús helyzet miatt érkeztek // Bielik István – Origo)

civilhetes.net

Ma délután demonstrálnak a szociális dolgozók

Péntek délután gyülekeznek a szociális szférában dolgozók Budapesten, a Kodály köröndnél, összefogva a szolidaritást vállaló szakszervezetekkel.

Tüntetésük üzenete:

felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány játszik velük, hiszen júliusra ígértek az ágazatban béremelést, amit először lefújtak Orbánék, majd mégis beharangoztak egy a szükségesnél alacsonyabb összeget.

A szociális szféra jelen pillanatban nem csupán a szakdolgozók fizetéseinek érdemleges megemelésén fáradozik, hanem az összes, a területen dolgozó alkalmazott bérét oly formán szabályoztatná a kormánnyal, hogy az rövid időn belül elérje az egészségügyben dolgozók átlagos béreit.

Felháborodásuk alapja, hogy nem régiben bejelentette a vezetés, jelentős mértékben emelik majd a szociális dolgozók béreit, azonban nem sokkal később lefújták a júliusra tervezett módosítást. Ha ez nem lett volna elég, a felháborodás hírére Balogh Zoltánt előre tolták és bejelentették vele, hogy mégiscsak lesz béremelés. Ellenben az eredetileg kitűzött cél alapján meghatározott 92 ezer dolgozó helyett csupán 64 ezren léphetnek át egy magasabb fizetési kvótába.

A probléma biztosan kihatással lesz majd az egész szociális szférára, hiszen csak egyetlen példát kiemelve: a dietetikusok a területen nem kapnak béremelést, azonban az egészségügybe „átigazolva” 40 ezer forinttal több pénz várja őket havonta. Egy családos szakember számára nem biztos, hogy sokáig lesz elgondolkodtató annak kérdése, hogy menjen-e, vagy ne menjen…

A demonstrációban részt vesz a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Szociális Dolgozók Munkatanácsa, és az Autonóm Területi Szakszervezet is. A szervezők ugyanakkor várnak mindenkit, aki valamilyen formában szolidaritást vállal a nehéz helyzetben lévő szociális dolgozókkal (első sorban az egészségügyi dolgozókat).

A tüntetés végén a demonstrálók vezetői egy petíciót kívánnak átnyújtani Orbán Viktornak a miniszterelnök képviselőjén keresztül, remélve, hogy valódi változás következhet a szociális területen dolgozók életében. Mostani béreik olyan alacsonyak ugyanis, hogy sok esetben 50%-kal kevesebb fizetést kapnak hónap végén, mint egy szintén nem éppen túlfizetett egészségügyi alkalmazott.

 

(Fotó: Szalmás Péter)

civilhetes.net

Magyarország legszebb várai 4. – Drégely vára – VIDEÓ

Drégely egykori nevezetes várából ma már nem sok minden látszik, ennek ellenére még jelenlegi állapotában is gyönyörű várromja a pilisi hegyeknek, s maradványaiban is monumentálisan magasodik az erdő fölé, eldugva a Börzsönyben.

IV. Béla a tatárjárást követően azon munkálkodott, hogy megerősítse az ország védelmét a további külső támadásokkal szemben. Úgy látta (egyáltalán nem tévesen), hogy ennek útja a könnyedén elpusztítható földvárak helyett komoly kővárak és erődítmények emelésében rejlik, s más jelentős váraink mellett Drégely vára is ekkor került fel arra a 444 méter magas sziklacsúcsra, melynek tetején romjai ma is láthatóak.

Először egy 1285-ben keltezett oklevél említi a várat, melyből kiderül, hogy ebben az időben Demeter lakta családjával és személyzetével.
Luxemburgi Zsigmond idején, a XIV. század végén Tari László főnemes lakott itt, majd ötven évvel később az esztergomi érsek vadászkastéllyá alakíttatta, hiszen annak fekvéséből ez a funkció igen kiválóan adódott.
Szondi György a XVI. század derekán, mint a vár kapitánya, igyekezett végvárrá erősíteni az építményt, de annak már akkor igen romos és elavult jellegéből következően ez nem volt igazán jó döntés. Ali pasa 1552 nyarán játszva elfoglalta Drégely várát, melynek falain belül a harcok idején összes 142 katona tartózkodott, akik látván a hatalmas túlerőt, Szondy vezetésével kitörtek a kapun a palánkvár felgyújtását követően, s mindannyian hősi halált haltak.


Drégely várának romjai 2011-ben
Forrás: wikipedia

A törökök jelenléte nem tett jót a várnak, mivel raktárnak használták, majd egy bizonyos idő elteltével már annak sem. A 18. századra legfőbb falainak nagy részét is elveszítette, s napjainkra a történészek és a régészek számára igen nagy feladatot jelent az is, hogy meghatározzák eredeti alaprajzát.

Drégely várának török általi elfoglalásának leghíresebb elbeszélője maga Tinódi Lantos Sebestyén volt, aki a feltételezések szerint valószínűleg a csata idején is a környéken tartózkodhatott, ha a várban konkrétan nem is.

Drégely várát ma évről évre több ezren látogatják, hiszen nem vitás, hogy Börzsönyben rejtőző rom egészen elképesztő időutazásra viszi mindazokat, akik ellátogatnak hozzá, felkapaszkodva a sziklacsúcsra, ahonnan az egész vidékre gyönyörű kilátás nyílik.

 

(Címlap: Drégely vára ( (látványrajz, Cseke György és Kőnig Frigyes grafikája alapján)  – Forrás: youtube.com)

civilhetes.net

Európai átlagban Budapesten lehet a legolcsóbban iszogatni

Egy a The Telegraph-ban publikált cikk szerint messze Budapesten a legolcsóbbak a szeszes italok a szórakozóhelyeken, ezért választják olyan sokan a 35 év alatti nyugat-európai fiatalok „kikapcsolódásuk” helyszíneként.

Mindez persze nagyon jót tesz a főváros vendéglátóiparának, hiszen az árak terén még Prágánál is kedvezőbbek vagyunk.

Bár egy magyar fiatal számára nem éppen megvalósítható, hogy akár heti 1-2 alkalommal is benézzen a Király utca kiváló klubjaiba, pubjaiba, vagy élő zenés szórakozóhelyeire, a nyugat-európai diákok hétvégente előszeretettel átröppenek Budapestre, hogy ne kongjanak azok a fantasztikus bulizóhelyek. És nem is konganak. Éppen hogy be sem lehet férni, akár egy szimpla szerda estén sem.

Persze annak ténye, hogy a mi pénztárcánkhoz mérve drága estékbe bonyolódhat még a legszemfülesebb, legóvatosabb ember is a budapesti éjszakát járva, ez nem jelent semmit annak tekintetében, hogy amiképpen a Post Offfice utazási iroda felmérése is igazolja: nagyon kedvező alkoholárakkal bír a magyar főváros.

Nálunk átlagosan egy üveg sör 380 Ft, egy pohár bor 400 Ft, míg a koktélok általában 1650 Ft környékén járnak. Prágában ezen számok másfélszeresével kell szembenéznie a vidám német, holland, vagy éppen finn fiatalnak, aki azonban jóval több pénzzel indul útnak egy-egy estére, mint azt mi akárcsak tudni is szeretnénk.

De Prága is olcsó helynek minősül, ha a szesz-turizmusról beszélünk, mivel a Post Office által áttekintett, tízféle alkoholos italért (ha mindegyikből kérünk egyet-egyet) 18 ezer forintot kell kifizetnünk, ám Párizsban már 21 ezret, Barcelonában 23 ezret, Dublinban pedig 24 ezret.

A tanulság ebből talán nem csak az, hogy Dublin nem nekünk való, hanem az is, hogy hazánkban egyre inkább növekszik a fővárosban nyaraló, 35 év alatti külföldiek száma, ami komoly lehetőséggel kecsegtet a kocsmatulajdonosoknak. És bizony egyre több a hangulatos pub, egyre nagyobb tömegek özönlenek a romkocsmákba, s fájó szívvel, vagy örömmel (ki-ki a maga elgondolásai alapján), de tegyük hozzá, hogy egyre kevesebb a magyar szó.

Mi elvagyunk a poros kis lebujokban is, ha arra telik. Egy óvatosan mellbevágó Tom Waits dal csak akad még számunkra a zenegépben egy ötvenesért…

 

(Fotó: koos.hu)

civilhetes.net

Hétfőtől két héten belül el kell készíteni a CT-, vagy MR-vizsgálatokat azon esetekben, ahol gyanítható a rossz indulatú daganat

Az erről szóló kormányrendelet már múlt hét pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, ahol arra is fény derül, hogy a két hetes folyamat kezdő időpontja a szakorvosi beutaló kiállításának pontos dátuma.

Az orvosok szerint az ötlet nagyon jó, azonban az alapokon túlhaladva sajnos valószínű, hogy igazi megoldást nem jelent az életmentésre, hiszen a daganatos betegségek megállapításának, vagy épp cáfolatának összetett folyamatrendszerében csupán két vizsgálatot jelent a CT és az MR.
Az orvosok minden esetre már nagy erőkkel készülnek az átállásra.

Az egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor április végén arról beszélt, hogy az egészségügyet érintő törvénymódosítás lényege az lesz, hogy a diagnózist a betegek a lehető legkorábbi időpontban kézhez kapják, hogy a kezeléseket mihamarabb el lehessen kezdeni. Ezzel az a probléma, hogy az MR és a CT nem feltétlenül képesek azonnal kimutatni, hogy rosszindulatú daganatról van-e szó, avagy mégsem, s a szövettanra és a laboreredményekre még a két vizsgálat után is sokat kell várni, hiszen azok nem részei a támogatott, tehát két héten belül elvégzendő vizsgálatoknak.

További gondot jelent a kivitelezés is, hiszen az állam összesen 1,5 milliárd forintot fordít a megvalósításra, ami komoly összeg, ám csak akkor számlázható az alkalmankénti 15 ezer forint bónuszt jelentő összeg a szolgáltatónak, ha a vizsgálat valóban megtörténik két héten belül. Máskülönben a díjakat legfeljebb a betegellátási kvótáig kérhetik a szolgáltatók. A két hét pedig sok esetben nem rajtuk múlik majd.

Gondot jelenhet továbbá az is, hogy jelen pillanatban a sürgősségi ellátás kapcsán elvégzendő CT- és MR-vizsgálatok a daganatgyanús esetek előtt szerepelnek a listán, azokat hátrébb sorolni pedig lényegében katasztrofális lenne. Így azonban ellentmondás alakul ki a megvalósíthatóság terén, hiszen az ambuláns esetek számától függően lehet megvizsgálni csupán a daganatgyanús pácienseket, akik egyéb iránt sajnos rengetegen vannak.

Mindazok, akik eddig a „nem sürgősen kivizsgálandó” kategóriába tartoztak, CT-re 1-2, míg MR-re 2-6 hónapig várakoztak. Ez az időintervallum most még tovább fog tolódni.

Összességében a tervezet nagyon fontos problémára tapint rá, azonban a megfelelő kivitelezés lehetőségei ismételten igen kétségesek lesznek.

 

(Fotó: diagnosticscan.hu)

civilhetes.net