2015. március hónap bejegyzései

Közpénzből állítanak szobrot az 1848-49-es szabadságharc során székelyek ezrét kivégző Avram Iancunak

Nem biztos, hogy a múlt elfogadásának és a jelen megértésének az a legjobb módja, ha Románia közpénzből emel szobrot Székelyföldön egy olyan, XIX. században élt katonai vezetőnek, mint Avram Iancu, aki osztrák császárhű hadvezetőként a székely katonák mellett civil nőket és gyermekeket is lemészároltatott 1848 végén és 1849 év elején.

Civil szervezetek között is komoly felháborodást keltett annak híre, hogy Avram Iancu nem sokára szobrot kap a róla elnevezett iskola közelében, Kovászna Vajnafalva városrészében.
Az ügy külön pikantériája, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagjai közül – mely elviekben a magyarok érdekeit szolgálja a román parlamentben –, csupán két képviselő szavazott nemmel a szobor felállításának kérdésében.
A Székely Hírmondó (mely lap egyébként Kovászna-megye elsőként, ráadásul 1849-ben alapított, s a mai napig meglévő sajtóterméke) szerint az igennel szavazó székely képviselők eljárása ahhoz hasonló, mintha egy zsidó közösség tagjai támogatnák egy Hitler-szobor felállításának ügyét.

A város RMDSZ-es polgármestere, Thiesz János felháborítónak tartja, hogy egyesek mindennel etnikai ellentétet igyekeznek szítani. Szerinte semmi baj nincs azzal, ha egy már eleve Avram Iancu nevét viselő iskola szobrot szeretne állítani névadójának.

A román vezetés egyébként hasonlóképpen semmi rosszat nem lát abban, hogy a magyarok legjelentősebb szabadságharcát Székelyföldön vérbe fojtó, korabeli osztrákbarát vezetőkről köztereket nevezzenek el, vagy épp szobrokat állítsanak a tiszteletükre. Avram Iancu nevét viseli például a kolozsvári reptér is.

Az Iancu által vezetett vérengzés egyik legsúlyosabb kicsúcsosodása az 1849. január 8. és 9. közötti éjjelre tehető, amikor Kisenyeden egy román csapat megrohanta az alvó lakosságot és nagyságrendileg 1000 fővel végeztek, többnyire gyerekekkel, nőkkel és idős emberekkel.

Összehasonításként elmondható, hogy a román történetírás és nemzeti tudat olyan hősként tartja számon Iancut, mint a magyarok Batthyány Lajost.

 

(Fotó: historia.ro)

civilhetes.net

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is kacsa, hogy az Erste Bank csődközelben volna

A hét elején az Erste Bank debreceni fiókját százával rohanták meg az ügyfelek, akik egy állítólagos híresztelésből arról értesültek, hogy a bank csőd közelében van.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerdán cáfolta a híreszteléseket.

Bár minden jel arra utal, hogy a bankcsoport pénzügyi helyzete tökéletesen stabil, egy kósza hír felröppenése elég volt ahhoz, hogy lényegében megtámadják a debreceni ügyfelek a nevezett bankfiókot, hogy gyorsan kivegyék a bankszámlákon tárolt pénzüket.

Az utóbbi időszak botrányai miatt a magyar lakosság hihetetlenül érzékeny lett a témakörben, mely  tökéletesen érthető jelenség.
Mindenki félti a bankokban tárolt, többnyire nehezen összegyűjtött pénzét, mely többnyire egy új élet megkezdésének alapjaként szolgálna, nagyon sok esetben a család fiataljainak támogatása gyanánt.
Valahogy így áll a helyzet az átlag magyar ember kis összegű, bankban tárolt javaival kapcsolatban. Nem olasz sportkocsira gyűjtenek, hanem életre.

Egyet lehet érteni Orbán Gábor azon mondatával, melyben arról beszélt, hogy az efféle álhírek terjesztése nem csupán felelőtlenség, de végeredményben bűncselekmény.
Ha végiggondoljuk, ahhoz hasonlatos az efféle álhír-terjesztés, mint amikor valaki pánikot kelt a tömegközlekedésen. Biztos lehet benne, hogy a következő lehetséges állomáson rendőrök várják majd.

Az internet személytelensége azonban ezt az eshetőséget is kizárja. Sanyi11, vagy erőspista47 álneveken bárki, bármit írhat. Például pánikkeltésre alkalmas sületlenségeket is. Így történt ez most is.

Az államtitkár elmondta, hogy a hír „megalkotásának” az szolgálhatott alapjául, hogy az állam 15%-os részesedést vásárolt az Erste Banktól, s ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a Bank hazai fiókjai gyengén szerepelnek.

Orbán Gábor kijelentette, hogy épp ellenkezőleg, azért „vásárolta be” magát az állam az Erstébe, mert az jelenleg az egyik legerősebb bankcsoport, mely hazánkban is komoly érdekeltséggel működik.

 

(Fotó: blogs.ft.com)

civilhetes.net

A III/III-as anyagok fele eltűnt 1989 óta

Az 1989-ben még elviekben kézzel fogható iratanyagnak több mint a fele egész egyszerűen eltűnt. Sajnos egészen biztos, hogy a dolog hátterében a mindenkori magyar politikai elit keze nyomát kell keresnünk, még akkor is, ha többen reflexszerűen Oroszország felé mutogatnak pártállástól függetlenül.

Az oroszok ugyanis aligha érintettek annak ügyében, hogy ne derüljön fény a tényekre: ki volt besúgó hazánkban a szocializmus alatt.

A megmaradt dokumentumok ma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találhatóak, s az Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os Intézetének kutatói tudnak a legtöbbet azok múltjáról és jelenéről. De még ez sem jelent sokkal többet annál, a tények szintjén, hogy a dokumentumok az elmúlt 25 évben folyamatosan ritkulnak, hiszen a levéltárba való szabad és ellenőrizetlen bejutás magasabb szinteken beosztott egyének számára közel sem lehetetlen.

Az 1956-os intézet, de a témakörben megszólaltatott történész is megerősítette, hogy 1990 után  még bőséggel történtek iratmegsemmisítések, s nagy valószínűséggel ez a folyamat – bár jóval csekélyebb mértékben – még ma is tart. A tettesek kiléte azonban sohasem kerül nyilvánosságra, s hiába is kerülne, hiszen a végrehajtó csupán megrendelést teljesít, személyének kérdése a legtöbb esetben valószínűleg egyáltalán nem beszédes.

Mindez egy olyan, súlyosan elhibázott múltfeldolgozási kísérlet (hiányának) eredménye, mely a témakörben döbbenetes mértékben érintett társadalom háta mögött zajlik, s egyfelől torz történelemképet szül, másfelől ellehetetleníti a továbblépést.
Amíg sejtjük, hogy mi folyik a háttérben, addig nem igazán lesz kedvünk tiszta lappal indítani: a múlt élő felelősei látszólag tabuként kezelik (sajnos esetlegesnek mondható) érintettségüket, s a feldolgozás legfeljebb olyan kitüremkedésekben nyilvánul meg, mint a Biszku-ügy, mely közel 26 éves késésével mára komolytalannak és érdektelennek hat.

Szeretnénk már elfelejteni az 1945-től 1990-ig tartó időszakot, hogy végre továbbléphessünk a 21. századba, de minden próbálkozás hiábavaló, ha nem vagyunk hajlamosak és hajlandóak elszámolni mindazzal, ami történt.
A fiatalok nagy részének érdektelensége pedig ugyanúgy járhatatlan útvonalnak bizonyul, akár az elhallgatás és sunyítás, hiszen a feldolgozatlanság okozta problémákat bizonyos betegségekhez hasonlóan sajnos öröklik az újabb generációk.

 

(A kép illusztráció!)

civilhetes.net

Pécsi szoborbotrány liszttel és mutyival

2014-ben leplezték le Pécsett Kligl Sándor Weöres-szobrát, melynek köztéri elhelyezése ellen már akkor látványosan tiltakozott Böszörményi István, aki transzparenssel jelent meg („Kligl Sándor Húzz el a szobroddal együtt”) az átadáson, majd liszttel öntötte le Kligl munkáját.

Böszörményi a minap bejelentette, hogy Pécsen ezentúl egyetlen szobrát sem állíthatják ki.

Böszörményi látványos, tavalyi akciójáért egyébként a Pécsi Járásbíróság elítélte az alkotót garázdaságért, s hivatalos figyelmeztetésben részesítette. Ennek oka a bíróság álláspontja szerint közbotrány okozása, hiszen Böszörményi megzavarta az ünnepi szoborleleplezést, s radikális megnyilvánulásával megrémisztette többek között a leleplezésen részt vevő iskolásokat is.
Persze, ha alaposabban áttekintjük Böszörményi megnyilvánulásának kiváltó okait, tisztább képet kapunk, hiszen ennek az érmének is két oldala van.

Kligl Sándor, kinek munkáját a szakma egy része kifejezetten vállalhatatlannak, giccsnek és Weöres emlékéhez méltatlannak tartja, tagja az NKA azon bizottságának, mely a szobor megalkotásához 5 millió forinttal járult hozzá, s ha ez sem volna elég, felsége, Lengyel Györgyi az EMMI közigazgatási államtitkára…

A szobor-lisztezős videó:

Böszörményi elfogadhatatlannak tartja, hogy a művészi érték tekintetében jócskán az elvárható szinten alul maradt szobor Pécs központjában kapott helyet, ráadásul tisztességtelen pályázati előnyökre is szert tett annak készítője.

Böszörményi István, akinek Kligl Sándorhoz hasonlóan jelenleg hat szobra díszíti Pécs köztereit, nyílt levélben tudatta a városvezetéssel, hogy a továbbiakban nem állít ki szobrot Pécsett.
Tiltakozásával szeretné felhívni a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mostani kultúrvezetés országos szinten, kapcsolati alapon oszt ki nagy összegű támogatási pénzeket, s a művészek politikai állásfoglalását mindenek előtt szem előtt tartva részesíti előnyben tevékenységüket.

Mindemellett a legfontosabb és szó szerint szemmel látható problémának azt tartja, hogy Kligl Weöres Sándort ábrázoló kompozíciója egész egyszerűen gyenge teljesítmény, így normális esetben nem volna helye a magyar kultúra egy ilyen mértékben kiemelt színterén.

 

(Fotó: index.hu)

civilhetes.net

Balatoni szúnyogirtás: az állam egyelőre nem kereste fel az érintett önkormányzatokat

Áprilisban kell megkezdeni a szúnyogirtást, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a Balaton-parti  települések önkormányzatainak honnan lesz pénze megoldani a munkálatokat, hiszen még a tavalyi szúnyogállomány-ritkítást sem fizette ki az állam az ígéretek ellenére.

A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs hétfőn nyilatkozta az MTI-nek, hogy évente 80 millió forintot költenek a Balaton-környéki önkormányzatok együttesen a szúnyogirtásra, s bár a teljes összeg alapvetően elegendő volna, főként hogy jelentős része állami támogatásból származik, tavaly óta alaposan megváltozott a rendszer a gyakorlati megoldásokat illetően.

2014 nyarán a katasztrófavédelem is bekapcsolódott a szúnyogirtásba, s az addig szokványos tavaszi és kora nyári irtás mellett egy nyár végi metódusra is szükség volt a szúnyogok fokozott elszaporodása ( és valószínűleg a nem megfelelő minőségű irtás) miatt.
Erre azonban már nem volt pénze a Balatoni Szövetségnek, ezért nem tudta kifizetni a munkálatokat végző vállalkozókat.
Az állami támogatás ezen, elmaradt részére a mai napig vár a BSZ, s még inkább azon vállalkozók csoportja, akik a feladatot tavaly végrehajtották.

Balassa Balázs bevallotta, hogy – bár tudnia kellene a részletekről – fogalma sincs, idén ki, vagy mely csoport fogja majd koordinálni a balatoni szúnyogirtást, amit legkésőbb heteken belül el kell kezdeni, különben áldatlan állapotok fogadják majd a Balatonhoz érkező nyaralókat.

A gyakorlat anyagi megvalósítása egyébként igen egyszerű, ha a papírformát követjük: az irtás felét az állam fizeti, míg a másik felét az érintett települések önkormányzatai. A balatoni városok és falvak a lakosság számának megfelelően, arányosan vesznek részt a fennmaradó költségek kifizetésében.
Idén is mindenki elkülönítette a szokásos összeget, de a szúnyogirtás lebonyolításával kapcsolatos  anyagiak terén is tanácstalanok a vízpartiak, nem csupán a megvalósításra nézve.        

A szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a tavalyi fejetlenség egyik kirívó, de rendre ismétlődő jelensége az volt, hogy a katasztrófavédelem gyakran nem a megszokott, hajnali órákban végezte a permetezést, s a „meglocsolt” lakók és a nyaralók közül sokan panaszt tettek az önkormányzatoknál.

 

(A kép ullusztráció – veol.hu)

civilhetes.net

Eladó a kolontári vörösiszap-tározó

Heteken belül árverésre kerül az öt évvel ezelőtt hatalmas környezeti katasztrófát okozó vörösiszap-tározó is, más egyéb területekkel és ingatlanokkal együtt.

A közelben lévő, még meglévő üzemek nagy része már korábban gazdára talált.
Azt nem lehet tudni, hogy mennyiért kelhet el a tározó, csupán azt, hogy a leendő vevőt 8,5 milliárd forintos helyreállítási kötelezettség terheli majd.

Mindebből kifolyólag egyelőre azt sem lehet tudni, hogy lesz-e egyáltalán olyan cég, mely úgy érzi majd, hogy mindenképpen birtokolnia kell a tározót, illetve a közelében lévő, egyéb, üzemi területeket és objektumokat.

A MAL-hoz tartozó ajkai ingatlanegyüttesre kiírt pályázatot már megnyerte az IC Profil Kft., azonban a sérült, valamint a használható állapotban lévő tározók csak most kerülnek majd kalapács alá.
Azt viszont nem tudni, hogy külön-külön is megvásárolhatók-e, avagy csupán együttesen. Ez utóbbi jóval valószínűbbnek tűnik, hiszen az objektumok külön-külön aligha volnának használhatóak összetett munkafolyamatokra.

Korábban már egy aukción meghirdették az érintett létesítményeket, azonban az akkori próbálkozás sikertelennek bizonyult. Az ügyben érdekelt felszámolóbiztos elmondta, hogy ezúttal joggal számítanak sikerre, hiszen időközben megszerzésre került a környezetvédelmi hatásvizsga a.

A felszámolóbiztos azt is elárulta, hogy az esetleges eladásból milliárdos összegű bevételhez juthat a MAL, ám az összeget teljes egészében a jelzálogban érintett hitelintézetek rendelkezésére kell bocsájtani.

A területen alumíniumkohászat és bauxitbányászat már régóta nem folyik, azonban egyéb, vegyipari jellegű termelésben még jócskán érintett a környék, így több száz munkahely sorsa is múlik azon, hogy sikerrel zárul-e a közeljövőben esedékes aukció.

A 2010-es gátszakadást követő vörösiszap-katasztrófa tíz ember életét követelte, s mintegy 1 millió köbméternyi, úgynevezett zagy öntötte el pillantok alatt Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.
A katasztrófa által okozott ökológiai és gazdasági kár egészét a mai napig nem sikerült teljességében felmérni.

 

(A kép illusztráció! – Fotó: parameter.sk)

civilhetes.net

Úgy tűnik a webshopok profitálnak a vasárnapi zárva tartásból

A Formatex Kft. által készített felmérés tanúsága szerint a boltok jelentős részének vasárnapi zárva tartása a webshopok forgalmának fellendülését eredményezi.

A kutatás alapján, a közeledő húsvéti ünnepekre a vásárlók igen jelentős része az internetről veszi majd a játékokat.

Bár a közvélemény-kutatás nem nevezhető igazán reprezentatívnak, hiszen mindösszesen 1000 embertől kérdezték meg, hogy a húsvéti ajándékvásárlást az interneten, vagy boltokban tervezik-e, mégis igen érdekes adatnak bizonyul, hogy 64%-uk az internetes megoldásra voksolt.
A felmérést végző cég 125 millió forintos bevételt vár az elkövetkezendő időszakban.

A megkérdezettek 25%-a szombaton szeretné megvenni az ajándékokat, míg 34%-uk hétköznapra időzíti a vásárlást. A hétköznapra tervezők előnyben vannak abban a tekintetben, hogy a boltok nagy része meghosszabbított nyitva tartással várja a vevőket. Ennek oka többek között a vasárnapi bolt-stopban is keresendő, bár ebben az időszakban egyébként is jellemző az üzletekre, hogy a hétvégi ünnep előtti hétköznapokon tovább tartanak nyitva a megszokottnál.

A Formatex Kft. igazgatója statisztikai adatokra támaszkodva elmondta az MTI-nek, hogy az éves játékvásárlások 16-20%-a a húsvéti időszakban várható minden évben. Bár a válság hatására kevesebbet költöttek az emberek a legdrasztikusabb időszakban, 2014 Karácsonya komoly fellendülést jelentett a forgalom tekintetében.

Csak a legérdekesebb számadatokat tekintve, a megkérdezett vásárlók 44%-a 2000-5000 Ft közötti összeget tervez költeni egy-egy gyermekre, 25%-uk 5000-7500 Ft-ot, míg 16%-uk mindössze 1000-2000 Ft-ot.

A szülők komoly hányada azzal is számol, hogy a gyerekek sok esetben viszonylag komoly összegű locsolópénzzel térnek haza a nap végén, így ők lényegében ezt a pénzt is beleszámolják a húsvéti ajándékba. A felmérésben megkérdezettek 18%-a úgy véli, hogy a gyerekek 5000-7500 Ft-ot is „kereshetnek” a locsolással, amit aztán arra költhetnek, amire szeretnék.

 

(A kép illusztráció!)

civilhetes.net

Újabb buszrajongó kötött el egy járatot, ezúttal Kecskeméten

Ez úttal a kecskeméti 10-es buszról kísérte el a rendőrség azt buszsofőrt, aki valójában olyannyira nem volt alkalmazottja a Kunság Volánnak, hogy még jogosítvánnyal sem rendelkezett.

A hatóságok sajtóértesítése szerint a 20 éves, fiatal férfi autóbusz-megszállott.

Pedig nagyon alapos volt a fiatalember, hiszen – eddig ismeretlen módon – még a Kunság Volán egyenruháját is beszerezte valahonnan, így alapvetően senkinek sem tűnt fel, hogy valójában egy némileg közveszélyes megszállott ül a volán mögött az utasokkal zsúfolt buszon.

A hatóságok szerint egészen meglepő, hogy senkinek sem szúrt szemet a dolgozók közül sem, hogy a 20 éves fiatal, aki ellen valószínűleg közveszély okozása és magántulajdon engedély nélküli eltulajdonítása miatt indítanak majd eljárást, egy egész kört zavartalanul tehetett meg a kecskeméti 10-es járat vonalán. Egy biztos: annak ellenére, hogy még B-kategóriás jogosítvánnyal sem rendelkezik az ál-sofőr, nagyon ügyesen végezte a – mondjuk így – feladatát.

Tavaly hasonló eset történt Esztergomban is, bár ott nem busz-megszállottról, hanem egy gyalogolni és várakozni némileg lusta, erősen részeg fiatalról volt szó. A megfelelő jogosítvánnyal  szintén nem rendelkező férfi kinyitotta a kulccsal együtt szabálytalanul otthagyott, éjszakára leparkolt autóbuszt, majd meglepő körültekintéssel egészen hazáig, azaz Kesztölcig vezette a járatot, ezek után szép rendezetten leparkolta a járművet, majd hazament és lefeküdt szépen aludni.

2014 januárjában rövid idő alatt hatalmas rajongótábora lett a fiúnak, aki ellen természetesen eljárást indítottak, hiszen annak ellenére, hogy nem lett baj, mégiscsak ellopott egy részben köztulajdont képező autóbuszt és jogosítvány nélkül elvezette azt egy másik településre, ilyet pedig mégsem lehet büntetlenül megoldnai.
Akkor nagy szerencséje volt az ál-sofőrnek, mert csupán „jármű önkényes elvétele bűntettének megalapozott gyanújával” indítottak ellene eljárást.

A kecskeméti megszállott ügyében egyelőre nem szolgálhatunk a jelenleginél összetettebb információkkal.       

 

(A kép illusztráció!)

civilhetes.net

Vehemensek és sikeresek a felvidéki magyar civil kezdeményezések

A Via Nova akcióinak is köszönhetően egyre több felvidéki magyar vállalja újra nemzeti identitását, függetlenül a nagypolitikai nyomástól, előtérbe helyezve a tényt: Európában igenis természetes, hogy létjogosultságot követelnek az anyaországuktól egykor elszakadt, de lakóhelyüket el nem hagyó kisebbségek.

Egyre több nagyobb a magyar nyelvű iskolákba iratkozó gyerekek száma, egyre több az olyan bevásárló- és szórakozóhely, ahol természetes a kétnyelvű kiszolgálás, felirat és tájékoztatás, s egyre többen érzik úgy, hogy nem kell szégyellniük magyarságukat a Felvidéken, hiszen Európában vannak, szlovák nemzetpolitikai retorika ide, vagy oda.

Gubík László, a civil szervezet elnöke elmondta, egyik legfőbb törekvésük, hogy civil irányból kiinduló kezdeményezések segítségével összebékítsék a politikai pártokat, s a magyarországi eseményeket szem előtt tartó aktuális párbajozás helyett inkább összefogásra ösztönözzék őket.

A Via Nova vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szlovákiai magyarok érdekképviseletével foglalkozó pártok a civilek egyértelmű jelzéseinek hiányában egész egyszerűen eltunyulnak, ezért van szükség a lendületes és látványos összefogás reprezentálására. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a mindenkori fiatalítás fontosságát is.

A civilek minden valószínűség szerint elérték, hogy szeptembertől a magyar szülők az eddigi évente 3700 frissen beiratkozó kisdiák létszámát 3800-ra emelje, ami rég nem látott mértékű, igen jelentős változásnak mondható.
Kampányuk lényege, hogy felhívják a figyelmet az anyanyelvi oktatás hatékonyságára, s az abban rejlő komoly, később meghatározó módon kiaknázható lehetőségekre.

Most indult, legújabb kampányuk lényege, hogy zöld, vagy piros táblákat akasztanak boltok kilincseire annak megfelelően, hogy a helyiségek mennyire felelnek meg a kétnyelvű tájékoztatás kritériumainak.
Bár a hatóságok büntetéssel, a szélsőségesek veréssel fenyegetik őket, ez a szervezetet egy cseppet sem zavarja a munkában, mely jól láthatóan egyre hatékonyabb.

 

(Fotó: ics.sk)

civilhetes.net

A jelek szerint nem lesz BKV-sztrájk. Persze a jelek néha csalnak

Bár a városvezetés nem kívánja emelni egy forinttal sem a BKV dolgozók bérét, egyik szakszervezet sem hirdetett sztrájkot.

Másképpen áll a helyzet a Volánnál, ahol az alkalmazottak a beígért 5,2%-os emelés helyett csupán 2,4%-ra kaptak ígéretet, s a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet máris munkabeszüntetést jelentett be a jövő hétre.

Míg vidéki kollégáik igen aktívak nemtetszésük kinyilvánításában, addig a budapesti sofőrök és a BKV más területein alkalmazott dolgozói valahogyan nem érzik szükségesnek, hogy tiltakozzanak a béremelés elmaradása miatt.
Nekünk, mint utasoknak ez alapvetően jó hír, hiszen nem fogunk elkésni a munkahelyünkről és nem kell a gyereket sem másfél órával tovább az óvodában, vagy az iskolában marasztalni, de összességében azért mégiscsak meglepő a helyzet.

A BKV-dolgozók legutóbb 2010 januárjában sztrájkoltak. Akkor lényegében hat napra az egész budapesti tömegközlekedés megbénult és már-már anarchisztikus állapotok uralkodtak városszerte, hiszen a villamosok 40%-a nem indult el reggel, hasonlóképpen a trolibuszok 50%-ához, illetve a buszközlekedés teljes egészében leállt.
Akkor a kollektív szerződés elfogadásáért küzdöttek a BKV-dolgozók, akiknek munkáját közel egy hétig alvállalkozók segítségével igyekezett pótolni a városvezetés. A hetedik napon – csak a sorok közti szimbolikus tartalom miatt kiemelendő – a főváros vezetése megtört és elfogadták a dolgozók követeléseit, majd egy hét múlva aláírták a szerződést.

Most utazhatunk kedvünkre a városban, annak ellenére tehát, hogy a BKV-dolgozók levesébe egy szép, kövér légy került. Különös és valóban meglepő mindez. Mondhatni: példátlan.
Vajon nem vihar előtti csendről van-e szó? Nem megerősített források szerint ugyanis a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége épp azon dolgozik a háttérben, hogy felmérje: a dolgozók mekkora hajlandóságot mutatnak egy esetleges sztrájk megvalósítására.

Ebből bizony akármi is kisülhet még. Nem valószínű ugyanis, hogy a BKV-alkalmazottai elégedettek jelenlegi béreikkel.

 

(Fotó: aszhirportal.hu)

civilhetes.net