2015. március hónap bejegyzései

Népszerű a magyar bárányhús az európai piacon

Az egyébként is nagy népszerűségnek örvendő magyar bárányhús a húsvéti szezonnak köszönhetően most rekordárakat döntöget. A termelőknek a külföldi kereskedők kilónként akár 1000 Ft feletti összeget is kifizetnek a hetekben.

Mivel most a húsvét kimondottan korai időszakra esik, ezért Európa-szerte alacsony a vágnivaló bárányok száma, ezét többek között a magyar termelők is nagyon jól járnak áprilisban. Mindemellett a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a bárányszezon nagy valószínűséggel nem csupán korán indul, de meglehetősen ki is tolódik.

A külföldi piacra szállított bárányok átlagos súlya 18 és 24 kg közé esik, s az ilyen súlyban lévő bárányokért akár 1100 Ft-os kilónkénti árat is szívesen megfizetnek a kereskedők, hiszen egyrészt kiváló minőségű húsról van szó, másfelől az uniós országok többségében még nem indult meg a vágóidőszak, az állatok ugyanis túl fiatalok.

Magyarország termelői évente 600 ezer bárányt értékesítenek exportra, s ennek a számnak közel az egyharmada a húsvéti ünnepekre esik. Érdekesség, hogy rajtunk, a spanyolokon és franciákon kívül senki más nem szállít Nyugat-Európába bárányhúst.
A déli országok másképpen vannak berendezkedve, hiszen – amint azt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség vezetője elmondta – a déliek kifejezetten fel vannak készülve az ünnepekre az idényszerű báránykereslethez igazodva.

A legtöbb húst Olaszországba szálltjuk, de Ausztria, Németország és Svájc is a jelentős felvásárlók körét gazdagítják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó minőségű magyar bárányt elsősorban a magasabb színvonalon élő országok állampolgárai keresik, hiszen a hús igen drága.
Az átlag magyar fogyasztó ennek megfelelően nem igen részesülhet ezekből a javakból, hiszen a piaci ára a bárányhúsnak legjobb esetben is 2500 Ft, de a 4000 Ft körüli árfekvés jóval jellemzőbb, főleg Húsvétkor.

Az Európai Unió egyébként 80%-ban önellátó a bárányhúsra nézve, így csupán 20%-ban szorul a kevésbé jó minőségű új-zélandi, ausztrál és uruguayi bárányra.

 

(Fotó: grillezz.hu)

civilhetes.net

Nagyságrendileg sem lehet beazonosítani, hogy hazánkban hány céget döntenek be tulajdonosaik szándékosan

Az egyik legnehezebben bizonyítható bűntény a köznyelven is cégbedöntés néven ismert megoldás, melynek során az elvárásokhoz képest nem jól működő, de már adósságokkal terhelt cégeket egész egyszerűen becsődöltetik tulajdonosaik, így megúszhatnak szinte minden anyagi felelősségre vonást.

A törvény elvileg bünteti a tevékenységet, gyakorlatilag azonban képtelen felülvizsgálni az egyes ügyeket.

A legutóbbi kiváló példa a Questor volt. És természetesen ott is strómanokra kenték az egészet, ahogyan az lenni szokott.
Mindemellett tarsoly arra is odafigyelt, hogy mielőtt robbanna a bomba, megfelelően bebiztosítsa magát a felelősséggel szemben, hiszen egy büntetett előéletű közmunkásra íratta a céget, aki nyilván belement a játékba néhány tízezer forintért.
Ezúttal kiderült a turpisság, de annak ténye, hogy az ügy már folyamatban van, azon jelenségekhez hasonló, melyek során olyanokat szokás mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Semmi értelme ennek a mondásnak, de remekül idevág.
Az Questoréhoz hasonló ügyletek hatalmas számban zajlanak le nap min nap a nyilvánosságtól természetesen távoli dimenziókban, legfeljebb valamivel kisebb pénzekről van szó.

Kifejezetten olyanok segítségével lehet megoldani a nyereség nélküli cégek eladását, (melyekre azonban már százmilliós tételekben is felvehettek beforgatásra sohasem került kölcsönöket), akik direkt arra szakosodnak, hogy megveszik azokat. Ilyen céggyűjtő volt Erdélyi József is, aki ellen a szankció nem volt más, minthogy 2012-ben eltiltotta őt a cégbíróság mindennemű gazdasági társaság vezetésétől.
Az egykor élt híres, a Nyugatosokra nagy hatást gyakorolt író nevét hordozó Erdélyi egyébként a mai napig tagja több olyan cég tulajdonosi körének is, melyek ellen csődeljárás zajlik. Hát, így megy ez…

A magyar törvénykezés kiskapuinak professzionális cselezőjátékosai évről évre milliárdokkal károsítják az államot és a bankokat, s egyelőre úgy tűnik, hogy közel s távol nincs megoldás.
A bíróságok belefulladnak a több tízezer oldalnyi céges irathalmazokba, míg a trükkösködők fáradhatatlanul újabb és újabb cégeket döntenek be.

 

civilhetes.net

Április 1-től szabad a tej az Unióban!

2015. április 1-jével jár le annak a kvótarendszernek az érvényessége, melyet a tejtermelés szabályozására hozott létre az Európai Unió harmincegy évvel ezelőtt.

Szerdától tehát a tagállamok kapacitásán és technikai felkészültségén kívül semmi sem szabhatja határát a termelésnek.

Hazánkban különösen jól jön a szabadság, hiszen a magyar tejtermelők feladata elsősorban az lesz, hogy visszaszerezzék a magyar termelők számára a hazai piacot, hiszen azt az utóbbi, közel két évtizedben a külföldi tej uralta, elsősorban a szlovák és a lengyel.

Magyarországon nagy mennyiségben és kiváló minőségben elérhető tejről kell beszélnünk, így a nyersanyag tekintetében nem lehet probléma. Az ágazat technikai felkészültsége azonban jócskán hagy még kívánni valót maga után.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szakma jelenleg nagyságrendileg 40-50 milliárd forintos állami támogatást igényel ahhoz, hogy az igazán komoly termelés megindulhasson.

Harcz Zoltán arról is beszélt, hogy jelentős mértékben nem érint bennünket a kvótahatár megszüntetése például az exportra nézve, hiszen eddig is a maximumra szabott kereteken belül jártunk bőségesen, így valóban a tekintetben származik majd előnyünk a változásból, hogy végre megtelíthetjük a magyar piacot kiváló minőségű magyar tejjel.

Brüsszel úgy véli, hogy a többletteremésből származó, minden bizonnyal hatalmas mennyiségű tejet Unión kívüli országok piacán kiváló ütemben, nagy sikerrel adhatják tovább a tagországok. Ugyanis például Németország, vagy Ausztria szinte biztosan hatalmas mennyiséggel fog előrukkolni, amit nyilvánvalóan szeretne majd folyamatában értékesíteni.

Hazánkból leginkább Horvátországba és Olaszországba jut nagy mennyiségben nyers tej, amit aztán ott dolgoznak fel, s az adott országban, vagy további szállítás után másutt értékesítik. Az ilyen megoldásokat április 1-jétől alapvetően fogják átgondolni a termelők és az iparágban érdekelt kereskedők, hiszen itthon sokkal jobban megéri kész termékké alakítani a tejet, mintsem olcsón, bár nagy mennyiségben továbbadni rajta.

 

(Fotó: peakshop.hu)

civilhetes.net

Meglepő mértékű együttműködés volt a szomszédos országok egykori titkosszolgálatai között

Egy a napokban rendezett nemzetközi konferencián, melynek szervezésében a Nemzeti Emlékezet bizottsága is részt vállalt, többek között arra is rávilágítottak az előadók, hogy az egykori szocialista országokban igen komoly mértékben igyekezetek együttműködni az államvédelmi hatóságok, melyek közül a legkeményebb és leghatékonyabb vitathatatlanul a Stasi volt.

Még annak ellenére is, hogy ügynökeinek csak nagyon elenyésző töredéke beszélt idegen nyelveket…

A kutatások szerint a leglelkesebb együttműködőket a bolgár és a csehszlovák ügynökök között lehetett megtalálni, s e két ország titkosszolgálataira mindennek köszönhetően a szovjet központ alapos és összetett kiszolgálása volt jellemző.
Ugyanakkor például a hazánkban működő szolgálat tagjainak jelentős része nem szívesen végezte munkáját, így egy-egy személy megfigyelésének feladatát azért is bízták sokszor több emberre, mert nem bíztak a felületesen működő ügynökökben, akiket sok esetben erőszakkal vettek rá az operatív munkára.

A Stasi azonban nem csupán a szovjet elvárásoknak a leghatékonyabb megfelelő hálózat volt, de önmagát egyfajta „Nagy Testvérként” aposztrofálta a szomszédos tagállamokkal szemben. Így például Romániában egészen 1964-ig kihelyezett központtal „segítette” a román kollégák munkáját, mely valójában olyannyira erőteljes beavatkozást jelentett, hogy a Securitate már kifejetetten követelte az NDK-s megfigyelők és operatív vezetők hazaküldését a hatvanas évek közepére.

Érdekes azonban, hogy a Stasi ügynökei közül még a magasabb beosztásban lévők közül is csak nagyon kevesen beszélték az aktuálisan „támogatott” ország nyelvét, így csupán utasításokat eszközölhettek, s a megfigyelés konkrét folyamatiban mindössze közvetetten, fordítás útján tudtak közreműködni. Ennek ellenére vehemensen dolgoztak.

A NDK állambiztonsági minisztériumának anyaga ma már szabadon kutatható. Ez különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen az egykori „gyarmatok” jelentős részében csak nehézkesen, rengeteg engedély beszerzésével, vagy sokszor sehogyan sem vizsgálhatóak külsős kutatók számára az egykori hírszerzési akták.

 

civilhetes.net

Április elsejétől bevezetésre kerül a reintegrációs őrizet

Egy 2014-es törvénymódosítási javaslat értelmében tavaly év végén megszavazta a parlament a reintegrációs őrizet bevezetését, melyet novemberben írt alá a köztársasági elnök.

A büntetéstípus lényege, hogy az enyhébb, de szabadságvesztéssel járó törvénysértések elkövetőit egy bizonyos idő után a házi őrizethez hasonló megfigyelésre visszaintegrálják a társadalomba. A rabok dolgozhatnak, sportolhatnak, mozgásuk viszonylag szabad, ám minden léptüket megfigyelik a hatóságok.

A kormány szerint jelentős lépés lehet a reintegrációs őrizet a társadalomba való újra-beilleszkedés szempontjából, hiszen a megfigyelt, aki büntetésének egy részét már letöltötte a kijelölt fegyintézetben, megfigyelés alatt, de határozott szabadságban dolgozhat azon, hogy tökéletesen visszafogadja őt az adott közösség, illetve ő maga is tudatosan építheti újra a botlásából kifolyólag lerombolt, róla kialakult képet. Mindehhez lehetőség van a saját otthonában töltenie a kiszabott büntetést, míg eljárhat élni a némileg azért szabályzott, de mindenképpen a nap 24 órájában megfigyelt életét.

Nem szabad mindeközben elfelejtenünk, hogy a magyar börtönök jelenleg 140%-os kapacitással működnek, tehát a zsúfoltság megdöbbentő méretűnek nevezhető. A törvénymódosítás okai között így nyilvánvalóan a zsúfoltság felszámolására tett kísérletet is megtaláljuk.

Reintegrációs őrizetbe csak olyan rabokat helyezhet a bíróság, akik egy évnél rövidebb szabadságvesztésükből már legalább 3 hónapot, egy évnél hosszabb büntetésükből pedig minimum 6 hónapot letöltöttek az adott fegyintézetben.
A lehetőség olyan „megbotlottak” előtt áll nyitva, akik ittasan okoztak közúti balesetet, csaláson, vagy garázdaságon kapták őket, esetleg első ízben követtek el lopást.

A törvény kimondja azt is, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőin kívül azok sem kérvényeztetik büntetésük reintegrációs őrizetre módosítását, akiket 5 évél hosszabb időre ítélt el a bíróság. Arra ugyanis igyekeznek odafigyelni, hogy az enyhítés ne szolgálhasson alapjául egy esetleges újabb elkövetésnek.

(Fotó: hshw.hu)

civilhetes.net

Rengeteg hazánkban az orvosi műhibaper

Egy a hét elején szervezett betegbiztosítási szakmai konferencia többek között arra hívta fel a szakma figyelmét, hogy olyan mennyiségű műhibaper indul évente Magyarországon, hogy azok számát még megbecsülni is problematikus.

Azt főleg nehéz nyomon követni, hogy hány per végződik kártérítési kötelezettséggel az adott egészségügyi intézmény kárára.

A műhibaperek számának rendkívüli nagysága sok esetben az orvosok túlterheltségével és az ebből következő, esetleges figyelmetlenségével volna magyarázható, de a perek egy jelentős része igen meglepő okokból kerül megindításra.

A leghíresebb műhibaper jelenleg Geréb Ágnes ügye, akit a bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés megállapítását követően ítélt két év fokházra, illetve tíz évi szakmai eltiltásra.
Geréb Ágnes nagy port kavart ügye az otthonszülés témaköre végett különösen nagy figyelmet kapott, azonban jelegében nem tér el a sajnos átlagosnak nevezhető műhibaperektől, míg a büntetés súlyosságának tekintetében igen.

Olyan abszurdumokért, mint például az az ügy, mely szerint egy orvos a saját maga által, patkányokon tesztelt szérumot betegein is kipróbálta, három év letöltendő börtönbüntetést ítélt meg az érintett bíróság, azonban ez egy igen kivételes eset, hiszen a műhibák többsége rendszerint pénzbüntetést von maga után.
De az az orvos, aki traumatológusként illegálisan működtetett fogorvosi praxist, majd munkája során egy betegénél túladagolta az érzéstelenítőt, aki a helyszínen meghalt, 450 ezer forintos pénzbírságot kapott a másodfokú bíróság döntésének értelmében.

A gyakorlat tehát azt mutatja, hogy Magyarországon a műhibaperek jelentős részében pénzbírsággal, ritkábban ideiglenes eltiltással, s csak nagyon kevés esetben büntetik szabadságvesztéssel a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést.

Ennek az is oka lehet, hogy a jogi gyakorlatban olyan terminusok is megjelentek az utóbbi években, mint a diagnosztikus tévedés, illetve az a magyarázat, mely szerint az orvos az adott esetben „mindenben a szakma szabályai szerint járt el.

A perek során szinte sohasem derül ki teljes biztossággal, hogy valójában ki és egész pontosan hol hibázott.

 

(Címlap: orvosper.hu)

civilhetes.net

A magyarok egyre szkeptikusabbak a bankokkal kapcsolatban

Az utóbbi idők bróker-és bankbotrányai után a magyar emberek a felmérések szerint egyre többen döntenek úgy, hogy pénzüket inkább otthon tárolják, míg a nagyobb összegek tulajdonosai sokan külföldi bankfiókokat választanak.

A legsúlyosabb ügy a közelmúltban kétségtelenül a Buda-Cash botránya volt, melynek következtében sokan egész egyszerűen elvesztették, vagy elveszíthetik a számlákon tárolt pénzüket. Elviekben elképzelhetetlen, amíg meg nem történik, hogy az ember elveszítse az évek alatt összegyűjtött vagyonát, esetleg örökségét, pedig a jelek szerint a valóságban ez bármikor előfordulhat.
Minden estre akár évekig is elhúzódó harcok árán lehet csak esély a jogos tulajdon visszaszerzésére.

Mindennek köszönhetően egyre több ember dönt úgy hazánkban hétről hétre, hogy pénzét inkább otthonában, vagy külföldi bankok fiókjaiban tárolja. Ez utóbbi a ritkább, hiszen a többség egy-két millió forint megőrzésével bízza a meg rendszerint kiválasztott bankot, s ilyen – mondjuk így – kisebb összegekkel nem igazán utazgatnak máshová, ha megrendül a bank(ok)ba vetett bizalom.
A pénz tehát sokszor azokban a bizonyos dunyhákban és párnahuzatokban köt ki.

Azonban nem elhanyagolható szempont, hogy milliós pénzösszeget otthon tárolni nem éppen életbiztosítás. Többek között a rendőrség sem javasolja, hogy lakásunkban nagyobb összegű készpénzt tároljunk, hiszen a témakörbe készült statisztikai felmérések azt látszanak igazolni, hogy a pénz otthon tárolásának információja igen sok esetben a bejárati ajtónál jóval távolabbra is eljut.
A betörések jelentős hányadának alapja sokszor egy-egy ilyen információ szokott lenni.

A bank-szkeptikusok egyre növekvő táborának tagjai azonban úgy látszik, vállalják a kockázatot, hiszen úgy látják, hogy egy betöréses lopás esélye jelenleg jóval kisebb a bankcsődnél. Nem mellesleg védekezni is lehet ellene…

A hozzáálláson az sem sokat változtat, hogy a legújabb sajtóértesülések szerint a Buda-Cash károsultjait kifizetik a közeljövőben.

 

(Címlap: frsz.hu)

civilhetes.net

Pornó, alkohol és válogatott káromkodások az osztálykiránduláson – A tanárt elítélte a bíróság kiskorúak veszélyeztetéséért

Három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki első fokon arra a tanára, aki a rábízott 25 gimnazista diákot meglepő osztálykirándulásokkal jutalmazta több ízben is.

A vád szerint az oktató a tanórán kívüli iskolai utazások során folyamatosan obszcén szavakat használt a fiatalkorúak előtt, egy meleg-pornó weboldalt ajánlgatott a fiúknak, de többek között (az együttes alkoholizálások során) arról is beszélt a saját szexuális élete mellett, hogy mely diáklányt fektetné le az osztály fiútagjainak helyében.

Az ügyet többek között az is súlyosbítja, hogy az eset egy református gimnáziumban történt, s ezzel rossz fényt vethetnek az események a református gimnáziumok általános megítélésére, hiszen sokan küzdenek azért, hogy bizonyosságot nyerjen az egyházi iskolák oktatási minőségének és az intézményekben tapasztalható állapotoknak problematikussága.

A férfi a tárgyalás során tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, bár azt beismerte, hogy szigorúan szabályzott keretek mellett megengedte az alkohol fogyasztást a rábízott diákoknak, illetve valóban említett egy homoszexuális tartalommal bíró weboldalt is.

A férfi osztályából egyetlen diák sem vallott tanára ellen, de a bíró leszögezte, hogy ez nem jelent semmit, hiszen a rendszeres befolyásolás hatására nyilvánvalóan nem gondolják a gyerekek, hogy a történtek kifejezetten súlyos cselekedetnek minősülnének.
Mindezt érintve azonban érdekes kérdés merül fel, mellyel kapcsolatban nem szolgálnak információval a sajtóértesülések: honnan derült fény a történtekre? A magyarázat persze annyi is lehet, hogy az egyik diák otthon viccesen elmesélte, hogy mi volt az osztálykiránduláson, mire a szülő azonnal értesítette a hatóságokat, majd feljelentést tett.

A tárgyalás másodfokon folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken, hiszen a védelem bűncselekmény hiányában enyhítésért fellebbezett, míg a vád súlyosbításért folyamodott a bírósághoz.

 

(A kép illusztráció! – Fotó: birosag.hu)

civilhetes.net

Az állam három és félszeresére emelné az ingyenesen étkező óvodások számát – Kérdés, hogy miből

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyáltalán nem ért egyet azzal a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos új tervezettel, mely szerint „a kormány” 335 ezer bölcsődés és óvodás étkeztetésének költségeit állná, mely szám három és félszerese a jelenleginek.

Valószínűleg túl nagy fába vágná ezúttal is fejszéjét az államvezetés, ha valóban beiktatná a törvényt, hiszen ezzel nem azt érné el, hogy minden rászoruló kisgyerek étkeztetési problémája egycsapásra megoldásra kerülne, hanem csupán oly mértékben bővítené a jogosultak számát, mely valójában nem eredményezne mást, minthogy olyan családok gyermekei is ingyen étkezhetnének, amelyek egyébként különösebb gond nélkül ki tudnák fizetni az óvodai étkezési költségek díját.
Mindez pedig milliárd forintos nagyságrendű panem volna némi circensessel.

Az Önkormányzatok Szövetségének értetlensége mellett heveny félelmük is jogos, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kérdés kapcsán arról említést sem tett, hogy az önkormányzatoknak majd miből lesz keretük a súlyos többletköltségek abszolválására.
Ugyanis az nem kérdéses, hogy az ingyenes óvodai étkeztetés díjai az önkormányzatokra hárulnak majd.
Azt még nem lehet tudni, hogy a kormány mekkora plusz támogatást nyújtana az ügyben, csak az bizonyos, hogy az önkormányzatok kizárólag súlyos átcsoportosítások árán volnának képesek önállóan kitermelni a három és félszeres költségtöbbletet.

Annak gondolata, hogy minden gyermek ingyen étkezhessen hazánkban, aki rászorul, mindenképpen figyelemre méltó és üdvözlendő. Ellenben a jelenlegi tervezet úgy fest, újabb példája annak, hogy a kormány megfontolatlanul, kapkodva és szakértők, valamint érintettek bevonása nélkül igyekszik döntéseket hozni.
Ugyanis azt a pénzt, amit a jogosultak körének kibővítésére áldoz a vezetés, költhetné valódi szociális problémamegoldásra is. A lehetőségek tárháza (sajnos) végtelen, hiszen rengeteg család él ma Magyarországon nyomorban, vagy a nyomor szélén, s azért, hogy velük találkozzunk, egyre kevésbé kell ellátogatnunk az elmaradottabb megyékbe…

 

(Fotó: tankonyvtar.hu)

civilhetes.net

Tavasz van és városfelújítás: mindenki nyeregre pattan Budapesten

Akár hogy is, de két oka biztosan van annak, hogy a budapestiek közül az elmúlt héten az átlagosnál jóval többen használták a Mol Bubi kerékpárjait.

Egyrészt gyönyörű látványosságával megérkezett a tavasz, másrészt Budapest tömegközlekedésének legjelentősebb szakaszai lényegében használhatatlanná lettek a nagyszabású felújítási hullám okán.

Hétfőn, kedden és szerdán a megszokottnál kétszázzal több ember bérelt kerékpárt a fővárosban, ami igen jelentős emelkedésnek számít. A szolgáltatónak mindazonáltal egyébként sem lehet oka panaszra. Az igen népszerűnek mondható Mol BuBit tavaly szeptemberi átadása óta 330 ezer alkalommal használták.

A BuBinak komoly előnyére válik az is, hogy manapság Európa-szerte igen nagy népszerűségnek örvend a városi kerékpározás, s hazánkban is egyre nagyobb rajongótábora van a többek szerint már-már életformának minősülő bringázásnak.
A Mol BuBi időben jött és hálózata alapos kiépítésre került: a biciklikre könnyű jegyet váltani, illetve sok helyen találni olyan pontot a városban, ahol felpattanhatunk egy BuBira, illetve gyorsan lehelyezhetjük azt, amellyel érkeztünk.

Igaz, a megkérdezettek közül sokan úgy vélik, hogy a kerékpárok túl nehezek, alig lehet velük haladni, s használatuk a robusztus kialakításnak köszönhetően kifejezetten megerőltető, a számadatok valahogy mégis azt mutatják, hogy a BuBi egyre népszerűbb.

A felmérések arra engednek következtetni, hogy a Mol Bubi rendszeres felhasználóinak 50%-a a tömegközlekedés alternatívájaként használja a rendszert, hiszen sokszor gyorsabban és kényelmesebben eljuthat a kerékpárokkal A-ból B-be, mint a zsúfolt buszokkal, vagy villamossal.

A Mol BuBinak manapság jelentősen kedvez és kedvezni is fog a tömegközlekedési hálózatában ideiglenesen megbénult főváros, hiszen azok, akik eddig csupán kacérkodtak a rendszeres biciklibérlés gondolatával, most sokan tényleg két kerékre váltanak.

Budapest közlekedési képére és az útkarbantartásra is egyre jelentősebb hatást látszik gyakorolni a kerékpárosok térhódítása. Bízunk benne, hogy ez a tendencia nem fog alábbhagyni a jövőben sem.


Nem Budapest, hanem Esztergom, de közösségi bicaj ez is 🙂

 

(Fotó: bkk.hu)

civilhetes.net