2015. február hónap bejegyzései

Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó – Magyarország és a politikai merényletek

Kétségtelen, hogy Magyarországon a politikai merényletek egyáltalán nem ismeretlenek – bár az ezredforduló után hozzászokhattunk, hogy a leszámolások kora véget ért, vagy legalábbis diszkrétebb fordulatot vett.

A rendszerváltás utáni években, hazánkban szinte balkáni állapotok uralkodtak – az évek során szinte mindennaposak voltak a robbantásos merényletek, amelyek elkövetői a legritkább esetben kerültek felelősségre vonásra, vagy legalább azonosításra. A merényletek célpontjai sokszor véletlenszerűnek tűntek – mint például a Halászbástya vagy a 2-es metró -, még többször alvilági leszámolások álltak a hátterükben. Attól azonban, hogy nem él élénken emlékezetünkben, a politikusok sem alhattak nyugodtan.

MSZP, SZDSZ, Fidesz, Parlament

Az MSZP irodáinál '97-ben Újpesten és Rákosfalván robbantottak, az SZDSZ XVI. kerületi irodájánál ugyanebben az évben két perccel a detonáció előtt hatástalanítottak egy csőbombát. '98-ban Molotov-koktéllal támadtak a liberálisok egy jelöltjének otthonára. Ebben az esztendőben találtak bombát az FKGP székházánál és robbantottak Torgyán József és Szájer József otthonánál, majd a Fidesz székházában is. '94-ben még a Parlament egy kapuját is berobbantották.

Az ezredfordulóra a leszámolások megritkultak, néhány Molotovos vagy gránátos esettől eltekintve. A politikai szférát utoljára a Magyarok Nyilai szervezet fenyegette komolyabban, 2006-07-ben. Ők verték meg Csintalant, Molotov-koktélt dobtak egy melegbárra, szocialista politikusok otthonaira és egy jegyirodára is. Miskolcon egy 55 éves férfi 2012-ben több közintézményre dobott Molotovot. És persze egy éve egy bankot is felrobbantott egy ismeretlen motoros.

Azért ez még nem Moszkva

A robbantások célpontjai sokszor voltak politikusok, de áldozata ezeknek nem volt, prominens politikai szereplőt a rendszerváltás óta nem gyilkoltak meg merényletben, legfeljebb alvilági kiskirályokat. Előfordult persze néhány olyan eset, hogy többekben felmerült, konspiráció állhat a háttérben. Rózsa Milán radikális aktivista állítólagos öngyilkossága vagy éppen Váradi András polgármesterjelölt, az „alcsúti juhász” választások előtti halálra gázolása ilyen esetek voltak.

Simicska ugyanakkor valószínűleg nem kell, hogy az életét féltse. Még ha egyébként lett is volna oka erre, az, ha akár néhány éven belül azután történne vele valami, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt kijelenti (dühöngve), hogy akár merénylettel is leszámolhatnak vele, ez rettentően kontraproduktív volna a merénylők számára. Az, hogy a fideszes Tényi István közleményben „védelmet kér” neki vagy, hogy Széles szerint, ha egy csöpp esze van, egy ideig nem jön haza, szinte említésre sem méltó apróságok az ügyben.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy ne próbálnák meg Simicskát tönkretenni, birodalmát felszámolni – erre azonban ellenfelének, amely ebben az esetben a parlament kétharmados támogatásával felruházott állampárt, jobb, gazdasági és jogi eszközei is vannak.

 

civilhetes.net

Az oroszok mégsem hátrálnak ki Ukrajnából

Bár az utóbbi időben többször is beszámoltunk arról, hogy az orosz nehézfegyverzet kivonása megkezdődött az ukrán területekről, s minden jel arra utalt, hogy véget érnek a harcok Kelet-Ukrajnában, hétfőn újabb harcok kezdődtek, melyek eddig legkevesebb két ukrán katona életét követelték. – írja a civilhetes

Fedicsev szerit a szakadárok számtalanszor szegték meg a tűzszünetet az elmúlt napokban (egész pontosan 27 számon tartott esetről számolt be szóvivő). Az oroszbarát szakadárok álláspontja ugyanakkor az, hogy egyelőre nem szüntethetik be a harcokat a folyamatos ellenállás okán, bár a nehézfegyvereket igyekeznek üzemen kívül helyezni, ahogyan arról nemrégiben megállapodott a két fél.
A szeparatisták nem a minszki megállapodásra gondoltak elsősorban, hiszen az abban foglaltakat a jelek szerint nem szándékoznak betartani. A tűzszünet egy hete tart, ennek ellenére nem szűntek meg a harcok: valódi csendről szó sincs.

Közben egyre erősebb a nyugati nyomás az oroszok irányába. Az angolok is azt fontolgatják, hogy mégiscsak fegyvereket kellene juttatni az ukrán védelem megsegítésére, hiszen az orosz támogatás szeparatista oldalról mára megkérdőjelezhetetlenné vált.

David Cameron elmondta, hogy Putyin nem számíthat sok jóra, ha nem hagy fel a szakadárok támogatásával, hiszen ez már lassan egy nagyobb háború irányába mutató helyzetté kezd fajulni. Putyin a tőle megszokott nyugalommal közölte, hogy teljesen elképzelhetetlen egy olyan helyzet, mely orosz-ukrán konfliktust eredményezhetne, hiszen a két ország között alapvetően igen jó a kapcsolat. Hozzátette – némileg árnyalva mondandóját –, hogy amennyiben mégis háború alakulna ki Ukrajna és Oroszország között, az kizárólag az ukránok hibája volna.

Mostanra egyértelművé kezd válni, hogy Putyin nem enged, ugyanakkor a nyugat sem hagyja szó nélkül az eseményeket, s egyre erőteljesebb szankciókkal sújtja az oroszokat, hátha Moszkvában jobb belátásra térnek. Persze még mindig nem tudni, hogy a mostanra klasszikusnak mondható, hidegháborús helyzet meddig tartható még fent, illetve hogy meddig beszélhetünk ukrán belviszályról a politikai korrektség nevében.

A legutóbbi ukrán híradások szerint már orosz felderítő robotrepülőgépeket is látni a légtérben.

A kóros selfie-zés hivatalosan is mentális zavarnak minősül

 

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság megerősítette azt, amit már többen is feltételeztek a témakörben érintett pszichológusok és pszichiáterek közül: a selfie-zés nem csupán egy idióta hóbort, de olyan jelenség, mely súlyosan negatív hatással lehet a tinédzserek mentális működésére. – írja a civilhetes

A legerősebb hatást a hangulati- illetve a testképpel kapcsolatos problémák felerősítésében fejti ki a mára globálisan elterjedt selfie- mánia. Egy idő után a fiatalok egy része (elsősorban azok, akik hajlamosabbak a függésre) kényszeres vágyat érez az önmagáról készített felvételek közösségi oldalakon történő megosztására, s egyúttal szorongva várja ismerőseinek visszajelzéseit a képekkel kapcsolatban.

A kutatók szerint a selfie eredetileg az hiányzó önbecsülést volna hivatott visszaszerezni (természetesen ez nem tudatos azoknál, akik művelik az önfényképezést), ám rendre fordítva sül el a dolog és éppen hogy még mélyebbre süllyeszti magát (önmagán belül) a képeket megosztó fiatal, ha nem kap pozitív visszajelzést képeivel kapcsolatban.

Három altípusát diagnosztizálták az időközben selfietisnek elnevezett mentális zavarnak: a borderline selfietisben szenvedő naponta legfeljebb három alkalommal fotózza magát, de nem minden felvételt tölt fel az internetes közösségi oldalakra. Az akut selfietises naponta legalább három fotót készít magáról, s ezeket egytől egyig fel is tölti kedvelt oldalairra.
A zavar legsúlyosabb formája az úgynevezett krónikus selfietis. A krónikus selfietisben szenvedő lényegében az egész életét (szó szerint) önfotózással tölti, s az elkészült képeket rendre posztolja is valahol.

A jelenség elsősorban arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a végtelen, határok nélküli internethasználat interaktivitása kifejezetten rossz hatással lehet a tinédzserekre. Az internetezés a tudás és az információk kiapadhatatlan forrásbiztosítása, de egyben a fiatalok lelki fejlődésének mára egyik legerőteljesebb rizikófaktora is.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a mai 9-14 éves gyerekek és szüleik között olyan hatalmas szakadék tátong a számítógép használat terén, hogy a szülő általános hozzá nem értéséből fakadóan  képtelen ellenőrizni, hogy gyermeke mit csinál a világhálón egész pontosan, amikor elvonul a szobájába és egész nap elő se jön.
De vajon kizárólag az internet a felelős a kialakult helyzetért?

A Mol valójában szélsőségesen alulteljesít

A Mol 2014-es nettó bevétele alig érte el az 5 milliárdot, ami számokban leírva nem hangzik rosszul, de valójában rekordokat döntögetően alacsony, ha statisztikai szempontból vizsgáljuk az elmúlt évek teljesítményéhez képest a tavalyit.

Ha összevetjük a számokat annak tényével, hogy a kétezres évek elején még 100-300 milliárdos nettó bevétellel gazdálkodhatott a százalékos arányban legnagyobb állami tulajdonrésszel rendelkező, hazai vállalat (24, 6%-ban az államé az olajtársaság), de még 2013-ban is 22 milliárd forint nyereséget könyvelt el, a tavalyi számok már siralmasnak minősíthetőek.

Ellenben az úgynevezett újbeszerzési árakkal való kalkuláció közel sem mutatja az érme ezen oldalát, hiszen az EBIDTA perspektívájából 510 milliárdos bevételről kell beszélnünk. Ez csupán 1%-kal marad el a 2013-as adatoktól. Márpedig ez a szám nevezhető az irányadónak a vállaltok nemzetközi megítélését tekintve, így hivatalosan nincs ok az aggodalomra. Nem hivatalosan már annál inkább.

Az üzemi veszteség már az első negyedévben 70 milliárd forint volt (ez nettó érték), s a számok az év végére csak tovább nőttek. Ellenben az EBIDTA 13 milliárddal jobb adatokat mutat a 2013-as számoknál.

Röviden azt lehet mondani, hogy a korábbi évekhez képest az üzemi eredmények és a nettó bevételi összegek meglepő töredékszerűségének ténye nem mutatkozik jelentősnek a nemzetközi számadatok tekintetében, így az igen bonyolult és csupán gazdasági szakemberek számára értelmezhető adathalmaz lényegében felfejthetetlennek bizonyul az átlagember számára.

Míg a nettó bevételek hihetetlenül alacsonyak, addig az EBIDTA számok változatlanul magasan állnak, s az érintett felelősök nem követnek el hibát, vagy nem vádolhatóak elhallgatással, ha rendre jó eredményekről adnak értesítést.

Hernádi Zsolt úgy értékelte az elmúlt évet, hogy bízik benne, 2015-ben hasonlóan jó eredményekkel zárhat majd a Mol. Hatékony feldolgozásról és ebből következő termelésnövekedésről beszélt, de arról már nem esett szó, hogy mindezen munkafolyamatok mennyi bevétellel jártak a valós számadatokat figyelembe véve.

A Mol növelni igyekszik a kitermelést, új programot hirdet ennek érdekében, de az említett problémáról egyetlen szó sem hangzik el valamilyen oknál fogva.

 

civilhetes.net

Hazánk az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lesz

Február 24-én, kedden került aláírásra az a csatlakozási dokumentum, melynek értelmében Magyarország nem sokára az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik.

Így igen jelentős, eddig zárva lévő kapuk nyílhatnak meg mindazok előtt, akik hazánkban élő kutatóként eddig kénytelenek voltak külföldön tartózkodni ahhoz, hogy részt vehessenek az ESA munkájában.

A tagság persze nem olcsó. Az éves tagdíj nagyjából 1,8 milliárd forint, ellenben érdemes tudni, hogy ezt az összeget az első években szinte teljes egészében visszaküldi az ESA az adott tagországnak, s az összeget kötelezően a hazai kutatások támogatására kell fordítani. Így közelebb kerülhetnek a kutatáshoz mindazok, akik érdekeltek hazánkban az űrtudományában.

Dr. Almár Iván, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet professor emeritus űrkutató-csillagásza úgy véli, hogy a hazai, űrkutatásban érdekelt vállalkozások minden bizonnyal remekül élhetnek majd a lehetőséggel.
Elmondta, hogy a teljes jogú tagsággal valóban rengeteg kapu megnyílik majd, így például részt vehetünk a Nemzetközi Űrálommás vonatkozó projektjeiben, amiképpen az űrutazással kapcsolatos programokban is.

Az 1,8 milliárd forintos éves összeg, mely tehát eleinte a hazai kutatásokra fordítható, természetesen jelképesnek mondható, hiszen az űrkutatás jelenleg a világ legköltségesebb tudománya, így igazán jelentős oktatási és kutatási támogatásra nem lesz elég a pénz. Az állam segítségére is szükség lesz, de a remények szerint majd egyre többen kapnak kedvet az űrkutatásban való részvételre, ha a közvetlen kapcsolat létrejön.
Így talán nem lesz szükség arra, hogy a magyar űrkutatók egyelőre maroknyi serege külföldön kényszerüljön élni ahhoz, hogy releváns munkát tudjon végezni.

A legjelentősebb eredmény az lehet majd, hogy a magyar kezdeményezésű űrkutatási elgondolásokat jelentős figyelemmel kíséri majd az ESA, s az ígéretes kutatásokat egész biztosan projektmegbízások követik majd.
A szorosan ide köthető magyar mérnökképzés világszerte komoly tiszteletnek és megbecsülésnek örvend, így a témakör iránt érdeklődő mérnökök és mérnöki vállalkozások számára is rendkívül jelentős időszak veszi kezdetét a közeljövőben.

 

civilhetes.net

Hazánk az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lesz

Február 24-én, kedden került aláírásra az a csatlakozási dokumentum, melynek értelmében Magyarország nem sokára az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik.

Így igen jelentős, eddig zárva lévő kapuk nyílhatnak meg mindazok előtt, akik hazánkban élő kutatóként eddig kénytelenek voltak külföldön tartózkodni ahhoz, hogy részt vehessenek az ESA munkájában.

A tagság persze nem olcsó. Az éves tagdíj nagyjából 1,8 milliárd forint, ellenben érdemes tudni, hogy ezt az összeget az első években szinte teljes egészében visszaküldi az ESA az adott tagországnak, s az összeget kötelezően a hazai kutatások támogatására kell fordítani. Így közelebb kerülhetnek a kutatáshoz mindazok, akik érdekeltek hazánkban az űrtudományában.

Dr. Almár Iván, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet professor emeritus űrkutató-csillagásza úgy véli, hogy a hazai, űrkutatásban érdekelt vállalkozások minden bizonnyal remekül élhetnek majd a lehetőséggel.
Elmondta, hogy a teljes jogú tagsággal valóban rengeteg kapu megnyílik majd, így például részt vehetünk a Nemzetközi Űrálommás vonatkozó projektjeiben, amiképpen az űrutazással kapcsolatos programokban is.

Az 1,8 milliárd forintos éves összeg, mely tehát eleinte a hazai kutatásokra fordítható, természetesen jelképesnek mondható, hiszen az űrkutatás jelenleg a világ legköltségesebb tudománya, így igazán jelentős oktatási és kutatási támogatásra nem lesz elég a pénz. Az állam segítségére is szükség lesz, de a remények szerint majd egyre többen kapnak kedvet az űrkutatásban való részvételre, ha a közvetlen kapcsolat létrejön.
Így talán nem lesz szükség arra, hogy a magyar űrkutatók egyelőre maroknyi serege külföldön kényszerüljön élni ahhoz, hogy releváns munkát tudjon végezni.

A legjelentősebb eredmény az lehet majd, hogy a magyar kezdeményezésű űrkutatási elgondolásokat jelentős figyelemmel kíséri majd az ESA, s az ígéretes kutatásokat egész biztosan projektmegbízások követik majd.
A szorosan ide köthető magyar mérnökképzés világszerte komoly tiszteletnek és megbecsülésnek örvend, így a témakör iránt érdeklődő mérnökök és mérnöki vállalkozások számára is rendkívül jelentős időszak veszi kezdetét a közeljövőben.

 

civilhetes.net

A Mol valójában szélsőségesen alulteljesít

A Mol 2014-es nettó bevétele alig érte el az 5 milliárdot, ami számokban leírva nem hangzik rosszul, de valójában rekordokat döntögetően alacsony, ha statisztikai szempontból vizsgáljuk az elmúlt évek teljesítményéhez képest a tavalyit.

Ha összevetjük a számokat annak tényével, hogy a kétezres évek elején még 100-300 milliárdos nettó bevétellel gazdálkodhatott a százalékos arányban legnagyobb állami tulajdonrésszel rendelkező, hazai vállalat (24, 6%-ban az államé az olajtársaság), de még 2013-ban is 22 milliárd forint nyereséget könyvelt el, a tavalyi számok már siralmasnak minősíthetőek.

Ellenben az úgynevezett újbeszerzési árakkal való kalkuláció közel sem mutatja az érme ezen oldalát, hiszen az EBIDTA perspektívájából 510 milliárdos bevételről kell beszélnünk. Ez csupán 1%-kal marad el a 2013-as adatoktól. Márpedig ez a szám nevezhető az irányadónak a vállaltok nemzetközi megítélését tekintve, így hivatalosan nincs ok az aggodalomra. Nem hivatalosan már annál inkább.

Az üzemi veszteség már az első negyedévben 70 milliárd forint volt (ez nettó érték), s a számok az év végére csak tovább nőttek. Ellenben az EBIDTA 13 milliárddal jobb adatokat mutat a 2013-as számoknál.

Röviden azt lehet mondani, hogy a korábbi évekhez képest az üzemi eredmények és a nettó bevételi összegek meglepő töredékszerűségének ténye nem mutatkozik jelentősnek a nemzetközi számadatok tekintetében, így az igen bonyolult és csupán gazdasági szakemberek számára értelmezhető adathalmaz lényegében felfejthetetlennek bizonyul az átlagember számára.

Míg a nettó bevételek hihetetlenül alacsonyak, addig az EBIDTA számok változatlanul magasan állnak, s az érintett felelősök nem követnek el hibát, vagy nem vádolhatóak elhallgatással, ha rendre jó eredményekről adnak értesítést.

Hernádi Zsolt úgy értékelte az elmúlt évet, hogy bízik benne, 2015-ben hasonlóan jó eredményekkel zárhat majd a Mol. Hatékony feldolgozásról és ebből következő termelésnövekedésről beszélt, de arról már nem esett szó, hogy mindezen munkafolyamatok mennyi bevétellel jártak a valós számadatokat figyelembe véve.

A Mol növelni igyekszik a kitermelést, új programot hirdet ennek érdekében, de az említett problémáról egyetlen szó sem hangzik el valamilyen oknál fogva.

 

civilhetes.net

A kóros selfie-zés hivatalosan is mentális zavarnak minősül

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság megerősítette azt, amit már többen is feltételeztek a témakörben érintett pszichológusok és pszichiáterek közül: a selfie-zés nem csupán egy idióta hóbort, de olyan jelenség, mely súlyosan negatív hatással lehet a tinédzserek mentális működésére.

A legerősebb hatást a hangulati- illetve a testképpel kapcsolatos problémák felerősítésében fejti ki a mára globálisan elterjedt selfie- mánia. Egy idő után a fiatalok egy része (elsősorban azok, akik hajlamosabbak a függésre) kényszeres vágyat érez az önmagáról készített felvételek közösségi oldalakon történő megosztására, s egyúttal szorongva várja ismerőseinek visszajelzéseit a képekkel kapcsolatban.

A kutatók szerint a selfie eredetileg az hiányzó önbecsülést volna hivatott visszaszerezni (természetesen ez nem tudatos azoknál, akik művelik az önfényképezést), ám rendre fordítva sül el a dolog és éppen hogy még mélyebbre süllyeszti magát (önmagán belül) a képeket megosztó fiatal, ha nem kap pozitív visszajelzést képeivel kapcsolatban.

Három altípusát diagnosztizálták az időközben selfietisnek elnevezett mentális zavarnak: a borderline selfietisben szenvedő naponta legfeljebb három alkalommal fotózza magát, de nem minden felvételt tölt fel az internetes közösségi oldalakra. Az akut selfietises naponta legalább három fotót készít magáról, s ezeket egytől egyig fel is tölti kedvelt oldalairra.
A zavar legsúlyosabb formája az úgynevezett krónikus selfietis. A krónikus selfietisben szenvedő lényegében az egész életét (szó szerint) önfotózással tölti, s az elkészült képeket rendre posztolja is valahol.

A jelenség elsősorban arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a végtelen, határok nélküli internethasználat interaktivitása kifejezetten rossz hatással lehet a tinédzserekre. Az internetezés a tudás és az információk kiapadhatatlan forrásbiztosítása, de egyben a fiatalok lelki fejlődésének mára egyik legerőteljesebb rizikófaktora is.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a mai 9-14 éves gyerekek és szüleik között olyan hatalmas szakadék tátong a számítógép használat terén, hogy a szülő általános hozzá nem értéséből fakadóan  képtelen ellenőrizni, hogy gyermeke mit csinál a világhálón egész pontosan, amikor elvonul a szobájába és egész nap elő se jön.
De vajon kizárólag az internet a felelős a kialakult helyzetért?

 

civilhetes.net

Az oroszok mégsem hátrálnak ki Ukrajnából

Bár az utóbbi időben többször is beszámoltunk arról, hogy az orosz nehézfegyverzet kivonása megkezdődött az ukrán területekről, s minden jel arra utalt, hogy véget érnek a harcok Kelet-Ukrajnában, hétfőn újabb harcok kezdődtek, melyek eddig legkevesebb két ukrán katona életét követelték.

Fedicsev szerit a szakadárok számtalanszor szegték meg a tűzszünetet az elmúlt napokban (egész pontosan 27 számon tartott esetről számolt be szóvivő). Az oroszbarát szakadárok álláspontja ugyanakkor az, hogy egyelőre nem szüntethetik be a harcokat a folyamatos ellenállás okán, bár a nehézfegyvereket igyekeznek üzemen kívül helyezni, ahogyan arról nemrégiben megállapodott a két fél.
A szeparatisták nem a minszki megállapodásra gondoltak elsősorban, hiszen az abban foglaltakat a jelek szerint nem szándékoznak betartani. A tűzszünet egy hete tart, ennek ellenére nem szűntek meg a harcok: valódi csendről szó sincs.

Közben egyre erősebb a nyugati nyomás az oroszok irányába. Az angolok is azt fontolgatják, hogy mégiscsak fegyvereket kellene juttatni az ukrán védelem megsegítésére, hiszen az orosz támogatás szeparatista oldalról mára megkérdőjelezhetetlenné vált.

David Cameron elmondta, hogy Putyin nem számíthat sok jóra, ha nem hagy fel a szakadárok támogatásával, hiszen ez már lassan egy nagyobb háború irányába mutató helyzetté kezd fajulni. Putyin a tőle megszokott nyugalommal közölte, hogy teljesen elképzelhetetlen egy olyan helyzet, mely orosz-ukrán konfliktust eredményezhetne, hiszen a két ország között alapvetően igen jó a kapcsolat. Hozzátette – némileg árnyalva mondandóját –, hogy amennyiben mégis háború alakulna ki Ukrajna és Oroszország között, az kizárólag az ukránok hibája volna.

Mostanra egyértelművé kezd válni, hogy Putyin nem enged, ugyanakkor a nyugat sem hagyja szó nélkül az eseményeket, s egyre erőteljesebb szankciókkal sújtja az oroszokat, hátha Moszkvában jobb belátásra térnek. Persze még mindig nem tudni, hogy a mostanra klasszikusnak mondható, hidegháborús helyzet meddig tartható még fent, illetve hogy meddig beszélhetünk ukrán belviszályról a politikai korrektség nevében.

A legutóbbi ukrán híradások szerint már orosz felderítő robotrepülőgépeket is látni a légtérben.

 

civilhetes.net

Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó – Magyarország és a politikai merényletek

Kétségtelen, hogy Magyarországon a politikai merényletek egyáltalán nem ismeretlenek – bár az ezredforduló után hozzászokhattunk, hogy a leszámolások kora véget ért, vagy legalábbis diszkrétebb fordulatot vett.

A rendszerváltás utáni években, hazánkban szinte balkáni állapotok uralkodtak – az évek során szinte mindennaposak voltak a robbantásos merényletek, amelyek elkövetői a legritkább esetben kerültek felelősségre vonásra, vagy legalább azonosításra. A merényletek célpontjai sokszor véletlenszerűnek tűntek – mint például a Halászbástya vagy a 2-es metró -, még többször alvilági leszámolások álltak a hátterükben. Attól azonban, hogy nem él élénken emlékezetünkben, a politikusok sem alhattak nyugodtan.

MSZP, SZDSZ, Fidesz, Parlament

Az MSZP irodáinál '97-ben Újpesten és Rákosfalván robbantottak, az SZDSZ XVI. kerületi irodájánál ugyanebben az évben két perccel a detonáció előtt hatástalanítottak egy csőbombát. '98-ban Molotov-koktéllal támadtak a liberálisok egy jelöltjének otthonára. Ebben az esztendőben találtak bombát az FKGP székházánál és robbantottak Torgyán József és Szájer József otthonánál, majd a Fidesz székházában is. '94-ben még a Parlament egy kapuját is berobbantották.

Az ezredfordulóra a leszámolások megritkultak, néhány Molotovos vagy gránátos esettől eltekintve. A politikai szférát utoljára a Magyarok Nyilai szervezet fenyegette komolyabban, 2006-07-ben. Ők verték meg Csintalant, Molotov-koktélt dobtak egy melegbárra, szocialista politikusok otthonaira és egy jegyirodára is. Miskolcon egy 55 éves férfi 2012-ben több közintézményre dobott Molotovot. És persze egy éve egy bankot is felrobbantott egy ismeretlen motoros.

Azért ez még nem Moszkva

A robbantások célpontjai sokszor voltak politikusok, de áldozata ezeknek nem volt, prominens politikai szereplőt a rendszerváltás óta nem gyilkoltak meg merényletben, legfeljebb alvilági kiskirályokat. Előfordult persze néhány olyan eset, hogy többekben felmerült, konspiráció állhat a háttérben. Rózsa Milán radikális aktivista állítólagos öngyilkossága vagy éppen Váradi András polgármesterjelölt, az „alcsúti juhász” választások előtti halálra gázolása ilyen esetek voltak.

Simicska ugyanakkor valószínűleg nem kell, hogy az életét féltse. Még ha egyébként lett is volna oka erre, az, ha akár néhány éven belül azután történne vele valami, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt kijelenti (dühöngve), hogy akár merénylettel is leszámolhatnak vele, ez rettentően kontraproduktív volna a merénylők számára. Az, hogy a fideszes Tényi István közleményben „védelmet kér” neki vagy, hogy Széles szerint, ha egy csöpp esze van, egy ideig nem jön haza, szinte említésre sem méltó apróságok az ügyben.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy ne próbálnák meg Simicskát tönkretenni, birodalmát felszámolni – erre azonban ellenfelének, amely ebben az esetben a parlament kétharmados támogatásával felruházott állampárt, jobb, gazdasági és jogi eszközei is vannak.

 

civilhetes.net